„Meronímia és holonímia” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló Címke: Visszaállítva |
Nincs szerkesztési összefoglaló Címke: Visszaállítva |
||
1. sor:
{{
| cím =Aferim!
| eredeti cím =
| kép =
| képaláírás
| rendező =[[Radu Jude]]{{wd|Q1248032}}
| producer =[[Ada Solomon]]{{wd|Q1248032}}
| forgatókönyvíró =Radu Jude<br>[[Florin Lăzărescu]]{{wd|Q21684549}}
| főszereplő =[[Teodor Corban]]{{wd|Q12742058}}<br>Mihai Comănoiu<br>[[Cuzin Toma]]{{wd|Q20432282}}
| zene =
| operatőr =[[Marius Panduru]]{{wd|Q28950290}}
| vágó =[[Cătălin Cristuțiu]]{{wd|Q79460690}}
| jelmeztervező =[[Dana Păpăruz]]{{wd|Q28726397}}
| díszlettervező =Augustina Stanciu
| forgalmazó =
| gyártó =HI Film Productions (Románia)<br>Klas Film (Bulgária)<br>Endorfilm (Csehország)
| bemutató =[[Berlini Nemzetközi Filmfesztivál]] ([[2015]]. február)<br>Románia (2015. március 6)
| ország =[[Románia]]<br />[[Bulgária]]<br />[[Csehország]]
| időtartam =108 perc
| díj(ak) =[[Ezüst Medve díj a legjobb rendezőnek]]
| nyelv =[[Román nyelv|román]]
| korhatár =
| képarány =2,35 : 1
| költségvetés ={{szám|1250000}} euró
| bevétel =
| kapcsolódó film =
| honlap =
| imdb =tt4374460
| PORT.hu =movie-160629
}}
'''Aferim!''' [[Radu Jude]]{{wd|Q1248032}} [[Románok|román]] [[Filmrendező|rendező]] [[2015]]-ben bemutatott [[Románia|román]]–[[Bulgária|bolgár]]–[[Csehország|cseh]] koprodukciós [[Történelmi film|történelmi]] [[Filmdráma|filmdrámája]]. A [[forgatókönyv]]ét a rendező és [[Florin Lăzărescu]]{{wd|Q21684549}} [[próza]][[író]] írta számos [[Irodalom|irodalmi]] műből vett részleteket iktatva a párbeszédekbe.
A [[film]] a [[19. század]] első felében [[Havasalföld]]ön uralkodó [[Társadalom|társadalmi]] viszonyokat és mentalitásokat idézi fel. [[Road movie]] jellegű és a klasszikus [[westernfilm]] egyes elemeit felhasználó cselekménye során egy [[pandúr]] és fia szökött [[Cigányok|cigány]] [[Rabszolga|rabszolgát]] kutatnak fel és visznek vissza gazdájához, aki nagyon kegyetlenül bünteti meg.
Az alkotásnak általában jó [[Kritika (publicisztika)|kritikai]] fogadtatása volt úgy [[Románia|Romániában]], mint más országokban. A 2015-ös [[Berlini Nemzetközi Filmfesztivál]]on elnyerte a legjobb rendezőnek járó díjat, az [[Ezüst Medve díj a legjobb rendezőnek|Ezüst Medvét]].
== Cselekmény ==
{{Cselekmény}}
A film cselekménye [[1835]]-ben történik Havasalföldön. Costandin [[járás]]i pandúr és tizenötéves körüli Ioniță fia egy dombos terepen lovagolnak. Az apa egy múltbeli [[pestis]][[járvány]] szörnyűségeiről mesél a fiának.
Egy öreg parasztasszonnyal találkoznak, aki fáradt szamár által húzott nyomorúságos szekeret vezet. Costandin kilétéről kérdezi őt, meg hogy befizette-e az adót, és hogy mi járatban van. Az öregasszony férjét viszi egy [[kolostor]]hoz, mert nagyon beteg. A pandúr megijed, hogy talán pestises vagy [[Kolera|kolerás]], és veréssel fenyegeti az öregasszonyt, amiért nem mondta meg ezt neki kezdettől fogva.
Apa és fia egy kolostorhoz érnek. Az udvaron több tíz nyomoruságos kinézetű cigány rabszolga dolgozik. A két ember bemegy a [[templom]]ba, és gyertyákat gyújt, majd kint az [[apát]] összegyűjti a rabszolgákat és tudatja velük, hogy a pandúr egy Carfin nevű rabszolgát keres, aki Iordache Cândescu [[bojár]] birtokáról szökött meg. Ott van Carfin nővére, akitől a pandúr megkérdezi, hol van a testvére, de az nem tudja, mivel három éve nem látta. A pandúr a hajától fogva húzza, de hiába. Akkor pénzt ígér annak, aki megmondja. Egy rabszolga vélni tudja, hogy Carfin [[Arany (kémiai elem)|arany]]mosó cigányokhoz ment az erdőbe, majd kéri a pénzt, de nem kapja meg.
Costandin és Ioniță az erdőben megálnak egy folyó partján. Az apa uzsonnázik, a fia pedig a kardjával vágásokat gyakorol, amiket a pandúr férfiatlanakként kritizál.
