„Pülón” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a elírások jav., átfogalmazás |
DD pilon cikke beolvasztva |
||
1. sor:
[[Image:GD-EG-Edfou021.JPG|220px|thumb|Az [[edfui templom]] pülónjai]]
A '''pülón''' az [[Ókori egyiptomi templomépítészet|ókori egyiptomi templomok]] kettős kapuja; monumentális, négyszögletes alapzaton nyugvó, felfelé keskenyedő falú kaputorony. [[Óegyiptomi nyelv|Egyiptomi nyelven]] ''behnet''nek hívták, a szó elsőként a [[XVIII. dinasztia]] elején bukkant fel, és valószínűleg az „ébernek lenni” szóból származik, ez is mutatja a pülón védelmi funkcióját, mely szerint nemcsak ténylegesen védelmezte a templomot, hanem választófalat is képezett a templom és a külvilág káosza és gonosz erői közt. Formájával az ''[[ahet]]'' hieroglifát utánozta, mely a horizonton felkelő napkorongot ábrázolja.<ref name="W60">{{wilkinson}}, p.60</ref> A pülón jóval magasabb volt, mint a templom többi része, falai kissé hátradőltek. A legnagyobb pülónok nem teljesen tömörek voltak, helyiségeket alakítottak ki bennük.<ref>Czellár Katalin: ''Élők, holtak, istenek háza'' (Filium, Budapest, [!2003]) ISBN 963-8347-83-X, pp.114-115</ref>
A pülónok már az [[Egyiptomi Óbirodalom|Óbirodalom]] idején feltűntek, de csak a [[Egyiptomi Középbirodalom|Középbirodalom]]tól fogva vált rendszeresen használt elemmé a templomépítésnél. Építésekor gyakran szabálytalan vagy újrafelhasznált kövekből épített belső magot vontak be hatalmas kövekből készült külső borítással. A belső mag újrafelhasznált kövei gyakran származtak korábban lebontott építményekből, például olyanokéból, amik az építkezés útjában álltak, vagy amelyek eredeti építtetőjének emlékét ki akarták törölni az emlékezetből (például [[Ehnaton]] [[Karnaki templom|karnaki]] ''[[Gempaaton]]''-komplexuma is erre a sorsra jutott). Több esetben így menekült meg egy épület a teljes feledéstől, az így megőrzött kövekből ugyanis sikerült rekonstruálni őket (a karnaki szabadtéri múzeumban több ilyen épület is megtekinthető). Előfordult, hogy a külső borítás is újrafelhasznált kövekből készült, a későbbi korokban pedig gyakran kő és tégla keverékéből épültek a pülónok.<ref name="W60" />
9. sor:
A pülón díszítése összefüggésben állt rituális védelmi szerepével: a templomépítészet kiforrott, [[Egyiptomi Újbirodalom|újbirodalmi]] formája idején leggyakrabban az ellenségre lesújtó [[fáraó]]t ábrázolta. A pülónokon a számukra kialakított mélyedésekben zászlórudak álltak, ezek akár 60 méter magasak és 5 tonna súlyúak is lehettek. Valószínűleg innen ered az istent jelentő zászló alakú [[hieroglifa]].<ref>Wilkinson, op.cit., pp.60-61</ref>
A pülón mögött rendszerint nyitott udvar húzódott meg, innen lehetett bejutni a tulajdonképpeni templom első helyiségébe, az oszlopcsarnokba, nagyobb templomoknál azonban gyakran több pülón és udvar is követte egymást<ref>Wilkinson, op.cit., pp.62,65</ref>, a karnaki [[Ámon]]-templomnak például tíz pülónja van, melyből hat a templom főtengelyén helyezkedik el, négy pedig a melléktengelyen, és másodlagos bejárathoz vezet.<ref>Wilkinson, op.cit., p.161</ref> A legnagyobb az első karnaki pülón (113 m hosszú, 15 m mély, jelenlegi magassága 43,5 m, befejezetlen).<ref>Művészeti lexikon (Akadémiai kiadó, Budapest, 1965)</ref>
==Források==
15. sor:
[[Kategória:Ókori egyiptomi építészet|Pulon]]
[[Kategória:Épületszerkezeti elemek|Pulon]]
[[en:Pylon (architecture)]]
| |||