„Herzl Tivadar” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
Voxfax (vitalap | szerkesztései)
belső hivatkozások
33. sor:
}}
 
'''Herzl Tivadar''' ([[Héber írásábécé|héber betűkkel]]: בנימין זאב הרצל, Benjámín Zeév Hercl, izraeli angol átírással: Benyamin Zeev Hertzl, másik nevén: חוזה המדינה '''Hóze Hamedíná''', izraeli angol átírással: Khozeh HaMedinah, ''Az Állam látnoka'', [[Pest (történelmi település)|Pest]], [[1860]]. [[május 2.]] – [[Edlach]], [[1904]]. [[július 3.]]) [[zsidók|zsidó]] származású osztrák-magyarosztrák–magyar író, politikus., a [[Izrael|Zsidó Állam]] megálmodója, a [[Cionizmus|cionista]] politika atyja, a [[Cionista Világszervezet]] megalapítója
 
== Élete ==
[[Fájl:PikiWiki Israel 6969 Herzl Family.jpg|bélyegkép|265px|A gyerekgyermek Herzl Tivadar szüleivel, és nővérével.]]
[[Fájl:Herzl Flag.jpg|bélyegkép|265px|Az általa tervezett zászló a zsidó állam számára („fehér alapon hét aranyszínű csillag”)]]
Herzl Tivadar Pesten született egy [[Dohány utca]]i házban. Itt ma a [[Zsidó Múzeum]] és a [[Dohány utcai zsinagóga|nagy zsinagóga]] egyik fő épületszárnya van. A múzeum falán emléktábla őrzi, hogy itt született a [[Izrael|Zsidó Állam]] megálmodója. Apja, Herzl Jakab ([[1835]]–[[1902]]), sikeres üzletember, anyja, Diamant Jeannette ([[1836]]–[[1911]]) volt.
 
AHerzl politikusTivadar ésPesten író,született egy [[Dohány utca]]i házban. Itt ma a [[Zsidó ÁllamMúzeum]] megálmodója,és a [[CionizmusDohány utcai zsinagóga|cionistanagy zsinagóga]] politikaegyik atyjafő épületszárnya van, a helyet a múzeum falán emléktábla jelzi. Apja, Herzl Jakab ([[Cionista1835]]–[[1902]]), Világszervezetsikeres üzletember, anyja, Diamant Jeannette ([[1836]]–[[1911]]) megalapítójavolt. [[Neológia|neológNeológ]] [[zsidók|zsidó]] légkörben nevelkedett. Középiskolai tanulmányait a [[Budapest-Fasori Evangélikus Gimnázium]]ban fejezte be.
 
[[1878]]-ban családjával [[Bécs]]be költözött, ahol az [[Bécsi Egyetem|egyetemen]] jogot[[jog]]ot és [[irodalom|irodalmat]] tanult. [[1884]]-ben szerzett jogi doktorátust. [[1891]]-ben a ''Neue Freie Presse'' című bécsi lap [[párizs]]i tudósítója lett.
 
