„Meronímia és holonímia” változatai közötti eltérés

A film cselekménye [[1835]]-ben történik Havasalföldön. Azzal kezdődik, hogy Costandin [[járás]]i pandúr és tizenötéves körüli Ioniță fia egy dombos terepen lovagolnak. Az apa egy múltbeli [[pestis]][[járvány]] szörnyűségeiről mesél a fiának.

Egy öreg parasztasszonnyal találkoznak, aki fáradt szamár által húzott nyomorúságos szekeret vezet. Costandin kilétéről kérdezi őt, meg hogy befizette-e az adót, és hogy mi járatban van. Az öregasszony férjét viszi egy [[kolostor]]hoz, mert az nagyon beteg. A pandúr megijed, hogy talán pestises vagy [[Kolera|kolerás]], és veréssel fenyegeti az öregasszonyt, amiért nem mondta meg ezt neki kezdettől fogva.

Costandin és Ioniță az erdőben megálnak egy folyó partján. Az apa uzsonnázik, a fia pedig a kardjával vágásokat gyakorol, amiket a pandúr férfiatlanakként kritizál.

Tovább lovagolnak, és messziről egy szekér mellett ülő [[Pap (hivatás)|papot]] látnak. Costandin ördögűző mondatot mond, mert amint mondja, a papok mellett sok ördög van. Hozzáérve észreveszi, hogy a szekérnek eltörött az egyik kereke, és tisztelettudóan felajánlja segíségüket. Miközben dolgoznak, arról társalognak, hogy mennyire elszemtelenedtek a cigányok, és hogy mivé lesz az ország. Elindulva mind a hárman arról beszélnek, hogy milyen fontos a hit és a jó cselekedetek. Azután a pandúr felveti azt a kérdést, hogy a cigányok emberek-e. A pap kiselőadásba kezd. Szerinte a cigányok emberek, mivel [[Kereszténység|keresztények]], csak a [[zsidók]] nem azok. Felsorol egy csomó [[Antiszemitizmus|antiszemita]] [[Sztereotípia|sztereotípiát]], és kifejezi gyűlöletét a zsidók iránt, majd több [[nép]] szokásairól szóló sztereotípiát is felsorol.

Estére apa és fia egy erdőbe érnek, és éjszakázni készülnek. A tűz körül ülve Ioniță elmélkedik egy kicsit arról, hogy a [[Föld]]nek nincs-e vége vagy van, ahogy a pap mondta a templomban, meg hogy mindennek van vége, csak [[Isten]]nek nincs se kezdete, se vége. A pandúr azt mondja, hogy másvalami nyomja az ő lelkét, az, hogy semmik vagyunk, a nagyvilághoz mérten annyi, mint a parázsból egy szikra, majd elénekel egy rövid kesergőt és sír egy kicsit.

Az áthaladott erdőből kijutva megállnak és málnát szednek. A gyereknek is adnak. Ugyanakkor Costandin meggondolja magát. Elhatározza, hogy inkább nem tesznek kerülőt, hanem egy éppen a közelben zajló [[Piac (kereskedelem)|vásárban]] eladják a gyereket. Ez könyörög neki, hogy inkább vegye magához.

A vásárba érve előbb megállnak egy [[bábszínház]] előtt, ahol a nézők erőszakos jeleneteken szórakoznak. Egy szabad cigánycsalád magát ajánlja megvételre, mert éheznek. A pandúr hátrább tolja őket, és áruba bocsátja a gyereket. Ő maga kell hogy reklámozza magát azt kiáltva, hogy szorgos és szófogadó. Odajön egy kereskedő, aki megvizsgálja a fogát, felültetimeg is méri a súlyát egy mérlegremérlegen, és hosszan alkudozik a pandúrral mielőtt megveszi. Ennek engednie kell, mert nincs a gyerekhez papírja. Mielőtt tovább mennének, Ioniță felül egy forgókerékre és jól érzi magát.

