Wikipédia

„Csontváry Kosztka Tivadar” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
→‎Fiatalkora: Rehák Vincéről
Címke: 2017-es forrásszöveg-szerkesztő
a refhely, typo
54. sor:
A [[felvidék]]i Kisszebenben, [[Vincent van Gogh]] születési évében, [[1853]]. [[július 5.|július 5-én]] született, de valójában mégsem tekinthető kortársának, mivel Van Gogh már nem élt, amikor Csontváry festői korszaka elindult. Édesapja, dr. Kosztka László gyógyszerész, aki a helyi közösség igen megbecsült tagjaként, hivatása mellett különféle rendészeti-[[közigazgatás]]i jellegű (rendőrkapitányi és postai) feladatokat is ellátott. Különcségei már neki is voltak: az akkori magyar közállapotoktól meglehetősen idegen módon, kerülte a szeszesital és a [[dohányzás]] minden formáját, szabadidejében pedig [[pirotechnika]]i kísérleteket folytatott, petárdákkal és minirakétákkal; tehát afféle amatőr tudós volt, amilyen „külföldön” egyébként sem volt ritka a „[[első világháború|nagy háború]]” előtt. Édesanyja az [[Ung vármegye|Ung megyei]] származású daróci Heizelmayer Franciska volt.<ref name="életrajz">{{cite web |title= Csontváry Kosztka Tivadar életrajza |publisher= Magyar Elektronikus Könyvtár |url= http://mek.oszk.hu/05000/05096/html/eletrajz.htm |accessdate= 2015-07-12}}</ref>
 
Csontváry elemi iskolai tanulmányait szülővárosában kezdte. [[Szlovák nyelv|Szlovák]] és [[német nyelv]]ű közegéből a [[magyar nyelv]] tökéletes elsajátítására szülei [[alföld]]i rokonaikhoz küldték. [[1863]]-benban egy tűzvész következtében leégett a város jelentős hányada. Míg apja a tűzoltást szervezte, Bella nővére a tűz áldozatává vált. [[1863]] őszétől a kisszebeni [[piarista]] algimnáziumába járt, ahol az első két osztályt végezte el. Sokat kerülte az iskolát, inkább a természetben gyönyörködött, különféle [[rovarok]]kal, lepkékkel, dongókkal és méhekkel játszott. Eközben összebarátkozott a gimnázium igazgatójával, [[Rehák Vince|Rehák Vincével]], aki a természet nagy kedvelője és a növények kiváló ismerője volt. „A napi sétáinál engem soha ki nem hagyott: séták közben fejlődött ki a kisszebeni gymnáziumi múze­um létesítésének eszméje, a természetrajzi gyűjteménnyel való megkezdése. Gyűjtöttünk mindent szeretettel, min­dennek nevét ismertük rendszeresen."<ref>Csontváry Kosztka Tivadar: ''{{refhely|Önéletrajz'', s. a. rend. Szigethy Gábor, Budapest, 1982 (Gondolkodó magyarok), |13.</ref> }}
 
Az apa a [[1848–49-es forradalom és szabadságharc|forradalomban]] vállalt császárpárti szerepe miatt családjával együtt, [[1865]]-ben Kisszeben elhagyására kényszerült. Felesége rokonaihoz, [[Szerednye|Szerednyére]] költöztek, ahol a családfő [[földművelés]]sel és [[vadászat]]tal kezdett foglalkozni. A gyerekek az [[ungvár]]i királyi főgimnáziumba jártak.
77. sor:
[[Szíria|Szíriából]] Párizsba, majd ismét a libanoni hegyekbe utazott, s elkészítette két nagy művét, a ''[[Magányos cédrus (festmény)|Magányos cédrus-t]]'' és a ''Zarándoklás a cédrusfához'' címűt ([[1907]]). [[1908]]-ban festette meg a ''Mária kútja'' című kompozícióját és a ''Marokkói tanító''t. [[1909]]-ben [[Nápoly]]ban készült utolsó befejezett festménye, a ''Sétalovaglás a tengerparton''.{{refhely|Életmű-kiállítás 2015}} 1910-ben még megpróbált egy külföldi kiállítást szervezni műveiből, de nem járt sikerrel.{{refhely|Életmű-kiállítás 2015}} [[1912]]-től írta filozófiai töltetű írásműveit, röpiratait; előadásokat tartott és brosúrákat jelentetett meg.<ref>{{cite web |title= Csontváry Kosztka Tivadar, a látomásos festő |date= 2013-07-05 |publisher= cultura.hu |url= http://cultura.hu/kultura/csontvary-kosztka-tivadar-a-latomasos-festo/ |accessdate= 2015-07-12}}</ref> 1919-es haláláig még két 18m<sup>2</sup>-es és több kisebb szénkartont készít. Ezek az eddigi feltételezésekkel szemben nem vázlatok, hanem befejezett művek.{{forrás?|date=2020-09}}
 
1915-től egészségi állapota folyamatosan romlott. 1916-ban [[IV. Károly magyar király|IV. Károly]] királlyá koronázásán jelen volt, hogy megfesse a koronázást, azonban egészségi állapota miatt nem tudta végignézni, így megfesteni sem.<ref>{{cite book refhely|last= Csontváry Kosztka |first= Tivadar |title= Önéletrajz |year= 1982 |series= Gondolkodó Magyarok sorozat |publisher= Magvető Kiadó |location= Budapest |pages= 66.}}</ref> 1917-ben eladta patikáját.{{refhely|Életmű-kiállítás 2015}} 1919. június 20-án halt meg a budapesti Új [[Szent János Kórház]]ban, két héttel 66. születésnapja előtt.<ref name="verslista.hu"/> A hivatalos kórisme szerint verőérgyulladásban hunyt el, bár egyesek szerint éhen halt.<ref>{{Cite web |url= http://mek.oszk.hu/01300/01368/html/dokumentum.htm |title= Kortársak levelei Csontváryról |author= Dévényi Iván |publisher= [[Jelenkor (folyóirat, 1958–)|Jelenkor]] |year= 1973 |month= 11 |pages= 967-969 |accessdate= 2015-07-12 |quote= Életrajzírója, Lehel Ferenc szerint éhenhalt; Lehel bizonyára túloz. Csontváry növényevő volt. ''([[Herman Lipót]] leveléből)''}}</ref> Az [[Óbudai temető]]ben temették el.<ref name="verslista.hu"/>
 