Tovább indulva az aranymosók csoportjához érnek. Az egyik fiatal futásnak ered, Ioniță meg lován utána. Az előbbi átússza a folyót, de a tulsó parton visszacsúszik a vízbe és elfogják. Kiderül, hogy a fiú nem Carfin, hanem az ottani csoporthoz tartozik. Ioniță akadozva felolvassa a bojártól kapott megbízást. Az áll benne, hogy Carfin szökött rabszolgát keresik, aki 40 aranyat is ellopott. A [[Cigányvajda|vajda]] kikérdezi az embereit, majd azt mondja, hogy Carfin járt ott, de elment. A pandúrék tovább indulnak, miután a vajda ad nekik egy kis aranyat. Miközben lovagolnak, az apa tanítja a fiát, hogy úgy kell bánni a cigányokkal, ahogy ők tették előbb.
Tovább lovagolnak, és messziről egy szekér mellett ülő [[Pap (hivatás)|papot]] látnak. Costandin ördögűző mondatot mond, mert amint mondja, a papok mellett sok ördög van. Hozzáérve észreveszi, hogy a szekérnek eltörött az egyik kereke, és tisztelettudóan felajánlja segíségüket. Miközben dolgoznak, arról társalognak, hogy mennyire elszemtelenedtek a cigányok, és hogy mivé lesz az ország. Elindulva mind a hárman arról beszélnek, hogy milyen fontos a hit és a jó cselekedetek. Azután a pandúr felveti azt a kérdést, hogy a cigányok emberek-e. A pap kiselőadásba kezd. Szerinte a cigányok emberek, mivel [[Kereszténység|keresztények]], csak a [[zsidók]] nem azok. Felsorol egy csomó [[Antiszemitizmus|antiszemita]] [[Sztereotípia|sztereotípiát]], és kifejezi gyűlöletét a zsidók iránt, majd több [[nép]] szokásairól szóló sztereotípiát is felsorol.
Estére apa és fia egy erdőbe érnek, és éjszakázni készülnek. A tűz körül ülve Ioniță elmélkedik egy kicsit arról, hogy a [[Föld]]nek nincs-e vége vagy van, ahogy a pap mondta a templomban, meg hogy mindennek van vége, csak [[Isten]]nek nincs se kezdete, se vége. A pandúr azt mondja, hogy másvalami nyomja az ő lelkét, az, hogy semmik vagyunk, a nagyvilághoz mérten annyi, mint a parázsból egy szikra, majd elénekel egy rövid kesergőt és sír egy kicsit.
Másnap reggel tovább lovagolva az apa mergkérdezi, hogy fiának tetszik-e a szomszédságukban lakó Aspra nevű lány, mire a fiú nemmel válaszol, de inkább ingadozik. Erre a pandúr megkérdezi, hogy nem-e [[Szodómia|szodomita]]. Ioniță nem tudja, mi az, és az apja elmagyarázza, azt is hozzátéve, hogy saját maga öli meg, ha az.
Az erdőben egy szétroncsolt [[hintó]]ra és fekvő lemeztelenített holttestekre találnak. Costandin [[betyár]]okra gyanakszik, és elsietnek onnan, bár Ioniță azt mondja, hogy mozogni látta az egyik áldozatot.
Az erdei keskeny úton egy hintó jön sebesen velük szemben, és alig sikerül félreugratni a lovaikat. A hintó megáll, és szidják egymást a kocsissal. Tovább indulva a pandúr azt mondja, hogy egy gazdag [[Görögök|görög]] lehet az utasa, és kifejezi gyűlöletét iránta.
Egy folyó vízzel borított árterébe érnek, és a vízben egy halat fogó emberre találnak. A szökevényről érdeklődnek, de az nem tud semmit. Halat vesznek tőle, de nagyon kevés pénzt adnak neki, az ember elégedetlenségére.
Sűrű [[Közönséges nád|nádason]] keresztül haladnak, és a pandúr panaszkodik a nehéz életükre. Sajnálja, hogy túl öreg már ahhoz, hogy felvegyék az új, [[oroszok]] által szervezett [[hadsereg]]be,<ref>A film cselekményének idejében Havasalföld és [[Moldva]] hivatalosan a [[Török Birodalom]] fennhatósága alatt voltak, de az [[1828]]–[[1829]]-es [[Orosz–török háborúk|orosz–török háború]] nyomán, amely orosz győzelemmel végződött, az oroszoknak sikerült [[alkotmány]]os törvényeket elfogadtatniuk a törökökkel a fejedelemségek számára. Ezek előírták többek között saját hadseregek felállítását is, amelyeket oroszok szerveztek meg.</ref> de a fiút még felvehetik, ha elég belevaló, és [[ezredes]]ig viheti.
Utoléri őket egy másik pandúr a csapatával, elkéri a megbízó levelet, és azt mondja nekik, hogy az ott nem érvényes, mivel az már egy másik járás, és hogy menjenek vissza az övékbe. Erre Costandin pénzt ajánl neki, alkudoznak, majd négy [[tallér]]ban állapodnak meg. A helyi pandúr még azt is megmondja neki, hogy pontosan hol és kinél van a szökött rabszolga, és merre kell odamenni.