[[Párizs]]banPárizsban érte az igazi nagy megrázkódtatás: ő tudósította lapját a [[Alfred Dreyfus|Dreyfus-ügyügyről]]ről és megtapasztalta a per kapcsán erőteljesen megnyilvánuló [[antiszemitizmus]]t. Ennek hatása alatt született meg ''Der Judenstaat'' ''(A Zsidó Állam)'' című értekezése, amely [[1896]]. [[február 14.|február 14-én]] jelent meg nyomtatásban. és melybenEbben javaslatot tett arra, hogy a világ minden táján élő zsidók térjenek vissza [[Palesztina|Palesztinába]], az ősi hazába, ahonnét annak idején őket elűzték.
{{Idézet2|''Nép vagyunk, mert külső ellenségeink kovácsoltak bennünket egy összetartozó néppé … Asszimilálódni nem tudunk és nem fogunk soha, mert a népek ezt lehetetlenné teszik számunkra … Az antiszemitizmust leküzdeni nem lehet, mert ott, ahol zsidók nagyobb számban élnek, ott az antiszemitizmus okait megszüntetni nem lehet … A megoldás csak egy lehet: az önálló zsidó állam! … Az egész terv végtelenül egyszerű a maga alap-formájában, de annak is kell lennie, ha igényt tart arra, hogy mindenki megérthesse. Adjanak nekünk szuverenitást a földkerekségnek egy, a mi igazolt népi szükségleteinknek megfelelő darabján, minden egyébről magunk fogunk gondoskodni.''|Herzl Tivadar<ref>[http://regi.sofar.hu/hu/book/export/html/100 Dr. Schönfeld József: A fordító előszava], regi.sofar.hu</ref><ref>[http://www.or-zse.hu/resp/olah-debrecen2005.htm Oláh János: A magyar millennium és a Der Judenstaat]</ref>}}
[[Kép:PikiWiki Israel 7188 Herzl on board reaching the shores of Palestine.jpg|jobbra|265px|bélyegkép|Herzl Palesztinába látogatásakor 1898. október 26-án]]
Az [[első cionista kongresszus]]t, amely [[1897]]-ben volt, Herzl Tivadar szervezte és később elnökké is választották. Ezt a tisztséget egészen haláláig viselte. Útjának elején kudarcok érték, amikor megpróbálta rávenni a leggazdagabb zsidókat, hogy támogassák a cionista elképzelések megvalósítását. A siker akkor következett be, amikor a kelet-európai zsidó tömegek felé fordult, akik igent mondtak kezdeményezésére és elfogadták őt vezetőnek. [[Vámbéry Ármin]] beprotezsálta [[II. Abdul-Hamid oszmán szultán]]hoz,<ref>[http://www.hetek.hu/arcok/201709/egy_19_szazadi_mission_impossible_tortenet Egy 19. századi Mission impossible-történet], hetek.hu</ref> akinél elérte, hogy engedélyezze a zsidók letelepedését Palesztinába, de ez már akkor nemtetszést váltott ki az ottani arab lakosságban.
 
Az [[első cionista kongresszus]]tkongresszust, amely [[1897]]-ben volt, Herzl Tivadar szervezte, éskésőbb későbbannak elnökkéelnökévé is választották. Ezt a tisztséget egészen haláláig viselte. Útjának elején kudarcok érték, amikor megpróbálta rávenni a leggazdagabb zsidókat, hogy támogassák a cionista elképzelések megvalósítását. A siker akkor következett be, amikor a kelet-európai zsidó tömegek felé fordult, akiks azok igent mondtak kezdeményezésére, és elfogadták őt vezetőnek. [[Vámbéry Ármin]] beprotezsálta [[II. Abdul-Hamid oszmán szultán]]hoz,<ref>[http://www.hetek.hu/arcok/201709/egy_19_szazadi_mission_impossible_tortenet Egy 19. századi Mission impossible-történet], hetek.hu</ref> akinél elérte, hogy engedélyezze a zsidók letelepedését Palesztinába, de ez már akkor nemtetszést váltott ki az ottani [[arabok|arab]] lakosságban.
Apja mellé temették Döblingben, de földi maradványait – végakaratának megfelelően – [[1950]]-ben [[Izrael]]be vitték és [[Jeruzsálem]]ben a róla elnevezett Herzl-hegyen kialakított Nemzeti Panteon díszsírhelyén temették el.
 
Apja mellé temették Döblingben[[Döbling]]ben, de földi maradványait – végakaratának megfelelően – [[1950]]-ben [[Izrael]]be vitték és [[Jeruzsálem]]ben, a róla elnevezett Herzl-hegyen kialakított Nemzeti Panteon díszsírhelyén temették el.
 
Herzl és [[Heltai Jenő (író)|Heltai Jenő]] unokatestvérek voltak.
 
== Képgaléria ==
<gallery class="center">
Fájl:Herzl bicycle.jpg|Herzl Tivadar kerékpárral
Fájl:DE Herzl Judenstaat 01.jpg|''A Zsidó Állam'' című műve címlapja
[[Fájl:Herzl Flag.jpg|bélyegkép|265px|Az általa tervezett zászló a zsidó állam számára („fehér alapon hét aranyszínű csillag”)]]
Fájl:Herzldohanyi.jpg|Herzl Tivadar emléktáblája a [[Dohány utcai zsinagóga]] falán
[[KépFájl:PikiWiki Israel 7188 Herzl on board reaching the shores of Palestine.jpg|jobbra|265px|bélyegkép|Herzl Palesztinába látogatásakor, 1898. október 26-án]]
Fájl:Theodore Herzl.jpg|Herzl Tivadar
Fájl:Herzl-balcony.jpg|Herzl Tivadar a bázeli[[bázel]]i Hotel Les Trois Rois szálloda balkonján, 1901-ben
</gallery>
 