LefekszenekAz apa és fia lefekszenek éjszakára egy hodályban a földre több más vendéggel együtt. Patkányok és tetvek is vannakzavarják ottőket. Elalvás előtt Ioniță megkérdezi, hogy nem tudnák-e szabadon engedni Carfint, hiszen nem bűnös. Az apja azt válaszolja, hogy az nem az ő dolguk. Ő törvény tisztelő, tisztességes ember, nem mint más pandúrök, akik összejátszanak a tolvajokkal. Ő még emberies is, senkit sem vertver meg ok nélkül. Ha ők nem igazságosak, akkor tönkremegy a román nép. Elengedni pedig nem engedhetik el Carfint, mert nevetségessé válnának, és pénzt sem kapnának, márpedig az erszényük üres.

Carfin megkéri a pandúrt, hogy beszéljen a bojárral érdekében, az meg Ioniță életére esküszik, hogy megteszi, és hogy csak egy verésselCarfin meg fogja úszni csak egy veréssel. Azt is mondja, hogy most jó dolguk van a cigányoknak, mert a múltban előfordult, hogy a [[fejedelem]] felmászatott néhányat egy fára és vadászott rájuk.

Costandin felmegy a ház emeletére, ahol a bojárasszony az ágyán fekszik. Carfin érdekében próbál szólni neki, de az kikerüli a témát, és elmondja neki, hogy nagyon megverte a férje, és hogy ezért panaszt akar tenni az [[érsek]]nél, de nem teheti, mert a bojár fogva tartja. Erre a pandúr azt mondja, hogy ez volt mindig a világ rendje, a [[Törvény (jogszabály)|törvény]] is azt írja elő, hogy mérsékelten bár, de a férj verje a feleségét. Majd Costandin újra Carfinra tereli a szót azzal, hogy az érsek nem fog igazat adni az asszonynak, mivel paráználkodott. Erről az asszony csak a törvényszék előtt hajlandó beszélni. A pandúr szerint a tárgyalásig a bojár megölheti Carfint, és ezzel az asszony nagy [[bűn]]t venne magára. Az asszony beleegyezik abba, hogy Costandin védjehibáztassa meg Carfintőt a bojár előtt azzal, hogy ő isCarfin hibásvédelmében, Costandin pedig megígéri, hogy az asszony érdekében is szól majd a bojárnak. Aztán megcsókolja az asszony papucsát és lemegy.

Megjön a bojár, kifizeti a pandúrt és iratot ad neki arról, hogy átvette a rabszolgát. Costandin szól neki Carfin érdekében, de a bojár nem is akar hallani róla. Összegyűjteti a szolgákat és a rabszolgákat az udvaron, és a feleségét is lehívatja. Carfin felesége könyörög, hogy kegyelmezzen meg a férjének. A szolgák lefogják Carfint, aki kétségbeesetten bizonygatja, hogy nem bűnös. Elenca asszony is védeni próbálja azzal, hogy ő a bűnös, a pandúr is még próbálkozik egyser, de a bojár megüti. Ő maga akarja [[Here (anatómia)|kiherélni]] Carfint késével. Az egyik paraszt készségesen átad neki egy birkanyíró ollót, és a bojár azzal teszi meg. Miközben Carfin ordítva vergődik a földön, a bojár a heréket a felesége felé dobja. Azt mondja a rabszolgáinak, hogy példát statuált tettével. Megparancsolja a szolgák főnökének, hogy vigye végig Carfint a helységen, hogy lássa a nép hogyan büntette meg, Carfin feleségét pedig vigye Bukarestbe és cserélje ki egy másik rabszolganőre.

Costandin és fia leverten távoznak. A fiú nagyon szomorú, és az apja nyugtatni próbálja azzal, hogy legyen férfi, ne sajnáljon egy cigányt, mert ilyen a világ és ők nem tehetnek semmit. A fiúnak jó sora lesz a seregben. Egy-két a török vagy a [[Oroszok|muszka]] elleni [[háború]] után igazi férfi lesz, szép lányt fog feleségül venni, három fia és két lánya lesz, mert nem tudni, hány marad életben. Az egyik fiúnak feltétlenül Costandin legyen a neve. Ioniță ezredes lesz. Az élet sokkal jobb lesz, és ők pihenni fognak.

