„Big Bend Nemzeti Park” változatai közötti eltérés

 

Az európaiak megjelenése Észak-Amerika ezen részén 1535 körülre, az első spanyol felfedezések idejére tehető. Álvar Núñez Cabeza de Vaca expedíciója haladt el a Big Bend közelében, melyet később további expedíciók követtek. Ezen expedíciók egy része aranyat és ezüstöt, vagy mezőgazdasági területet keresett. Mások, mint például a ferences misszionáriusok, olyan központokat akartak létrehozni, amelyekben az őslakosokat evangelizálni lehet. Új-Spanyolország északi határának megvédésére tett kísérletként, amelyből a mai Mexikó alakult ki, a Rio Grande mentén a 18. század végén erődök (presidiók) sora jött létre. A Presidio de San Vicente a mai San Vicente, Coahuila közelében, a Presidio de San Carlos pedig a mai Chihuahua Manuel Benavides közelében épült. Néhány területet azonban hamarosan felhagytak főképp pénzügyi nehézségek miatt, valamint azért mert nem tudták hatékonyan megállítani az indiánok behatolásait Mexikóba. Ezen területek katonái és telepesei olyan újabb területekre költöztek, ahol a Spanyol Birodalom érdekei védhetőbbek voltak. Ilyen volt a Santa Rosa Maria del Sacramento, a jelenlegi Muzquiz, Coahuila.

Nagyon kevés tanulmány készült a Big Bend spanyol megszállásáról a terület elhagyása utáni időkből. 1805-ben az Altares nevű spanyol település 48 km-re délre volt Rio Grandétól. A régió Mexikó részévé vált, amikor 1821-ben elnyerte függetlenségét Spanyolországtól. Amikor a 19. század második felében, Texas elszakadását követően angol nyelvű telepesek kezdtek megérkezni e területekre, a környéken mexikói családok éltek.

 

 

==Állatvilága==

[[Kép:Skunk about to spray.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|Bűzösborz]]

Az állatok többsége, különösen a sivatagban nappal nem látható, a park éjjel kel életre, sok állat ekkor keres táplálékot. Körülbelül 150 puma ([[Puma (állatfaj)|Puma]] concolor) észlelésről számolnak be évente, annak ellenére, hogy csak két tucat puma él a parkban. A park területén lakó egyéb fajok közé tartozik a [[prérifarkas]] (Canis latrans), a kenguru patkány ([[Dipodomys]] spp.), A Geococcyx californianus, a [[szirti sas]] (Aquila chrysaetos), a [[szürkeróka]] (Urycon cinereoargenteus), a [[Örvös pekari]] (Pecari tajacu) és a [[Kaliforniai szamárnyúl]] (Lepus californicus). A mexikói [[Fekete medve|fekete medvék]] (Ursus americanus eremicus) szintén jelen vannak a hegyvidéki területeken.