Odaérnek a megnevezett kosárkötő mester házához, aki tagadja, hogy a rabszolga nála lenne, de a pandúr egy teknő alá bújt cigánygyerekre bukkan, majd a tiltakozó háziakat erőszakosan lökdösve kutatni kezdenek. Ioniță felmegy a padlásra, ahol Carfin nekiugrik, de tulakodás közben leesik a padlásról és megkötözik. Őt is, a gyereket is magukkal viszik. Carfin lába fabilincsbe van fogva, és a pandúr maga előtt a lovon átvetve viszi, a gyerek pedig Ioniță előtt ül ennek lován. A gyerekről kiderül, hogy egy [[kereskedő]]től szökött meg, mert az nagyon verte, és a bátyját is megölte. Costandin elhatározza, hogy kitérőt fognak tenni, hogy visszavigyék a gyereket a gazdájához, az meg kérve kéri, ne tegyék.
Útközben Carfin elmondja, miért szökött meg. Nem lopott a bojártól, hanem Elenca, a bojárasszony egy idő óta szemet vetett rá, egyszer utána ment az istállóba és rávetette magát, ő meg nem állt ellen. Meglátta őket egy szolga és elmondta a bojárnak, aki meg akarta ölni. Ioniță kétségbe vonja, amit mond, de Costandin lehetségesnek véli, mivel tudja, hogy az asszonynak voltak már szerelmi kalandjai.
Szembejön velük egy hintó és megáll. Egy [[Törökök|török]] kereskedő ül benne. Beszélgetés folyik [[Török nyelv|törökül]] közte és a pandúr között. Mielőtt elválnak, a török [[Halva|halvával]] kínálja meg Ionițát. Azután Costandin elmondja, hogy a török egy helység felé vezető útról érdeklődött, ő meg az ellenkező irányt adta meg neki, és azt reméli, hogy az úton elintézik a betyárok, mert ő gyűlöli a törököket.
Az áthaladott erdőből kijutva megállnak és málnát szednek. A gyereknek is adnak. Ugyanakkor Costandin meggondolja magát. Elhatározza, hogy inkább nem tesznek kerülőt, hanem egy éppen a közelben zajló [[Piac (kereskedelem)|vásárban]] eladják a gyereket. Ez könyörög neki, hogy inkább vegye magához.
A további úton Carfin elmondja, hogy valamikor jó dolga volt. [[Bukarest]]ben volt rabszolgája egy magas [[állam]]i tisztséget betöltő bojárnak, annak lovásza volt, és járt vele [[Bécs]]ben, [[Lipcse (Németország)|Lipcsében]] és [[Párizs]]ban is, de azután elajándékozták, majd eladták, és végül Cândescu bojár vette meg. Ioniță és az apja érdeklődnek, hogy milyen a világ, és azok a városok. Carfin szépnek és nagynak látta a világot, és a városok nagyságáról, palotáiról, embersokaságáról és szépségéről beszél azzal ellentétben, ami Havasalföldön van. Majd Carfin kéri, hogy engedjék el, mire a pandúr azt mondja, nem teheti, de majd elmondja a bojárnak, hogy nem ő a bűnös, és az majd kolostorba záratja a feleségét, és őt nem öli meg, csak egy kicsit megvereti.
A vásárba érve előbb megállnak egy [[bábszínház]] előtt, ahol a nézők erőszakos jeleneteken szórakoznak. Egy szabad cigánycsalád magát ajánlja megvételre, mert éheznek. A pandúr hátrább tolja őket, és áruba bocsátja a gyereket. Ő maga kell hogy reklámozza magát azt kiáltva, hogy szorgos és szófogadó. Odajön egy kereskedő, aki megvizsgálja a fogát, felülteti egy mérlegre, és hosszan alkudozik a pandúrral mielőtt megveszi. Ennek engednie kell, mert nincs a gyerekhez papírja. Mielőtt tovább mennének, Ioniță felül egy forgókerékre és jól érzi magát.
Este egy nyomorúságos vendégfogadóhoz érnek. Esznek, isznak, Carfinnak is adnak egy pár darabot, meg egy kis bort. Muzsikások zenélnek, sok mulató vendég van. A pandúr köhög, és a fia megállapítja, hogy beteg. Az apja beletörődöttnek mutatkozik azzal, hogy az ő ideje már lejárt, majd a fiatalságáról [[Nosztalgia|nosztalgiázik]], amikor a [[Tudor Vladimirescu]]{{wd|Q359108}} vezette [[lázadás]]ban vett részt, a falvakban teheneket raboltak, megsütötték őket és mulattak, öldösték a gazdagokat, az asszonyok pedig bomlottak őutána. El is énekel egy nótát az ember életének múlandóságáról és hiábavalóságáról.
Van ott egy [[Nyugati világ|nyugati]] öltözetű férfi is, akit [[Angolok|angol]] utazónak mond néhány vele veszekedő vendég. Egy kereskedő előre vetíti, hogy mi lesz az országgal, amikor a mezítlábasak, az írástudók és az újgazdagok összefognak, hogy meggazdagodjanak az ő hátrányukra.
