„Kamara haszna” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
"inflációs adó" - jav
Ticino (vitalap | szerkesztései)
Az infláció használata a pénzváltás kapcsán nem helytálló. Ez egyszerűen a pénzverés illetéke volt, ami a pénzcsere esetén megillette a királyt (azaz lényegében kevesebb új pénzt kaptak a régiért). Ezenkívül pénzrontás is járulhatott hozzák, amikor az új pénz nemesfémtartalma kisebb volt.
1. sor:
[[Kép:Huszar 191.jpg|jobbra|bélyegkép|[[Brakteáta]] [[III. Béla magyar király|III. Béla]] vagy [[IV. Béla magyar király|IV. Béla]] korából, a lemezpénz azaz brakteáta verése lehetővé tette, hogy ugyanannyi ezüstből több érme készüljön]]
A '''kamara haszna''' ''(lucrum camerae)'' eredetileg az Árpád-korban azt a bevételt jelentette, amely a [[pénz]] rendszeres és kötelező beváltásából, a király pénzkibocsátási felségjogának gyakorlásának alapján történő pénzújításból származott. A kamara haszna egyszerűenolykor aza [[infláció]]pénzrontás folytán juttattais jövedelemhez juttatta a királyt. [[II. András magyar király|II. András]] idejében például az [[1222]]. évi XXIII. törvénycikk már a pénzek évenkénti újrabeváltásáról rendelkezik.
{{idézet2|''Az uj pénzről: Továbbá, a mi uj pénzünk esztendeig járjon, husvét napjától husvét napjáig. 1. § És a dénárok olyfélék legyenek, a minemüek voltak Béla király idejében.'' |1222. évi XXIII. törvénycikk}}
 
6. sor:
[[Fájl:FlorenKarlaRobertazAnjou.jpg|jobbra|bélyegkép|[[I. Károly magyar király|Károly Róbert]] aranyforintja]]
 
Az ezüstpénzeket nem tiszta nemesfémből, hanem [[ezüst]] és [[réz]] bizonyos ötvözetéből verték. A [[13-14. század]] során az érmék réztartalma évről évre magasabb lett, míg névértékük változatlan maradt – tehát a gyakorlatban pénzrontás történt. Mivel a pénzt kötelező jelleggel át kellett váltani az újabb veretűekre, a két érték különbsége a [[pénzverés]] költségein túl is jelentős hasznot jelentett a kincstárnak.
 
[[I. Károly magyar király|Károly Róbert]] megszüntette ezt a gyakorlatot. [[1325]]-től jó minőségű aranyforintot veretett, amely [[Európa]]-szerte népszerű pénznek bizonyult. [[1336]]-tól megszüntette az ezüst váltópénz kötelező beváltását, [[1339]]-től pedig új, értékálló ezüstdénárokat veretett,<ref name="Károly Róbert emlékezete"> {{cite book |author= [[Kristó Gyula]], [[Makk Ferenc]] |title= Károly Róbert emlékezete |chapter= Előszó. |publisher= Európa Könyvkiadó Budapest 1988 |isbn= 963-07-4394-9}} </ref>
21. sor:
== Kapuadó ==
 
A kieső inflációs adó jellegű bevétel pótlására [[1336]]-ban közvetlen adónemet vezettek be, a '''portális adó'''t. Ezt minden olyan telek után szedték, amelynek a kapuján egy megrakott szénásszekér be tudott menni és meg tudott fordulni, ezért nevezték '''kapuadó'''nak is. Összege [[1339]]-től az ekkor bevezetett új értékálló váltópénzben 18 dénár volt.<ref name="Károly Róbert emlékezete"> {{cite book |author= [[Kristó Gyula]], [[Makk Ferenc]] |title= Károly Róbert emlékezete |chapter= Előszó. |publisher= Európa Könyvkiadó Budapest 1988 |isbn= 963-07-4394-9}} </ref>
 
== Füstadó ==