„Szög” változatai közötti eltérés

Szög (szerkesztés)

A lap 2021. május 18., 12:22-kori változata

7 bájt hozzáadva , 1 évvel ezelőtt

a

Visszaállítottam a lap korábbi változatát 94.44.240.84 (vita) szerkesztéséről Apród szerkesztésére

Gg. Any

járőrök, adminisztrátorok, megerősített szerkesztők

54 235

szerkesztés

A lap 2021. május 18., 12:18-kori változata (szerkesztés) 94.44.240.84 (vitalap) Nincs szerkesztési összefoglaló Címkék: Visszaállítva Vizuális szerkesztés Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés ← Régebbi szerkesztés		A lap 2021. május 18., 12:22-kori változata (szerkesztés) (visszavonás) Gg. Any (vitalap \| szerkesztései) a (Visszaállítottam a lap korábbi változatát 94.44.240.84 (vita) szerkesztéséről Apród szerkesztésére) Címke: Visszaállítás Újabb szerkesztés →
{{egyért2\|a geometriai fogalomról\|Szög (egyértelműsítő lap)}} '''A szög mint síkgeometriai fogalom.''' A [[sík (geometria)\|sík]] egy pontjából kiinduló két félegyenes a síkot két tartományra osztja. Az egyik tartomány és a két félegyenes ~~faszt~~'''szög'''et alkot. A szög jelentheti a félegyenesek által határolt síkrészeket (szögtartomány), illetve magukat a félegyeneseket is (a szög szárai, szögvonal). Azt, hogy a két szögtartomány közül melyikről van szó, a szárak közé rajzolt körívvel jelezzük. A félegyenesek közös pontját a szög csúcsának, a félegyeneseket a szög szárainak nevezzük. Szokták szögnek hívni a szögtartományt, és beszélnek forgásszögekről is, melyek [[forgatás]]kor keletkeznek, és a teljesszögnél is nagyobbak lehetnek. Forgásszögeknél szokás előjeles szögekről is beszélni. A pozitív előjel ''az óramutató járásával ellentétes forgásirányt'' jelöli. alkot. A szög jelentheti a félegyenesek által határolt síkrészeket (szögtartomány), illetve magukat a félegyeneseket is (a szög szárai, szögvonal). Azt, hogy a két szögtartomány közül melyikről van szó, a szárak közé rajzolt körívvel jelezzük. A félegyenesek közös pontját a szög csúcsának, a félegyeneseket a szög szárainak nevezzük. Szokták szögnek hívni a szögtartományt, és beszélnek forgásszögekről is, melyek [[forgatás]]kor keletkeznek, és a teljesszögnél is nagyobbak lehetnek. Forgásszögeknél szokás előjeles szögekről is beszélni. A pozitív előjel ''az óramutató járásával ellentétes forgásirányt'' jelöli. '''A szög mint mennyiség.''' A síkszög arányszám: a szögcsúcs köré írt körvonalból a szög szárai által kimetszett ív hosszának és a hozzá tartozó sugár hosszának aránya. Ehhez hasonlóan a térszög is arányszám: a térszög csúcsa köré írt gömbfelületből a szög által kimetszett gömbfelület területének és a gömbsugárhossz négyzetének aránya.