A pandúr kér a fogadóstól egy [[prostituált]]at, akire rábízza a fiát, hogy vegye el a [[szüzesség]]ét. Aztán Carfinnal a fiáról beszélgetnek, és megkérdezi, hogy neki vannak-e gyerekei, mire ő reményét fejezi ki, hogy lesznek. Amikor a fia visszajön, ő is elmegy az örömlánnyal, szeretkezni kezd vele, de elfogja a köhögés.
Lefekszenek éjszakára egy hodályban a földre több más vendéggel együtt. Patkányok és tetvek is vannak ott. Elalvás előtt Ioniță megkérdezi, hogy nem tudnák-e szabadon engedni Carfint, hiszen nem bűnös. Az apja azt válaszolja, hogy az nem az ő dolguk. Ő törvény tisztelő, tisztességes ember, nem mint más pandúrök, akik összejátszanak a tolvajokkal. Ő még emberies is, senkit sem vert meg ok nélkül. Ha ők nem igazságosak, akkor tönkremegy a román nép. Elengedni pedig nem engedhetik el Carfint, mert nevetségessé válnának, és pénzt sem kapnának, márpedig az erszényük üres.
Reggel Ionițának fáj a feje. Carfin felajánlja, hogy [[Ráolvasás|ráolvas]], és megengedik neki, majd tovább indulnak. Egy túlritkított erdőn haladnak át. A pandúr azon tűnődik el, hogy 100–200 év múlva megfognak-e emlékezni róluk az emberek mint olyanokról, akik megkönnyítették az életútjukat, vagy szidni fogják-e őket.
Carfin megkéri a pandúrt, hogy beszéljen a bojárral érdekében, az meg Ioniță életére esküszik, hogy megteszi, és hogy csak egy veréssel meg fogja úszni. Azt is mondja, hogy most jó dolguk van a cigányoknak, mert a múltban előfordult, hogy a [[fejedelem]] felmászatott néhányat egy fára és vadászott rájuk.
A bojár helységének közelébe érve leszállítják Carfint a lóról, és a pandúr lovagolva húzza kötélen maga után. Beérnek az bojárlak udvarába, ahol parasztok várakoznak a bojárra, aki nincs otthon. A szolgák szidják Carfint, az egyik meg is üti, mert a bojár nem hagyta őket békén amíota megszökött.
Costandin felmegy a ház emeletére, ahol a bojárasszony az ágyán fekszik. Carfin érdekében próbál szólni neki, de az kikerüli a témát, és elmondja neki, hogy nagyon megverte a férje, és hogy ezért panaszt akar tenni az [[érsek]]nél, de nem teheti, mert a bojár fogva tartja. Erre a pandúr azt mondja, hogy ez volt mindig a világ rendje, a [[Törvény (jogszabály)|törvény]] is azt írja elő, hogy mérsékelten bár, de a férj verje a feleségét. Majd Costandin újra Carfinra tereli a szót azzal, hogy az érsek nem fog igazat adni az asszonynak, mivel paráználkodott. Erről az asszony csak a törvényszék előtt hajlandó beszélni. A pandúr szerint a tárgyalásig a bojár megölheti Carfint, és ezzel az asszony nagy [[bűn]]t venne magára. Az asszony beleegyezik abba, hogy Costandin védje meg Carfint a bojár előtt azzal, hogy ő is hibás, Costandin pedig megígéri, hogy az asszony érdekében is szól majd a bojárnak. Aztán megcsókolja az asszony papucsát és lemegy.
Megjön a bojár, kifizeti a pandúrt és iratot ad neki arról, hogy átvette a rabszolgát. Costandin szól neki Carfin érdekében, de a bojár nem is akar hallani róla. Összegyűjteti a szolgákat és a rabszolgákat az udvaron, és a feleségét is lehívatja. Carfin felesége könyörög, hogy kegyelmezzen meg a férjének. A szolgák lefogják Carfint, kétségbeesetten bizonygatja, hogy nem bűnös. Elenca asszony is védeni próbálja azzal, hogy ő a bűnös, a pandúr is még próbálkozik egyser, de a bojár megüti. Ő maga akarja [[Here (anatómia)|kiherélni]] Carfint késével. Az egyik paraszt készségesen átad neki egy birkanyíró ollót, és a bojár azzal teszi meg. Miközben Carfin ordítva vergődik a földön, a bojár a heréket a felesége felé dobja. Azt mondja a rabszolgáinak, hogy példát statuált tettével. Megparancsolja a szolgák főnökének, hogy vigye végig Carfint a helységen, hogy lássa a nép hogyan büntette meg, Carfin feleségét pedig vigye Bukarestbe és cserélje ki egy másik rabszolganőre.
Costandin és fia leverten távoznak. A fiú nagyon szomorú, és az apja nyugtatni próbálja azzal, hogy legyen férfi, ne sajnáljon egy cigányt, mert ilyen a világ és ők nem tehetnek semmit. A fiúnak jó sora lesz a seregben. Egy-két a török vagy a muszka elleni [[háború]] után igazi férfi lesz, szép lányt fog feleségül venni, három fia és két lánya lesz, mert nem tudni, hány marad életben. Az egyik fiúnak feltétlenül Costandin legyen a neve. Ioniță ezredes lesz. Az élet sokkal jobb lesz, és ők pihenni fognak.
