193
szerkesztés
nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
|
{{forma}}
A '''zsolozsma''' bizonyos [[Kereszténység|keresztény]] közösségek rendszeres, az [[eucharisztia|eucharisztiá]]n kívüli összejövetele a nap bizonyos óráiban;<ref>Verbényi-Arató: Liturgikus lexikon, Ecclesia</ref> az imaórák [[Liturgia|liturgiá]]ja (→hórák), a tagok hivatalos és közösségi imája. Végzése egyes egyházak legfontosabb feladatainak egyike, melyre a [[klerikus]]ok a [[diakónus]] szentelésben kötelezettséget kaptak. Végzése alól a [[püspök]] csak különleges (általában egészségügyi) okok miatt mentheti fel az adott személyt.
[[Fájl:BenedictineVespers.jpg|thumb|right|300px|Zsolozsmázó [[Amerikai Egyesült Államok|amerikai]] [[bencések|bencés]] [[Keresztény szerzetesség|szerzetesek]]]]
Nevei: ''breviárium,'' ‘rövidítmény’, ismétlődő részeinek rövidítése alapján a 11. sz-tól; ''missa vespertina'' ‘esti mise’, a szentmisével való kapcsolata alapján;''officium divinum'' ‘isteni kötelesség’, ''officium ecclesiasticum'' ‘egyházi kötelesség’,''agenda'' ‘elvégzendő imádság’ kötelező volta alapján; ''opus Dei'' ‘Isten műve’, ''opus divinum'' ‘isteni mű’, ''divina psalmodia'' ‘isteni zsoltározás’ Istenre irányultsága alapján;''preces horariae'' ‘hóránkénti (3 óránkénti) imádság’ az idővel való kapcsolata alapján;''preces canonicae'' ‘kánoni imádságok’, ''horae canonicae'' ‘kánoni imaórák’ szabályozottsága alapján; ''sacrificium laudis, hostia laudis,'' ‘dicséret áldozata’;''sacrificium labiorum'' ‘ajkak áldozata’ a ''Zsid 13,15'' alapján; ''szünaxis–collecta'' (ti''. collectio fidelium'') ‘imádságos összejövetel’ a közösségi jellege alapján.
=== Nagy Szent Gergely (540 - 640) ===
[[Nagy
=== Tridenti Zsinat és V. Szt. Piusz pápa ===
A zsolozsma viszonylagos egysége a könyvnyomtatás elterjedésével megbomlott, minden szerzetesrend és egyházmegye nyomtatta a saját liturgiáját, egyesek jelentős változtatásokkal. [[V.
az egységes formát. Ezzel együtt elrendelte a [[Vulgata]] kötelező használatát a zsoltárok és a szentírási olvasmányok vonatkozásában.
V.
A 17 részben átfedő oktávával együtt ez azt jelentette, hogy hetente átlagosan 6 nap szentek zsolozsmája volt, és a 150 zsoltárból csak kb. harmada szerepelt a zsolozsmákban hetente. A kérdést sem [[XIV. Benedek pápa]] sem [[X.
=== X.
Annak érdekében, hogy az Egyház újra imádkozza mind a 150 zsoltárt minden héten, X. Szt. Piusz elrendelte a zsoltárok rendjének újraelosztását. A Breviárium mint könyv mindenki számára elérhetővé és könnyen hordozhatóvá vált, így többé nem volt szükség arra, hogy a napközi órák zsoltára a 118 zsoltár legyen. Az új zsolozsmát a ''Divino Afflatu'' encyclica rendelte el. A Matutinum
egységesen 9 zsoltár, vasárnap és a szentek ünnepein 9 olvasmánnyal, hétköznapokon (Feria) 3 olvasmánnyal. Ez nem akadályozta meg a szentek ünnepeinek a további növekedését.
=== XII. Piusz és XXIII. János pápák ===
[[XII. Piusz
[[XXIII. János pápa]] [[1961]]. január 1-jei hatállyal karácsony, húsvét és pünkösd kivételével eltörölte az oktávákat, egyszerűsítette a szentek ünnepeinek a rendszerét, a zsolozsmák többségét 3 olvasmányos zsolozsmává rendelte, elhagyva az Egyházatyák homiliáit. Az átlagos napi zsolozsmaidő 90 percről 60 percre csökkent. Ezzel együtt az új kiadásokban megjelentek a kétnyelvű kiadások: latin és nemzeti nyelv.
=== VI. Pál pápa ===
[[VI. Pál pápa]] a zsolozsmát az [[ortodox]] egyházak Horologiuma mintájára Imaórák liturgiájának nevezte át, a 150 zsoltár ciklusát 4 hétre osztatta el, a korábbi egy hét helyett, a hagyományos himnuszokat modernizálta. A Primát eltörölte, a Matutinumot lényegesen lerövidítve napközben bármikor elmondható imádsággá alakította, így csökkent a zsolozsmamondás ideje.
== A zsolozsma mint könyv ==
Általánosan elfogadott nézet, hogy a Matutinum három nokturnusa azt tükrözi hogy a remeték az egyiptomi pusztában éjszaka háromszor fölkeltek a zsolozsmát mondani, és ennek megfelelően nappal is minden 3 órában mondtak egy hórát.
[[Szent Benedek]] regulája a Matutinomot éjjel 2 órára vagy a hajnal előtti két órára rendeli, hogy rövid szünet után a Laudest hajnali imaként mondhassák el. A Primát, majd a napközi imákat (Tertia, Sexta, Nona) és a Vecsernyét reggel hattól kezdve három órás időszakonként mondták, a Completoriumot pedig a nap befejezéseként este 8 óra körül. Egyes szerzetesrendek ezt a rendet a mai napig tartják.
Az egyházmegyei zsolozsmát a katedrálisokban általában reggel fél hétkor kezdték a Matutinummal és Laudes-szel, a 10 órai nagymise előtt mondták el a Primát és a Tertiát, a mise után a Sextát és a Nonát; délután négy óra után a Vecsernyét és a Completoriumot.
| |||