== Munkássága ==
85. sor:
 
Csontváry írásaiból úgy tűnik, hogy ezt a maga alkotta kifejezést, a ''naput''at a ''[[plein air]]'' szinonimájaként is használta, a szó nála a fény és a levegő együttes megjelenése. Kutatta a különböző napszakok színvilágát, a nap és a fény természetét. Valószínűleg hatott rá [[Komjáthy Jenő]] világszemlélete is, és a világot egy élő organizmusként szemlélte. Így a ''napút'' sem egyszerűen csak azt jelentette számára, ahogy a nap bejárja útját keltétől nyugtáig, hanem azt is, ahogy a [[Nap]] energiát ad le a térnek, megadva annak szerkezetét, ahogy a tér visszaadja energiája egy részét a napnak, és ennek az állandó energiaáramlásnak az intenzitását jelzik a színek. Az impresszionistákhoz hasonlóan élt a kiegészítő színek egymás mellé helyezésével, néhány esetben azonban a harsány színeket a motívum fölerősítésére használta, és a motívum belső erejének hangsúlyozására a festékréteg vastagságát is használta, annak plasztikusságával, kidomborodásával is erősítve azt.<ref>{{cite web |url= http://www.nyest.hu/renhirek/festok-a-tortenelem-nyomaban |title= CSONTVÁRY ÉS RERIH – Festők a történelem nyomában |author= ''zegernyei'' |publisher= [[Nyelv és Tudomány]] (nyest.hu) |date= 2013-08-02 |accessdate= 2015-07-24}}</ref>
Műveinek szokatlan, feltűnő, a színskála teljes spektrumát felvonultató színessége tükrözi sajátos színelméletét: {{idézet 2|''Megtalálta a napút színeket: világító sárgát, lángoló pirosat, fájdalmas rózsaszínt, borzongató kéket. Csontváry Kosztka Tivadar birodalmában tombol a napfény. Taormina romjain lángol-világít az ég a lemenő napfény sugaraitól. Baalbek Naptemplomának hat hatalmas oszlopa napként ragyog.''|[[Szigethy Gábor]] előszava Csontváry: ''Önéletrajz'' könyvéhez{{refhely|Önéletrajz 1982|előszó}} }}
 
<gallery class="center" mode="packed" heights="200" style="text-align:center;">
284. sor:
== Kötetei ==
*''Csontváry-emlékkönyv. Válogatás Csontváry Kosztka Tivadar írásaiból és a Csontváry-irodalomból''; vál., emlékezéseivel kieg. Gerlóczy Gedeon, bev., jegyz., szerk. Németh Lajos; Corvina, Budapest, 1976 (''Művészet és elmélet'')
*''Önéletrajz''; előszó, jegyz. Szigethy Gábor; Magvető, Budapest, 1982 (''Gondolkodó magyarok''){{refhely|Önéletrajz 1982}}
*''Csontváry-emlékkönyv. Válogatás Csontváry Kosztka Tivadar írásaiból és a Csontváry-irodalomból''; válogatta emlékezéseivel kiegészítette: Gerlóczy Gedeon, bevevezető, jegyzetek, szerkesztő: Németh Lajos; 3. bővített, átdolgozott kiadás, Corvina, Budapest, 1984 (''Művészet és elmélet'')
*''Csontváry-dokumentumok, 1-2.''; Új Művészet, Budapest, 1995 (''Új Művészet. Tanulmányok'')
297. sor:
 
== Források ==
* {{hely|Életmű-kiállítás 2015}} A magányos cédrus – Csontváry géniusza, életmű-kiállítás Budapesten, 2015, A kiállítás feliratai, tájékoztató táblái
* {{hely|Önéletrajz 1982}}{{CitLib |szerző= Csontváry Kosztka Tivadar |cím= Önéletrajz |közreműködők= szerk. Szigethy Gábor |hely= Budapest |kiadó= Magvető |év= 1982 |sorozat= Gondolkodó magyarok |isbn= 963 271 786 4 |url= http://mek.oszk.hu/05800/05889/html/gmcsontvary0002.html}}▼
 
▲* {{CitLib |szerző= Csontváry Kosztka Tivadar |cím= Önéletrajz |közreműködők= szerk. Szigethy Gábor |hely= Budapest |kiadó= Magvető |év= 1982 |sorozat= Gondolkodó magyarok |isbn=963 271 786 4 |url= http://mek.oszk.hu/05800/05889/html/gmcsontvary0002.html}}
* {{cite book |last= Rockenbauer |first= Pál |authorlink= Rockenbauer Pál |editor= Mészáros Andrásné és Sándor Dénes |title= Szívességből a mediterránban |year= 1968 |publisher= Táncsics könyvkiadó |location= Budapest |doi= TN 1201-b-6869}}
* [[Romváry Ferenc]]: ''Csontváry Kosztka Tivadar 1853-1919'' (Alexandra, [[Pécs]], 1999)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Csontváry_Kosztka_Tivadar”