{{Cselekmény vége}}
== A főbb szereplők ==
* [[Teodor Corban]]{{wd|Q12742058}}: Costandin, járási pandúr
* Mihai Comănoiu: Ioniță, Costandin fia
* [[Cuzin Toma]]{{wd|Q20432282}}: Carfin, cigány rabszolga
* Alberto Dinache: Țintiric, cigágy rabszolgagyerek
* [[Alexandru Dabija]]{{wd|Q12720305}}: Iordache Cândescu bojár
* [[Mihaela Sîrbu]]{{wd|Q19707615}}: Elenca asszony, a bojár felesége
* [[Alexandru Bindea]]{{wd|Q19361242}}: pap
* [[Victor Rebengiuc]]{{wd|Q554690}}: Stan, kosárfonó mester
* [[Luminița Gheorghiu]]{{wd|Q4116979}}: a kosárfonó mester felesége
== Értelmezések és kritikák ==
A film egyik mondanivalója az, hogy a mai mentalitások a múltban gyökereznek és nemzedékről nemzedékre öröklődnek.<ref>Iulia Blaga ''(Suplimentul de Cultură)'', Adina Baya ''(Orizont, Marele Ecran)'', idézi [https://www.ziarulmetropolis.ro/ancheta-ziarul-metropolis-de-ce-este-aferim-un-film-important/ Mareș 1915].</ref><ref name="fulger">[http://aarc.ro/articol/cinema-si-istorie Fulger 2015].</ref> Ezek a mentalitások az egész film történéseiben látszanak és abban is, amit egyes szereplők mondanak. Costandin azon tűnődik, hogy a cigányok emberek-e vagy valamiféle majmok. A pap szerint, akivel találkoznak, a cigányoknak rabszolgáknak kell lenniük, mert [[Egyiptom]]ban is, ahonnan jöttek, azok voltak, rabszolgákként ők építették fel a [[Piramis#Az egyiptomi piramisok|piramisokat]]. Azért is rabszolgáknak kell lenniük, mert nem tudnak maguktól gondolkozni, ezért jól féken kell őket tartani. Ugyanannak a papnak a szemében csak a zsidók nem emberek. Keresztény gyerekek vérét isszák, mert Isten az emberek előtt óriás zsidókat teremtett, majd látván hogy hibázott, elpusztította őket, de néhányan megmaradtak, egyre kicsinyebbek lettek és elszaporodtak. Ezért nem állhatják az embereket, a keresztényeket, ezért ölték meg [[Jézus]]t, és a pap ezért nem állhatja őket. Még ha [[Keresztelés|kikeresztelkednek]], akkor is zsidók maradnak. Azt is hangoztatja, hogy mindegyik nép egy bizonyos valamire van a világon: a zsidók a csalásra, a törökök az aljasságra, a románok a munkára, a szeretetre és a keresztényi szenvedésre. Egy-egy szokásra is leredukál népeket: az izraeliták sokat olvasnak, a görögök sokat beszélnek, a törököknek sok feleségük van, az [[arabok]]nak sok a foguk, a [[németek]] sokat dohányoznak, a [[magyarok]] sokat esznek, a [[Oroszok|muszkák]] sokat énekelnek és isznak, az angolok sokat gondolkodnak, a [[franciák]] sok [[divat]]ot találnak ki, az [[örmények]] sokat lustálkodnak, a [[cserkeszek]] sok zsinórt viselnek, az [[olaszok]] sokat hazudnak, a [[szerbek]] sokat őrölnek.
A [[korrupció]] is régi [[hagyomány]].<ref name="baya">Adina Baya ''(Orizont, Marele Ecran)'', idézi [https://www.ziarulmetropolis.ro/ancheta-ziarul-metropolis-de-ce-este-aferim-un-film-important/ Mareș 1915].</ref> Costandinnak nincs joga más járásban szökött rabszolgát keresni, de ha lefizeti a helyi pandúrt, akkor megteheti.
A nők mint a férfiakénál kisebb [[agy]]ú lények lenézése a [[21. század]]ban is megvan.<ref name="baya"/> A film korában még törvény írta elő a verésüket bizonyos esetekben.
A [[homofóbia]] is jelen van az apa nevelési tevékenységében.<ref name="mitchievici"/>
A film nagy súlyt fektet a korabeli társadalomban uralkodó erőviszonyok ábrázolására.<ref>Lucian Maier ''(FilmSense, Tribuna)'', idézi [https://www.ziarulmetropolis.ro/ancheta-ziarul-metropolis-de-ce-este-aferim-un-film-important/ Mareș 1915].</ref> A bojár teljhatalmú úr a birtokán, tette törvénytelen, de ő a törvényekre is fittyet hány, a járási pandúr sorsa is tőle függ. Az utóbbi félelemben tarthatja a parasztokat, akik többsége nagyon szegény. A ranglétra legalján a rabszolgák vannak. Őket még a [[jobbágy]]ok is lenézik. Ezt a társadalmat az erőszak uralja, és ennek elfogadása.<ref name="mitchievici"/> A pandúr megölné a fiát, ha az szodomita lenne, a vendégfogadós levágná a szökött rabszolga lábát, a bábszínház erőszakos jelenetekkel teli, amit a nézők élveznek, a bojár kegyetlenül elveri a feleségét, a paraszt ollóval járul hozzá Carfin megbüntetéséhez, ez az aktus pedig rendkívül kegyetlen.