== Emlékezete ==
[[Kép:Herzl's Grave IMG 1169.JPG|jobbra|bélyegkép|265px|Herzl Tivadar emlékműve.]]
* Izrael állam 1948-as megalakulását követően holttestét Jeruzsálembe vitték, és a Herzl-hegyen kialakított Nemzeti Panteon díszsírhelyén temették el]].
* A [[Izrael|Zsidó Állam]] Herzliya városa őrzi a nevét.
* Fényképe ott látható az izraeli parlament, a [[kneszet]] üléstermében.
* [[Budapest]]en, a Dohány utcai szülőházában ma [[a Zsidó Múzeum]] működik, melynek falán ezt emléktábla jelzi, hogy ott született a Zsidó Állam megálmodója. A mostani múzeumépület helyén állt a ház, ahol született.
* A [[Dohány utcai zsinagóga|Dohány utcai zsinagógát]] a róla elnevezett park övezi.
 
== Művei ==
* Neues von der Venus. LeipzigLipcse, 1887 (beszélyek)
* Buch der Narrheit. Berlin, 1888 (tárcák)
 
80 ⟶ 81 sor:
*''Cionista írások''; ford. G. Gerő László; Gondos Sándor, Bp., 1932 (''Herzl ''könyvtár'')''
*''Herzl Tivadar naplójából. Az első konstantinápolyi út''; ford. G. Gerő László; Fórum, Bp., 1933 (''Herzl könyvtár'')
*''A zsidó állam''; ford. Szilágyi Dénes [Denis Silagi]; Zsidó Nemzet, Bp., 1941 (''Spinoza-füzetek'')
*''Ha akarjátok, nem mese. Szemelvények Herzl Tivadar írásaiból és beszédeiből''; előszó, életrajz, jegyz. Gärtner Mose; Magyar Zsidók Pro Palesztina Szövetsége, Bp., 1942 (''Javne könyvek'')
*''Ha akarjátok, nem mese. Szemelvények Herzl Tivadar naplójából, cikkeiből, beszédeiből''; 2. bőv. kiad.; Magyar Zsidók Pro Palesztina Szövetsége, Bp., 1944 (''Javne könyvek'')
93 ⟶ 94 sor:
* [https://web.archive.org/web/20150427143118/http://www.mtva.hu/en/sajto-es-fotoarchivum/8432-herzl-tivadar-magyar-szueletesu-iro-ujsagiro-politikus-a-cionista-mozgalom-alapitoja-az-oenallo-zsido-allam-szorgalmazoja-110-eve Herzl Tivadar magyar születésű író, újságíró, politikus, a cionista mozgalom alapítója, az önálló zsidó állam szorgalmazója 110 éve] mtva.hu
* {{szinnyei|4||h/h08196.htm}} (Herzl Tódor)
 
== Kapcsolódó szócikkek ==
* [[Sómér (folyóirat)|Sómér]] marosvásárhelyi[[marosvásárhely]]i zsidó ifjúsági lap
 
== További információk ==
99 ⟶ 103 sor:
* Herzl Tivadar életének magyar feldolgozását nyújtja Novák Attila „Theodor Herzl” című biográfiája (Vince Kiadó, Budapest, [[2002]]. {{ISBN|963-9323-48-9}})
* Schweitzer Gábor: [http://epa.oszk.hu/00000/00003/00004/herzl.htm#jegyz4 Miért nem kellett Herzl a magyar zsidóknak?], epa.oszk.hu
 
== Kapcsolódó szócikkek ==
* [[Sómér (folyóirat)|Sómér]] marosvásárhelyi zsidó ifjúsági lap
 
{{nemzetközi katalógusok}}
{{portál|zsidóság}}
{{csonk-dátum|csonk-politikus|2006 márciusából}}
 
[[Kategória:Izraeli politikusok]]
[[Kategória:Emigráns magyarok]]
[[Kategória:Zsidó származású magyarok]]
[[Kategória:PestiekPesten született személyek]]
[[Kategória:Cionizmus]]
[[Kategória:1860-ban született személyek]]