„Zrínyi (önjáró löveg)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Haditechnika 2013 év. foly. 6 szám Címkék: Vizuális szerkesztés Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés Haladó mobilszerkesztés |
linkjav. |
||
22. sor:
== A Zrínyi rohamlöveg-család születése ==
[[1942]]-ben a [[Magyar Királyi Honvédség]] vezérkarában felmerült az igény egy rohamlöveg-család fejlesztésére. Ennek a fegyvernemnek a kiválóságát a német rohamlöveg-osztályok [[Sturmgeschütz III|StuG III]]-asai által elért eredmények is igazolták. Mindazonáltal Németország kezdetben elzárkozózott attól a lehetőségtől, hogy bevált rohamlöveg típusait vagy azok gyártási jogait eladja. A [[Honvédelmi Minisztérium]] ezért két fajta önjáró lövegre adta le a rendelést: a Zrínyi I-re hosszú csövű 75 mm-es löveggel, és a Zrínyi II-re [[40 M. 10,5 cm-es tarack]]kal felszerelve.▼
▲[[1942]]-ben a [[Magyar Királyi Honvédség]] vezérkarában felmerült az igény egy rohamlöveg-család fejlesztésére. Ennek a fegyvernemnek a kiválóságát a német rohamlöveg-osztályok [[StuG III]]-asai által elért eredmények is igazolták. Mindazonáltal Németország kezdetben elzárkozózott attól a lehetőségtől, hogy bevált rohamlöveg típusait vagy azok gyártási jogait eladja. A [[Honvédelmi Minisztérium]] ezért két fajta önjáró lövegre adta le a rendelést: a Zrínyi I-re hosszú csövű 75 mm-es löveggel, és a Zrínyi II-re [[40 M. 10,5 cm-es tarack]]kal felszerelve.
== A Zrínyi rohamlöveg-család gyártása ==
A sikeres tereppróbák után a 105 mm-es löveggel felszerelt Zrínyi II rohamlöveg sorozatgyártását [[1943]] tavaszán kezdték meg. A Minisztérium összesen 300 darabra adott megrendelést, melyekből 50 darabot kellett [[1944]] végére leszállítania a [[Weiss Manfréd Acél- és Fémművek|Weiss Manfréd gyár]]nak. Az [[1945]]-re tervezett, nemkülönben 50 darabos Zrínyi II-es típusú rohamlövegek legyártását is megkezdték, ugyanis az így felszabaduló időt a Zrínyi I-es fejlesztésére és gyártására fordíthatták. 1943-45-ig a Zrínyi II rohamlövegből kb. 60 példány, a Zrínyi I-ből pedig egy prototípus épült a Weiss Manfréd, illetve a [[Ganz vállalatok|Ganz gyár]] üzemeiben.
== A Zrínyi rohamtarack a harcban ==
A Zrínyi II rohamtarack első példányai [[1944]] tavaszán az 1. Magyar Hadsereg kötelékében már a keleti fronton, Galíciában harcoltak a Vörös Hadsereg csapatai ellen. A rohamtarackok itt néhány – a háború végkimeneteléhez képest jelentéktelen – győzelmet arattak. A rohamtarackok a tordai csatában megsemmisítettek 18 [[
▲A Zrínyi II rohamtarack első példányai [[1944]] tavaszán az 1. Magyar Hadsereg kötelékében már a keleti fronton, Galíciában harcoltak a Vörös Hadsereg csapatai ellen. A rohamtarackok itt néhány – a háború végkimeneteléhez képest jelentéktelen – győzelmet arattak. A rohamtarackok a tordai csatában megsemmisítettek 18 [[T-34]] típusú szovjet közepes harckocsit, míg a Zrínyi II-es típusú rohamtarackok közül csak 6 darabot tettek harcképtelenné a szovjet páncélosok [https://web.archive.org/web/20070927104527/http://memoir44.hu/keptar/12]. Később ezeket a rohamlövegeket Bozsoki János próbaszolgálatos zászlós rohamtarackjával elvontatta, így meg tudták javítani őket. Bozsoki zászlós tettéért megkapta a [[Magyar Vitézségi Érem|Magyar Tiszti Arany Vitézségi Érmet]]. A Zrínyik Budapest védelménél is kiválóan szerepeltek [[Billnitzer Ernő]] tábornok parancsnoksága alatt [https://web.archive.org/web/20070927104539/http://memoir44.hu/cikkek/waldemar_lenz_ormester_tortenete_billnitzer_erno_tabornokrol]. A Zrínyi I-es prototípusa nem vett részt a harcokban.
A Zrínyiket a tervek szerint rohamtüzérosztályokba szervezték volna. Egy ilyen osztály három ütegből állt (ütegenként 10 harcjárművel), valamint a háromból kettő 7,5 cm-es [[44M Zrínyi|Zrínyi I]]-es rohamlövegekkel, a harmadik pedig a 105 mm-es Zrínyi II rohamtarackokkal lett volna ellátva, ezen kívül a rohamlövegosztály törzse is kapott volna 1 db parancsnoki Zrínyit, így egy rohamtüzérosztály 31 járműből állt volna.
Első körben nyolc rohamtüzérosztály került felállításra (1., 7., 10., 13., 16., 20., 24. és 25.) 1943-44 folyamán, de a gyártás lassúsága miatt 1944-re csak az 1. és 10. rohamtüzérosztályokat tudták Zrínyikkel ellátni, ezeket sem mindig a hadrendben előírt mennyiséggel vagy típusokkal (az 1. rto. csak a 2. és 3. ütegével indult Galíciába; 75 mm-es rohamlövegek hiánya miatt pedig minden üteg az itt tárgyalt 105 mm-es tarackos változatból kapott).
Egyébként a 7. rohamtüzérosztályt német [[Sturmgeschütz III|StuG. III]] rohamlövegekkel, a 20.-at, valamint részben a 16. és 24. rohamtüzérosztályokat (utóbbi kettőnek csak két-két ütegét) pedig [[Jagdpanzer 38(t) Hetzer|Hetzer]] vadászpáncélosokkal látták el. A többi rohamtüzérosztály nem jutott semmilyen harcjárműhöz, ezért jobb esetben [[
== A végzet ==
[[1944]] nyarán még töretlenül folyt a sorozatgyártás, amikor pusztító légitámadás érte a Weiss
Manfréd gyárat, és a csarnokban lévő félkész Zrínyi rohamlövegeket és a gépsorokat
megsemmisítették a bombák. A még javítható alkatrészeket a Ganz gyárba szállították, és ott újabb 6 darab rohamlöveget szereltek össze. Napjainkban csupán egyetlen Zrínyi II rohamtarack létezik a világon, ezt a Moszkva melletti
== Források ==
47 ⟶ 43 sor:
* A Haditechnika c. folyóirat cikkei
** Bíró Ádám: ''A 40/43M Zrínyi–II rohamtarack fejlesztése és alkalmazása''. Haditechnika, I. rész: 1996/1, 66–71., II. rész: 1996/2, 43–45.; III. rész: 1996/4, 66–69.
** Bonhardt Attila: Zrínyi II rohamtarack: A Magyar Királyi Honvédség Páncélosai. Budapest, PeKo Publishing Kft., 2015.
=== Külső hivatkozások ===
{{Magyar páncélozott harcjárművek a második világháborúban}}
{{Portál|Hadtudomány|i |Második világháború|}}
| |||