A film egyik mondanivalója az, hogy a mai mentalitások a múltban gyökereznek és nemzedékről nemzedékre öröklődnek.<ref>Iulia Blaga ''(Suplimentul de Cultură)'', Adina Baya ''(Orizont, Marele Ecran)'', idézi [https://www.ziarulmetropolis.ro/ancheta-ziarul-metropolis-de-ce-este-aferim-un-film-important/ Mareș 1915].</ref><ref name="fulger">[http://aarc.ro/articol/cinema-si-istorie Fulger 2015].</ref> Ezek a mentalitások az egész film történéseiben látszanak és abban is, amit egyes szereplők mondanak. Costandin azon tűnődik, hogy a cigányok emberek-e vagy valamiféle majmok. A pap szerint, akivel találkoznak, a cigányoknak rabszolgáknak kell lenniük, mert [[Egyiptom]]ban is, ahonnan jöttek, azok voltak, rabszolgákként ők építették fel a [[Piramis#Az egyiptomi piramisok|piramisokat]]. Azért is rabszolgáknak kell lenniük, mert nem tudnak maguktól gondolkozni, ezért jól féken kell őket tartani. Ugyanannak a papnak a szemében csak a zsidók nem emberek. Keresztény gyerekek vérét isszák, mert Isten az emberek előtt óriás zsidókat teremtett, majd látván hogy hibázott, elpusztította őket, de néhányan megmaradtak, egyre kicsinyebbek lettek és elszaporodtak. Ezért nem állhatják az embereket, a keresztényeket, ezért ölték meg [[Jézus]]t, és a pap ezért nem állhatja őket. Még ha [[Keresztelés|kikeresztelkednek]], akkor is zsidók maradnak. Azt is hangoztatja, hogy mindegyik nép egy bizonyos valamire van a világon: a zsidók a csalásra, a törökök az aljasságra, a románok a munkára, a szeretetre és a keresztényi szenvedésre. Egy-egy szokásra is leredukál népeket: az izraeliták sokat olvasnak, a görögök sokat beszélnek, a törököknek sok feleségük van, az [[arabok]]nak sok a foguk, a [[németek]] sokat dohányoznak, a [[magyarok]] sokat esznek, a [[Oroszok|muszkák]] sokat énekelnek és isznak, az angolok sokat gondolkodnak, a [[franciák]] sok [[divat]]ot találnak ki, az [[örmények]] sokat lustálkodnak, a [[cserkeszek]] sok zsinórt viselnek, az [[olaszok]] sokat hazudnak, a [[szerbek]] sokat őrölnek.

A film nagy súlyt fektet a korabeli társadalomban uralkodó erőviszonyok ábrázolására.<ref>Lucian Maier ''(FilmSense, Tribuna)'', idézi [https://www.ziarulmetropolis.ro/ancheta-ziarul-metropolis-de-ce-este-aferim-un-film-important/ Mareș 1915].</ref> A bojár teljhatalmú úr a birtokán, tette törvénytelen, de ő a törvényekre is fittyet hány, a járási pandúr sorsa is tőle függ. Az utóbbiEz félelemben tarthatja a parasztokat, akik többsége nagyon szegény. A ranglétra legalján a rabszolgák vannak. Őket még a [[jobbágy]]ok is lenézik. Ezt a társadalmat az erőszak uralja, és ennek elfogadása.<ref name="mitchievici"/> A pandúr megölné a fiát, ha az szodomita lenne, a vendégfogadós levágná a szökött rabszolga lábát, a bábszínház erőszakos jelenetekkel teli, amit a nézők élveznek, a bojár kegyetlenül elveri a feleségét, a paraszt ollóval járul hozzá Carfin megbüntetéséhez, ez az aktus pedig rendkívül kegyetlen.

A film road movie jellegű, éz az egyik témája az a tanulási folyamat, amelyen a fiatal Ioniță megy át. A megtapasztalt valóság is alakítja, és az apja is neveli., Aaki a kor szellemében kemény férfit akar faragni belőle, de átadja neki [[előítélet]]eit, ellentmondásait, megalkuvásait is.<ref>Magda Mihăilescu. [http://aarc.ro/articol/aferim-istoria-ca-ucenicie Istoria, ca ucenicie: “Aferim” – cronică de film. ''AaRC''] (A törénelem mint tanulás: „Aferim” – filmkritika).</ref> A fiúban van még elég emberiesség,: Carfin és a gyerek érdekében szól az apjának, de semmi esély nélkül.

