„Málta török ostroma” változatai közötti eltérés

nincs szerkesztési összefoglaló
Címkék: Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés Haladó mobilszerkesztés
Címkék: Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés Haladó mobilszerkesztés
 
| wikicommons =
}}
'''Málta török ostroma''', közismert nevén a ''nagy ostrom'', [[1565]] májusától szeptemberéig tartott. A [[Földközi-tenger]] térségében ekkor volt hatalma csúcsán az [[Oszmán Birodalom]], amely nyugatnak terjeszkedve már elfoglalta [[Algír]]t, [[Tripoli (Líbia)|Tripoli]]t, [[Orán]]t, a mai [[Tunézia]] partjainál fekvő [[Dzserba|Dzserbát]], valamint a [[menorca]]i [[Ciutadella de Menorca|Ciutadellát]]. A török flotta és a [[iszlám|muzulmán]] észak-afrikai kalózok szabadon fosztogatták az olasz, portugál és spanyol partokat, keleten pedig az [[Égei-tenger]] medencéjét. Nem volt tőlük biztonságban egyetlen hajó sem a [[Földközi-tenger|Mediterráneum]]ban, miután az [[1560]]-as [[dzserbai csata|dzserbai csatában]] katasztrofális vereséget mértek a spanyol hajóhadra.{{refhely|Atauz|219–230. oldal|azonos=Atauz219-230}}
 
A további terjeszkedés útjában egyetlen kis keresztény erősség állt, [[Málta]], amit [[V. Károly német-római császár]], spanyol király az után adományozott a [[máltai lovagrend|Jeruzsálemi Szent János Ispotályos Lovagrendnek]], hogy a törökök kiverték őket [[Rodosz (sziget)|Rodoszról]]. Málta stratégiai jelentőségét egyrészt [[Szicília]] közelsége adta, másrészt az, hogy a keleti oldalán fekvő mély vizű kikötőben kényelmesen összegyűlhetett és felkészülhetett volna a spanyol fennhatóságú szigetek vagy más keresztény partok ellen készülődő török flotta. A lovagrend régóta szálka volt a szultán szemében, hiszen a máltai gályák rendszeresen fosztogatták a török kereskedőhajókat, és részt vettek valamennyi komolyabb keresztény tengeri akcióban.{{refhely|Carnaval}}{{refhely|Pynchon}}