188
szerkesztés
„Zsolozsma” változatai közötti eltérés
nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
|
A '''zsolozsma''' bizonyos [[Kereszténység|keresztény]] közösségek rendszeres, az [[eucharisztia|eucharisztiá]]n kívüli összejövetele a nap bizonyos óráiban;<ref>Verbényi-Arató: Liturgikus lexikon, Ecclesia</ref> az imaórák [[Liturgia|liturgiá]]ja (→hórák), a tagok hivatalos és közösségi imája. Végzése egyes egyházak legfontosabb feladatainak egyike, melyre a [[
▲A '''zsolozsma''' bizonyos [[Kereszténység|keresztény]] közösségek rendszeres, az [[eucharisztia|eucharisztiá]]n kívüli összejövetele a nap bizonyos óráiban;<ref>Verbényi-Arató: Liturgikus lexikon, Ecclesia</ref> az imaórák [[Liturgia|liturgiá]]ja (→hórák), a tagok hivatalos és közösségi imája. Végzése egyes egyházak legfontosabb feladatainak egyike, melyre a [[klerikus]]ok a [[diakónus]] szentelésben kötelezettséget kaptak. Végzése alól a [[püspök]] csak különleges (általában egészségügyi) okok miatt mentheti fel az adott személyt.
[[Fájl:BenedictineVespers.jpg|thumb|right|300px|Zsolozsmázó [[Amerikai Egyesült Államok|amerikai]] [[bencések|bencés]] [[Keresztény szerzetesség|szerzetesek]]]]
Nevei: ''breviárium,'' ‘rövidítmény’, ismétlődő részeinek rövidítése alapján a 11. sz-tól; ''missa vespertina'' ‘esti mise’, a szentmisével való kapcsolata alapján;''officium divinum'' ‘isteni kötelesség’, ''officium ecclesiasticum'' ‘egyházi kötelesség’,''agenda'' ‘elvégzendő imádság’ kötelező volta alapján; ''opus Dei'' ‘Isten műve’, ''opus divinum'' ‘isteni mű’, ''divina psalmodia'' ‘isteni zsoltározás’ Istenre irányultsága alapján;''preces horariae'' ‘hóránkénti (3 óránkénti) imádság’ az idővel való kapcsolata alapján;''preces canonicae'' ‘kánoni imádságok’, ''horae canonicae'' ‘kánoni imaórák’ szabályozottsága alapján; ''sacrificium laudis, hostia laudis,'' ‘dicséret áldozata’;''sacrificium labiorum'' ‘ajkak áldozata’ a ''Zsid 13,15'' alapján; ''szünaxis–collecta'' (ti''. collectio fidelium'') ‘imádságos összejövetel’ a közösségi jellege alapján.
* ''szerzetesi zsolozsmák'' (amelyek szerzetesrendenként változnak, de csak a [[bencések|benedekrendieké]] és a [[Domonkos-rend|dominikánusoké]] különbözik lényegesen)
* ''egyházmegyei zsolozsmák'', amelyek közül néhány (pl. a [[Mozarab liturgia|Mozarab]] zsolozsma Toledo környéken és [[Szent Ambrus]] zsolozsmája Milánó környéken) fennmaradt az első évezredből.
: Az egyházmegyei zsolozsmákat
A [[Breviárium|''Breviarium'']] rövidített kiadást jelent és arra utal, hogy az ismétlődő részekből csak a kezdőszót nyomtatja ki.
=== Szent Benedek Regulája ===
Az első dokumentum, amely leírja a zsolozsmát, lényegében abban a formában, ahogy
=== Nagy Szent Gergely (540 - 640) ===
[[I. Gergely pápa|Nagy Szent Gergely pápa]] (540-604) szabályozta a zsolozsma éneklését és írt jelentős számú himnuszt saját maga.
=== Tridenti Zsinat és V. Szt. Piusz pápa ===
A zsolozsma viszonylagos egysége a könyvnyomtatás elterjedésével megbomlott, minden szerzetesrend és egyházmegye nyomtatta a saját liturgiáját, egyesek jelentős változtatásokkal. [[V.
az egységes formát. Ezzel együtt elrendelte a [[Vulgata]] kötelező használatát a zsoltárok és a szentírási olvasmányok vonatkozásában.
=== X. Szent. Piusz pápa ===
Annak érdekében, hogy az Egyház újra imádkozza mind a 150 zsoltárt minden héten, [[X.
egységesen 9 zsoltár, vasárnap és a szentek ünnepein 9 olvasmánnyal, hétköznapokon (Feria) 3 olvasmánnyal. Ez nem akadályozta meg a szentek ünnepeinek a további növekedését.
=== VI. Pál pápa ===
[[VI. Pál pápa]] a zsolozsmát az [[Ortodox kereszténység|ortodox]] egyházak Horologiuma mintájára Imaórák liturgiájának nevezte át, a 150 zsoltár ciklusát 4 hétre osztatta el, a korábbi egy hét helyett, a hagyományos himnuszokat modernizálta. A Primát eltörölte, a Matutinumot lényegesen lerövidítve napközben bármikor elmondható imádsággá alakította, így csökkent a zsolozsmamondás ideje. Bár a zsolozsma (mint az egyházé is) nyelve a latin, de az új zsolozsmakiadások csaknem kizárólagosan nemzeti nyelvűek.
== A zsolozsma mint könyv ==
Általánosan elfogadott nézet, hogy a Matutinum három nokturnusa azt tükrözi hogy a remeték az egyiptomi pusztában éjszaka háromszor fölkeltek a zsolozsmát mondani, és ennek megfelelően nappal is minden 3 órában mondtak egy hórát.
[[Szent Benedek regulája|Szent Benedek]] regulája a Matutinomot éjjel 2 órára vagy a hajnal előtti két órára rendeli, hogy rövid szünet után a Laudest hajnali imaként mondhassák el. A Primát, majd a napközi imákat (Tertia, Sexta, Nona) és a Vecsernyét reggel hattól kezdve három órás időszakonként mondták, a Completoriumot pedig a nap befejezéseként este 8 óra körül. Egyes szerzetesrendek ezt a rendet a mai napig tartják.
Az egyházmegyei zsolozsmát a katedrálisokban általában reggel fél hétkor kezdték a Matutinummal és Laudes-szel, a 10 órai nagymise előtt mondták el a Primát és a Tertiát, a mise után a Sextát és a Nonát; délután négy óra után a Vecsernyét és a Completoriumot.
| |||