„Neruda postása” változatai közötti eltérés

korr
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
(korr)
 
| gyártó = Miramax Films
| ország = Olaszország
| nyelv = Eredeti : olasz, spanyol
| időtartam = 104 perc
| forgalmazó = Miramax Films, hazai: InterCom
}}
 
A '''''Neruda postása''''' ''([[olasz nyelv|olaszul]] ''Il postino,'' [[angol nyelv]]területen ''The postman )'' egy [[1994]]-ben bemutatott [[Olaszország|olasz]] [[film|filmdráma]], amely[[Michael AntonioRadford]] Skármeta<ref>{{Citeés Massimo Troisi rendezésében, ami journal|date=2018-11-23|title=Antonio Skármeta|language=en|journal=Wikipedia|url=https://en.wikipedia.org/w/index.php?title=Antonio_Sk%C3%A1rmeta&oldid=870276848}}</ref> Ardiente paciencia<ref>{{Cite journal|date=2018-06-28|title=Ardiente paciencia|language=en|journal=Wikipedia|url=https://en.wikipedia.org/w/index.php?title=Ardiente_paciencia&oldid=847915175}}</ref>''<ref>{{Cite journal|author=Antonio|last=Filer|first=Malva E.|date=1986-09|title=Ardiente paciencia|journal=Hispania|volume=69|issue=3|pages=557|doi=10.2307/342755|url=http://dx.doi.org/10.2307/342755|issn=0018-2133}}</ref> (magyarul Neruda postása)'' című könyve alapján készült.
 
== A történet ==
Az ezerkilencszázötvenes évek elején, a népszerű [[chile]]i [[költő]], [[Pablo Neruda]] [[emigráció (tevékenység)|emigrációja]] során [[Olaszország]]ba érkezik. A kis sziget, ahol idejét tölti – a filmben Cala di Sotto – él Mario, a csendes, visszahúzódó fiú akinek éppen elege lett a halászatból s munkát keres. Hamarosan postásként alkalmazzák s feladata, hogy leveleket kézbesítsen, kizárólag Pablo Neruda számára. Az olykor esetlennek tűnő Mario mély tisztelettel és egyfajta [[bálvány]]kéntbálványként tekint a híres költőre. Kérdésekkel ostromolja, aláírást kér tőle, s a költő hatására, fokozatosan felfedezi a szavak és jelentésük mögötti szépséget. Lassan kibontakozó barátságuknak köszönhetően Mario életébe beköszönt a szerelem, s vele együtt megismeri, megszereti a [[költészet]] erejét. Mikor Neruda hazájában, a [[politika]]ipolitikai helyzet enyhülésének jóvoltából újra engedélyezik beutazását, a költő szinte azonnal, boldogan útra kel. Mario ott marad szerelmével, aki később teherbe esik. Tisztelete és szeretete Neruda után mit sem változik még a környezetében levők negatív kijelentései ellenére sem. Évekkel később, amikor Neruda visszatér Olaszországba, a helyi kocsmába megy ahol Mario és a felesége dolgozott. Tudomására jut, hogy Mario fiát Pablitónak keresztelték, s hogy Mario egy tüntetésen életét vesztette évekkel korábban. Felesége megmutatja neki, Mario Nerudához idézett hangfelvételeit.
A záró képsorokon Neruda a tengerparton sétál, s gondolataiban látja, amint Mariót a tüntetésen, hangosan a színpadra hívják, hogy elmondhassa, saját maga által írt [[Költészet|versét]].
 
== A film készítése, fogadtatása és Troisi korai halála ==
 
A forgatókönyvet a film [[Filmrendező|rendezője]] [[Michael Radford]], [[Massimo Troisi]] és akkori élettársa Anna Pavignano írták. Zseniálisan átemelve Skármeta könyvének keretét, de hozzáadva saját egyéniségüket is. A helyszín ezúttal nem [[Chile]] és az Isla Negra hanem [[Olaszország]]. A politikai szál érintőlegesen, egyfajta háttér-információként van jelen. Központi pillérei közé közé tartozik a két férfi közt kialakult barátság, az érzelmek és az olykor bájos humor bemutatása.
 
A Neruda postása, bár a költészet és a szavak élményekkel teli hatását élteti, mégis halk szavú film. Érzékenyen körbejárva az egyszerűség gyönyörét, érzelemgazdag skálán, túlfűtött érzelgősség nélkül.
 
Sikerét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy nemzetközi szinten majdnem 60 [[millió]] [[amerikai dollár]]t – ebből csak [[Amerikai Egyesült Államok|Amerikában]], idegen nyelvű film létére 21 milliót – hozott világszerte, s a közel harminc filmes díj és majdnem félszáz jelölés, köztük [[BAFTA]] és öt [[Oscar-díj]] – köztük a legjobb film, legjobb férfi főszereplő – is ezt támasztja alá.
 
Massimo Troisi már a forgatás megkezdése előtt küzdött szívproblémáival, és sürgős orvosi beavatkozásokra volt szükség munkaképessége fenntartásához.<ref>{{Cite news|title=Massimo Troisi: the postman who always delivered|url=https://www.theguardian.com/film/2011/mar/31/massimo-troisi-il-postino|work=The Guardian|date=2011-03-31|accessdate=2019-02-22|language=en-GB|first=Michael|last=Radford}}</ref> Ám Troisi, mondhatni makacsul ragaszkodott a film elkészítéséhez, s ezáltal csak halogatta – mint később kiderült – az életmentő műtétet. Előfordult, hogy le kellett állítani a forgatást rosszulléte miatt, s nem egy alkalommal [[dublőr]] helyettesítette bizonyos jelenetekben. A filmben látható, sokszor rövidnek tűnő jelenetek, néhány mondattal lezárt – egyébként nyitva hagyott – képsorok, mind-mind ezt igazolják. Ebben a kőkemény csatában azonban Torisi nyert, s [[1994]]. június 3-án be tudták fejezni a Neruda postása forgatását. 12 órával később, mindössze fél nappal „álma” megvalósítása után, Trosi szívinfarktusban álmában meghalt.<ref>{{Cite journal|date=2018-12-24|title=Massimo Troisi|language=en|journal=Wikipedia|url=https://en.wikipedia.org/w/index.php?title=Massimo_Troisi&oldid=875152304}}</ref> Elszántságának öröksége filmtörténelmi fejezet.