Negatív kritikát is kapott a film a fenti aspektusok ábrázolási módjával kapcsolatban. Például Dinu Pop ''(Adevărul)'' szerint művészeti erényei mellett a film hibája az, hogy erőltetetten visz bele ideológiát, [[propaganda]] módjára, sematikusan fejezi ki mondanivalóját a cigányok és a nők helyzetéről, valószínűtlen [[karikatúra]] a filmbeli antiszemita pap ábrázolása. Azt is bírálja, hogy a film csak negatív képet mutat, nem jelennek meg benne a korabeli [[értelmiség]]iek progresszív törekvései és a modernizáció kezdete.<ref>[https://adevarul.ro/news/societate/excesul-ideologie-dauneaza-grav-cinemaului-1_55054eec448e03c0fd920e60/index.html Pop 2015].</ref>
A film road movie jellegű, éz az egyik témája az a tanulási folyamat, amelyen a fiatal Ioniță megy át. A megtapasztalt valóság is alakítja, és az apja is neveli. A kor szellemében kemény férfit akar faragni belőle, de átadja neki [[előítélet]]eit, ellentmondásait, megalkuvásait is.<ref>Magda Mihăilescu. [http://aarc.ro/articol/aferim-istoria-ca-ucenicie Istoria, ca ucenicie: “Aferim” – cronică de film. ''AaRC''] (A törénelem mint tanulás: „Aferim” – filmkritika).</ref> A fiúban van még elég emberiesség, Carfin és a gyerek érdekében szól az apjának, de semmi esély nélkül.
A filmet a klasszikus westernhez is hasonlították, mégpedig szökevényvadászatról szólóhoz.<ref>[https://variety.com/2015/film/festivals/berlin-film-review-aferim-1201431135/ Weissberg 2015].</ref> Cristian Tudor Popescu ''(Gândul)'' szerint, bár vannak benne erre jellemző elemek, mégis lényegében nem westernszerű, mert hiányzik belőle egy hős vagy hősök.<ref name="popescu">[http://aarc.ro/articol/valahia-live-odiseea-amarata Popescu 2015].</ref>
Ugyanaz a kritikus megjegyzi, hogy olyan társadalmi [[erkölcs]] rajzolódik ki a filmből, amely örökösen románként ismerhető fel: Costandin, a törvény embere hazudik, becsap embereket, csúszópénzt ad, szitkozódik, szegényeket ütlegel, törvényt szeg, megpróbál embert menteni, kezet csókol a bojárnak, és ugyanakkor tisztességesnek hiszi és mondja magát, követendő példának a fia számára.<ref name="popescu"/> A papok iránt [[Babona|babonás]] is, de tiszteli is őket. A társadalmi létrán alatta levőkkel erőszakos, de hangoztatja, hogy a [[Biblia|Szentírás]] azt mondja, hogy jók legyünk, mint a galambok. Demény Péter ''(Kellék)'' [[Lucian Boia]] történész a románok effajta összetettségének magyarázatát fűzi ehhez: a [[Románia történelme|román történelemben]] az uralkodások olyan kiszámíthatatlan módon váltakoztak, hogy az embernek erkölcsileg rugalmasnak kellett lennie, hogy biztosítsa túlélését.<ref>Demény 2016, 171. o.</ref>
Több kritikus szerint ''Aferim!'' az eddigi egyetlen jó román történelmi film, mivel nem szépíti a román történelmet, mint ahogy tették azt például [[Sergiu Nicolaescu]] filmjei a román [[Nacionalizmus|nacionalista]] [[kommunizmus]] idejében.<ref>Mihai Fulger ''(Observator Cultural, FILM)'', Adina Baya ''(Orizont, Marele Ecran)'', Alexandru Vizitiu ''(FilmMenu, Acoperișul de Sticlă)'', Doinel Tronaru ''(Adevărul)'', Ion Indolean ''(FilmSense, Liternet)'', idézi Mareș 2015.</ref> A kor és a régió ábrázolása hitelesnek érezhető a [[Díszlettervező|díszleteknek]] és a [[Jelmeztervező|jelmezeknek]] köszönhetően, ami sok történelmi dokumentum aprólékos tanulmányozásán alapszik és Constanța Vintilă-Ghițulescu történelmi tanácsadónak is köszönhető, bár szükségszerűen mesterséges.<ref>Demény 2016, 169. o.</ref><ref name="fulger"/> Jelen van a régió akkori többnyelvűsége: helybeli román [[nyelvjárás]], helybeli cigány nyelvjárás, török nyelv. Azonban a film fekete-fehér, egyrészt a kor rekonstrukciója mesterséges voltát hansúlyozandó, másrészt a festőiességet kerülendő.<ref name="zaharia">[http://aarc.ro/articol/haida-bre Zaharia 2015].</ref> Hozzájárul a hitelesség érzetéhez a szereplők nyelvezete is. Erre a forgatókönyvírók 19. századbeli irodalmi műveket használtak fel, [[közmondás]]okat, mondókákat és más teljes [[Mondat (nyelvészet)|mondatokat]] is átvéve belőlük.<ref name="fulger"/> Egyes szavakat nem is ért a mai néző, de érzékelheti a zenéjüket, és nem akadályozzák az egész értését. Ezt a nyelvezetet vegyítik a ma is élő legtrágárabb szavakkal, szitkokkal és káromkodásokkal. Angelo Mitchievicinek erről a nyelvezetről [[François Rabelais]] és [[Giovanni Boccaccio]] ''[[Dekameron]]''ja jut eszébe. A dráma mellett ebben vannak a film [[humor]]os elemei.<ref name="mitchievici">[http://aarc.ro/articol/povestea-vorbei-sau-odiseea-valaha Mitchievici 2015].</ref>
