„Irinyi János” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Xilol (vitalap | szerkesztései)
a Szakmai pontosítás
Xilol (vitalap | szerkesztései)
Pontosítás a hivatkozásban.
47. sor:
 
== Élete ==
A református, nemesi származású [[Irinyi család]] sarja. 1817-ben született [[Partium|Partiumban]], a Bihar megyei [[Albis]]on, irinyi Irinyi János mezőgazdász, földbirtokos, és Janovits Roxanda (másként: Jánossy Róza) gyermekeként. Többek között [[Debrecen]]ben is tanult, de [[kémia]]i ismereteit a [[bécs]]i [[Politechnikum]]ban szerezte. Egyik professzorának ([[Paul Traugott Meissner|Meissner Pál]]nak, Bécsi Politechnikum) sikertelen előadás kísérlete kapcsán jött rá a nem robbanó, zajtalan gyufa megoldásának gondolatára 1836-ban, még a vörös foszfor felfedezése előtt. Meissner Pál ólom-peroxid és kén keverékét próbálta lángra gyújtani dörzsöléssel sikertelenül. "''Ha kén helyett foszfort vett volna, az már régen égne...''"- írta le Irinyi visszaemlékezésében akkori gondolatait.<ref>{{Cite book |title=Dr. Balázs Lóránt - A kémia története I: "Irinyi és a gyufagyártás" című fejezete. 473. oldal. Nemzeti Tankönykiadó 1996, első kiadás.}}</ref> Találmányát eladta egy [[Rómer István]] nevű gyufagyárosnak, a kapott összegből külföldre ment tanulmányútra, s ebből fedezte későbbi [[berlin]]i egyetemi, majd hoffenheimi gazdasági akadémiai tanulmányait.
 
Berlinben, [[1838]]-ban (21 évesen) könyvet írt a kémia elméletéről, amelyben különösen a [[sav]]akkal foglalkozott. Értekezett a [[Nátrium-karbonát|szikes]] talajok javításáról is. A magyar szódás szikesek [[gipsz|gipsszel]] történő javítását először Irinyi javasolta. Ugyancsak ő alapította az első magyar gyufagyárat (gyújtófák gyára) [[1839]]-ben [[Pest (történelmi település)|Pest]]en.