„Udvarhelyi Károly” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
9. sor:
Udvarhelyi módszertani újításként a harmincas évek elején a gyakorlóiskolában sajátos földrajzi előadótermet, kabinetet rendezett be. Ebben nem volt dobogó és katedra, a tanterem fő helyét a terepasztal foglalta el, és a tábla valamint a falitérképek mellett a földrajzi tananyaghoz kapcsolódó, saját szerkesztésű speciális térképek és szemléltető eszközök, ásványok, kőzetek, talajminták, könyvek és atlaszok voltak benne; a tanár munkáját vetítőgép és gazdag képi információs anyag segítette. A terepasztalon a földrajzi fogalmak értelmezését a tanulók önálló munkáját igénylő gyakorlatokat, kísérleteket végeztek. Udvarhelyi ekkoriban állította össze első szakmetodikai munkáját „Földrajzoktatás a cselekvő iskolában - Földrajzi gondolkodásra való nevelés" (Szeged, 1934) címmel. Hasonló gondolatokra épültek a Szegeden szerkesztett „Földrajzi munkanaplói" is. E füzetek már a programozott oktatásnak megfelelő feladatokat is tartalmaztak. 1933-ban kiadta a szegedi gyakorlóiskolában készített táblai rajzait és ezek magyarázatát „Mit rajzoljunk a földrajzi órán" címmel; ez a könyve 1948-ig öt kiadást ért meg, ami szinte páratlan sikernek számít a földrajz-módszertani irodalom történetében. Térképvázlatai, szelvényei a gyakorlati szemléletű oktatás példái, amelyek szakítást jelentettek a korábbi enciklopédikus módszerekkel.
Szegedi évei alatt sterezte meg az egyetemi doktorátust summa cum laude eredménnyel. Az oktatómunka mellett a szegedi tankerület földrajzi szakfel-
-ügyelője, majd általános tanulmányi felügyelője is volt.
A háború után, 1948-ban áthelyezték Debrecenbe, ahol az akkor létesített pedagógiai (később tanárképző) főiskolán tanszékvezetői megbízást, 1949-ben főiskolai tanári kinevezést kapott. Az 1949–50-es tanévben a főiskolát áthelyezték Egerbe, ahol újonnan kellett megszerveznie a földrajzi tanszéket, ami néhány év múlva már rendelkezett azokkal az alapvető tárgyi feltételekkel, mint a könyv- és térképtár, ásvány- és kőzetgyűjtemény, amelyek a földrajztanárok képzéséhez szükségesek.
Az egri évek alatt Udvarhelyi tudományos érdeklődése a geográfia filozófiai kérdései felé irányult. Az 1960-ban írt és két évvel később eredményesen megvédett kandidátusi disszertációja, A dialektikus földrajz. és tanítása már nemzetközi viszonylatban is
==Jegyzetek==
| |||