„Herzl Tivadar” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
belső hivatkozások |
||
33. sor:
}}
'''Herzl Tivadar''' ([[Héber
== Élete ==
[[Fájl:PikiWiki Israel 6969 Herzl Family.jpg|bélyegkép|265px|A
[[Fájl:Herzl Flag.jpg|bélyegkép|265px|Az általa tervezett zászló a zsidó állam számára („fehér alapon hét aranyszínű csillag”)]]▼
[[1878]]-ban családjával [[Bécs]]be költözött, ahol az [[Bécsi Egyetem|egyetemen]]
{{Idézet2|''Nép vagyunk, mert külső ellenségeink kovácsoltak bennünket egy összetartozó néppé … Asszimilálódni nem tudunk és nem fogunk soha, mert a népek ezt lehetetlenné teszik számunkra … Az antiszemitizmust leküzdeni nem lehet, mert ott, ahol zsidók nagyobb számban élnek, ott az antiszemitizmus okait megszüntetni nem lehet … A megoldás csak egy lehet: az önálló zsidó állam! … Az egész terv végtelenül egyszerű a maga alap-formájában, de annak is kell lennie, ha igényt tart arra, hogy mindenki megérthesse. Adjanak nekünk szuverenitást a földkerekségnek egy, a mi igazolt népi szükségleteinknek megfelelő darabján, minden egyébről magunk fogunk gondoskodni.''|Herzl Tivadar<ref>[http://regi.sofar.hu/hu/book/export/html/100 Dr. Schönfeld József: A fordító előszava], regi.sofar.hu</ref><ref>[http://www.or-zse.hu/resp/olah-debrecen2005.htm Oláh János: A magyar millennium és a Der Judenstaat]</ref>}}
[[Kép:PikiWiki Israel 7188 Herzl on board reaching the shores of Palestine.jpg|jobbra|265px|bélyegkép|Herzl Palesztinába látogatásakor 1898. október 26-án]]▼
Az [[első cionista kongresszus]]t, amely [[1897]]-ben volt, Herzl Tivadar szervezte és később elnökké is választották. Ezt a tisztséget egészen haláláig viselte. Útjának elején kudarcok érték, amikor megpróbálta rávenni a leggazdagabb zsidókat, hogy támogassák a cionista elképzelések megvalósítását. A siker akkor következett be, amikor a kelet-európai zsidó tömegek felé fordult, akik igent mondtak kezdeményezésére és elfogadták őt vezetőnek. [[Vámbéry Ármin]] beprotezsálta [[II. Abdul-Hamid oszmán szultán]]hoz,<ref>[http://www.hetek.hu/arcok/201709/egy_19_szazadi_mission_impossible_tortenet Egy 19. századi Mission impossible-történet], hetek.hu</ref> akinél elérte, hogy engedélyezze a zsidók letelepedését Palesztinába, de ez már akkor nemtetszést váltott ki az ottani arab lakosságban.▼
▲Az
Apja mellé temették Döblingben, de földi maradványait – végakaratának megfelelően – [[1950]]-ben [[Izrael]]be vitték és [[Jeruzsálem]]ben a róla elnevezett Herzl-hegyen kialakított Nemzeti Panteon díszsírhelyén temették el.▼
▲Apja mellé temették
Herzl és [[Heltai Jenő (író)|Heltai Jenő]] unokatestvérek voltak.
== Képgaléria ==
<gallery class="center">
Fájl:Herzl bicycle.jpg|Herzl Tivadar kerékpárral
Fájl:DE Herzl Judenstaat 01.jpg|''A Zsidó Állam'' című műve címlapja
▲
Fájl:Herzldohanyi.jpg|Herzl Tivadar emléktáblája a [[Dohány utcai zsinagóga]] falán
▲
Fájl:Theodore Herzl.jpg|Herzl Tivadar
Fájl:Herzl-balcony.jpg|Herzl Tivadar a
</gallery>
== Emlékezete ==
[[Kép:Herzl's Grave IMG 1169.JPG|jobbra|bélyegkép|265px|Herzl Tivadar emlékműve
* Izrael állam 1948-as megalakulását követően holttestét Jeruzsálembe vitték, és a Herzl-hegyen kialakított Nemzeti Panteon díszsírhelyén temették el * A [[Izrael|Zsidó Állam]] Herzliya városa őrzi a nevét.
* Fényképe ott látható az izraeli parlament, a [[kneszet]] üléstermében.
* [[Budapest]]en, a Dohány utcai szülőházában ma
* A [[Dohány utcai zsinagóga|Dohány utcai zsinagógát]] a róla elnevezett park övezi.
== Művei ==
* Neues von der Venus.
* Buch der Narrheit. Berlin, 1888 (tárcák)
80 ⟶ 81 sor:
*''Cionista írások''; ford. G. Gerő László; Gondos Sándor, Bp., 1932 (''Herzl ''könyvtár'')''
*''Herzl Tivadar naplójából. Az első konstantinápolyi út''; ford. G. Gerő László; Fórum, Bp., 1933 (''Herzl könyvtár'')
*''A zsidó állam''; ford. Szilágyi Dénes [Denis Silagi]; Zsidó Nemzet, Bp., 1941 (''Spinoza-füzetek'')
*''Ha akarjátok, nem mese. Szemelvények Herzl Tivadar írásaiból és beszédeiből''; előszó, életrajz, jegyz. Gärtner Mose; Magyar Zsidók Pro Palesztina Szövetsége, Bp., 1942 (''Javne könyvek'')
*''Ha akarjátok, nem mese. Szemelvények Herzl Tivadar naplójából, cikkeiből, beszédeiből''; 2. bőv. kiad.; Magyar Zsidók Pro Palesztina Szövetsége, Bp., 1944 (''Javne könyvek'')
93 ⟶ 94 sor:
* [https://web.archive.org/web/20150427143118/http://www.mtva.hu/en/sajto-es-fotoarchivum/8432-herzl-tivadar-magyar-szueletesu-iro-ujsagiro-politikus-a-cionista-mozgalom-alapitoja-az-oenallo-zsido-allam-szorgalmazoja-110-eve Herzl Tivadar magyar születésű író, újságíró, politikus, a cionista mozgalom alapítója, az önálló zsidó állam szorgalmazója 110 éve] mtva.hu
* {{szinnyei|4||h/h08196.htm}} (Herzl Tódor)
== Kapcsolódó szócikkek ==▼
== További információk ==
99 ⟶ 103 sor:
* Herzl Tivadar életének magyar feldolgozását nyújtja Novák Attila „Theodor Herzl” című biográfiája (Vince Kiadó, Budapest, [[2002]]. {{ISBN|963-9323-48-9}})
* Schweitzer Gábor: [http://epa.oszk.hu/00000/00003/00004/herzl.htm#jegyz4 Miért nem kellett Herzl a magyar zsidóknak?], epa.oszk.hu
▲== Kapcsolódó szócikkek ==
▲* [[Sómér (folyóirat)|Sómér]] marosvásárhelyi zsidó ifjúsági lap
{{nemzetközi katalógusok}}
{{portál|zsidóság}}
[[Kategória:Izraeli politikusok]]
[[Kategória:Emigráns magyarok]]
[[Kategória:Zsidó származású magyarok]]
[[Kategória:
[[Kategória:Cionizmus]]
[[Kategória:1860-ban született személyek]]
|