A kritika általában dicséri a forgatókönyv és a rendezés mellett a főszereplők és egyes mellékszereplők játékát is, az [[operatőr]] munkáját, valamint a jelmezeket és a díszleteket.<ref>[https://variety.com/2015/film/festivals/berlin-film-review-aferim-1201431135/ Weissberg 2015], [https://www.indiewire.com/2015/02/berlin-review-youve-never-seen-a-period-movie-quite-like-aferim-65074/ Kohn 2015], [https://www.theguardian.com/film/2016/jan/20/aferim-review-a-brutal-manhunt-loaded-with-laughs Hoffman 2015], [http://epa.oszk.hu/01100/01148/00045/pdf/EPA01148_kellek_2016_56_169-172.pdf Demény 2016].</ref>
== Érdekességek ==
Az ''aferim'' „bravó” jelentészű török szó, amit a 19. század első felében a havasalföldi románok is használtak.
A filmben olyan szereplők is vannak, akiket nem hivatásosak játszanak, és a kritika az ő teljesítményüket is méltatta. Ilyen a bojárt Demény Péter szerint kiválóan játszó Alexandru Dabija, aki valójában [[Színházi rendezés|színházi rendező]]. A gyereket Alberto Dinache cigány kisfiú játssza, akire Radu Jude egy bukaresti iskolában talált rá.<ref>Vizionare de presă "Aferim" („Aferim” sajtóbemutatója) (videó). [http://aarc.ro/filme/film/aferim-2014 Aferim! (2014)]. ''AaRC''.</ref>
A pandúrt játszó Teodor Corban vallomása szerint [[Moldva (régió)|moldvai]] lévén nem volt könnyű neki [[munténia]]i nyelvjárásban eljátszani a szerepét.<ref>[http://www.hotnews.ro/stiri-film-19352496-aferim-western-valah-despre-intoleranta-multe-altele.htm Blaga 2015].</ref>
A forgatókönyv nemcsak korabeli irodalmi művekből tartalmaz részleteket, hanem például a film utolsó mondata „Megpihenünk!”, ami [[Anton Pavlovics Csehov]] ''[[Ványa bácsi]]''jának utolsó mondata.<ref name="fulger"/>
A filmben nincs háttérzene, hanem a ''Trei parale'' (Három garas) hagyományos zenét művelő együttes játszik és énekel benne a korban [[Anton Pann]] által lejegyzett énekeket.<ref name="zaharia"/>
== Díjak ==
*2015
** [[Ezüst Medve díj a legjobb rendezőnek]] a [[Berlini Nemzetközi Filmfesztivál]]on<ref>[https://www.berlinale.de/en/archive/jahresarchive/2015/01_jahresblatt_2015/chronik_2015.html 65TH BERLIN INTERNATIONAL FILM FESTIVAL FEBRUARY 05 - 15, 2015].</ref>
** Legjobb Szereposztás Díja és [[Lisszabon]] Város Nagydíja az [[IndieLisboa Lisszaboni Nemzetközi Független Filmfesztivál]]on{{wd|Q1661355}}
** Bayard D'Or-díj a legjobb operatőrnek a [[Namuri Nemzetközi Frankofón Filmfesztiválon]]{{wd|Q570091}}
** a [[Romániai Filmesek Szövetsége|Romániai Filmesek Szövetségének]]{{wd|Q12721078}} (UCIN) díjai:
:* a zsűri különdíja
:* a legjobb operatőr díja
:* a lebjobb díszlettervező díja
** a román Filmkritikusok Egyesületének Oklevele az év legjobb filmjének<ref name="aferim">[http://aarc.ro/filme/film/aferim-2014 Aferim! (2014)]. ''AaRC''.</ref>
* 2016 – [[Gopo-díjak]]{{wd|Q5584324}}:<ref name="aferim"/>
** a legjobb filmnek
** a legjobb rendezőnek
** a legjobb forgatókönyvíróknak
** a legjobb operatőrnek
** a legjobb [[Vágó (foglalkozás)|vágónak]]
** a legjobb [[hangmérnök]]nek
** a legjobb [[díszlettervező]]nek
** a legjobb [[jelmeztervező]]nek
** a legjobb sminkesnek
** a legjobb fodrásznak
== Jegyzetek ==
102 ⟶ 174 sor:
== Források ==
* {{ro}} Blaga, Iulia. [http://www.hotnews.ro/stiri-film-19352496-aferim-western-valah-despre-intoleranta-multe-altele.htm "Aferim!", un western valah despre intoleranță și multe altele] („Aferim!”, oláh western türelmetlenségről és sok minden másról). ''HotNews.ro''. 2015. február 11
* {{en}} Dalton, Stephen. [https://www.hollywoodreporter.com/movies/movie-news/aferim-berlin-review-772508/ ‘Aferim!’: Berlin Review] („Aferim!” Filmkritika Berlinből). ''The Hollywood Review''. 2015. február 11
* {{hu}} Demény Péter. [http://epa.oszk.hu/01100/01148/00045/pdf/EPA01148_kellek_2016_56_169-172.pdf A semmiből a semmibe. Radu Jude Aferim! című filmjéről]. ''Kellék''. 56. sz. 2016. 169–172. o.