Több kritikus szerint ''Aferim!'' az eddigi egyetlen jó román történelmi film, mivel nem szépíti a román történelmet, mint ahogy tették azt például [[Sergiu Nicolaescu]] filmjei a román [[Nacionalizmus|nacionalista]] [[kommunizmus]] idejében.<ref>Mihai Fulger ''(Observator Cultural, FILM)'', Adina Baya ''(Orizont, Marele Ecran)'', Alexandru Vizitiu ''(FilmMenu, Acoperișul de Sticlă)'', Doinel Tronaru ''(Adevărul)'', Ion Indolean ''(FilmSense, Liternet)'', idézi Mareș 2015.</ref> A kor és a régió ábrázolása hitelesnek érezhető a [[Díszlettervező|díszleteknek]] és a [[Jelmeztervező|jelmezeknek]] köszönhetően, ami sok történelmi dokumentum aprólékos tanulmányozásán alapszik, és Constanța Vintilă-Ghițulescu történelmi tanácsadónak is köszönhető, bár szükségszerűen mesterséges.<ref>Demény 2016, 169. o.</ref><ref name="fulger"/> Jelen van a régió akkori többnyelvűsége: helybelihelybéli román [[nyelvjárás]], helybelihelybéli cigány nyelvjárás, török nyelv. Azonban a film fekete-fehér, egyrészt a kor rekonstrukciója mesterséges voltát hansúlyozandó, másrészt a festőiességet kerülendő.<ref name="zaharia">[http://aarc.ro/articol/haida-bre Zaharia 2015].</ref> Hozzájárul a hitelesség érzetéhez a szereplők nyelvezete is. Erre a forgatókönyvírók 19. századbeli irodalmi műveket használtak fel, [[közmondás]]okat, mondókákat és más teljes [[Mondat (nyelvészet)|mondatokat]] is átvéve belőlük.<ref name="fulger"/> Egyes szavakat nem is ért a mai néző, de érzékelheti a zenéjüket, és ezek a szavak nem akadályozzák az egész értését. Ezt a nyelvezetet vegyítika forgatókönyv vegyíti a ma21. században is élő legtrágárabb szavakkal, szitkokkal és káromkodásokkal. Angelo Mitchievicinek erről a nyelvezetről [[François Rabelais]] és [[Giovanni Boccaccio]] ''[[Dekameron]]''ja jut eszébe. A dráma mellett ebben vannak a film [[humor]]os elemei.<ref name="mitchievici">[http://aarc.ro/articol/povestea-vorbei-sau-odiseea-valaha Mitchievici 2015].</ref>

A filmben olyan szereplőkfigurák is vannak, akiket nem hivatásosak játszanak, és a kritika az ő teljesítményüket is méltatta. Ilyen a bojárt Demény Péter szerint kiválóan játszó Alexandru Dabija, aki valójában [[Színházi rendezés|színházi rendező]]. A gyereket Alberto Dinache cigány kisfiú játssza, akire Radu Jude egy bukaresti iskolában talált rá.<ref>Vizionare de presă "Aferim" („Aferim” sajtóbemutatója) (videó). [http://aarc.ro/filme/film/aferim-2014 Aferim! (2014)]. ''AaRC''.</ref>

A pandúrt játszó Teodor CorbanCorbannnak vallomása szerint [[Moldva (régió)|moldvai]] lévén nem volt könnyű neki [[munténia]]i nyelvjárásban eljátszani a szerepét.<ref>[http://www.hotnews.ro/stiri-film-19352496-aferim-western-valah-despre-intoleranta-multe-altele.htm Blaga 2015].</ref>

** a Legjobb Szereposztás Díja és [[Lisszabon]] Város Nagydíja az [[IndieLisboa Lisszaboni Nemzetközi Független Filmfesztivál]]on{{wd|Q1661355}}

** a Bayard D'Or-díj a legjobb operatőrnek a [[Namuri Nemzetközi Frankofón Filmfesztiválon]]{{wd|Q570091}}

:*** a zsűri különdíja

:*** a legjobb operatőr díja

:*** a lebjobb díszlettervező díja