* {{ro}} Fulger, Mihai. [https://www.observatorcultural.ro/articol/cinema-si-istorie/ Cinema și istorie] (Film és történelem). ''Observator cultural''. 764. sz. 2015. március 19
* {{en}} Hoffman, Jordan. [https://www.theguardian.com/film/2016/jan/20/aferim-review-a-brutal-manhunt-loaded-with-laughs Aferim! review: a brutal manhunt loaded with laughs] (Aferim! Nevetéssel terhelt embervadászat). ''The Guardian''. 2016. január 20
* {{en}} Kohn, Eric. [https://www.indiewire.com/2015/02/berlin-review-youve-never-seen-a-period-movie-quite-like-aferim-65074/ Berlin Review: You’ve Never Seen a Period Movie Quite Like ‘Aferim!’] (Sohasem láttak még olyan történelmi filmet, mint „Aferim”). ''IndieWire''. 2015. február 14
* {{ro}} Mareș, Ionuț. [https://www.ziarulmetropolis.ro/ancheta-ziarul-metropolis-de-ce-este-aferim-un-film-important/ Anchetă Ziarul Metropolis: De ce este „Aferim!” un film important] (A ''Ziarul Metropolis'' körkérdése: Miért fontos film az „Aferim!”). ''Ziarul Metropolis''. 2015. március 26
* {{ro}} Mitchievici, Angelo. [http://arhiva.romanialiterara.com/index.pl/povestea_vorbei_sau_odiseea_valah Povestea vorbei sau odiseea valahă] (A szó meséje avagy oláh odüsszeia). ''România literară''. 12. sz. 2015
* {{ro}} Pop, Doru. [https://adevarul.ro/news/societate/excesul-ideologie-dauneaza-grav-cinemaului-1_55054eec448e03c0fd920e60/index.html Excesul de ideologie dăunează grav cinemaului]. (A túl sok ideológia súlyosan árt a filmnek). ''Adevărul''. 2015. március 15
* {{ro}} Popescu, Cristian Tudor. [https://www.gandul.ro/puterea-gandului/valahia-live-odiseea-amarata-13985504 Valahia live – odiseea amărâtă] (Havasalföld élőben – a keserves odüsszeia). ''Gândul''. 2015. március 14
* {{en}} Weissberg, Jay. [https://variety.com/2015/film/festivals/berlin-film-review-aferim-1201431135/ Film Review: ‘Aferim!’] („Aferim”. Filmkritika). ''Variety''. 2015. február 11
* {{ro}} Zaharia, Cristina. [http://aarc.ro/articol/haida-bre ''Haida, bre''] (Gyerünk, hé). ''port.ro''. 2015. március 16
== További információk ==
* Csiger Ádám. [https://revizoronline.com/hu/cikk/5600/radu-jude-aferim-transilvania-international-film-festival-kolozsvar-2015/ 500 év rabszolgaság] ''Revizor''. 2015. június 15
* Nagy Boglárka. [https://www.filmtett.ro/cikk/3873/radu-jude-aferim/ Vadkeleti példabeszéd]. ''FILMTETT''. 2015. március 6
* {{en}} [https://www.allmovie.com/movie/v628162 ALLMOVIE] (Hozzáférés: 2021. május 18.)
* {{fr}} [https://www.allocine.fr/film/fichefilm_gen_cfilm=234797.html ALLOCINÉ] (Hozzáférés: 2021. május 18.)
* {{en}} [http://collections-search.bfi.org.uk/web/Details/ChoiceFilmWorks/154453127 BFI]
* {{en}} [https://www.metacritic.com/movie/aferim! Metacritic]
* {{de}} [https://ssl.ofdb.de/film/274543, OMDb] (Hozzáférés: 2021. április 16.)
* {{en}} [https://www.rottentomatoes.com/m/aferim Rotten Tomatoes]
* {{fr}} [https://www.themoviedb.org/movie/319993-aferim TMDB]
<!--{{Portál|Filmművészet||Románia|-}}
[[Kategória:
[[Kategória:
[[Kategória:
| |||