„Föníciaiak” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Címkék: Visszaállítva Vizuális szerkesztés |
Visszavontam az utolsó 2 változtatást (2A02:AB88:3741:1980:0:0:0:5424), visszaállítva FoBeBot szerkesztésére Címke: Kézi visszaállítás |
||
14. sor:
== Történetük ==
=== Fönícia előtt ===
[[Büblosz]], az egyik legjelentősebb föníciai város területén már az [[i. e. 28. század]]ban kereskedelmi kolónia létezett, amely [[Ókori Egyiptom|Egyiptommal]] kereskedett. Egyiptommal az [[i. e. 2. évezred]]ben kerültek kapcsolatba, fát szállítottak oda (főleg cédrust, amelyből az egyiptomiak hajót építettek), valamint olajat és fűszereket. Az [[i. e. 13. század]]ban már az [[Égeikum|égei]] kereskedelem közvetítő állomásai. A kereskedelemben azonban csak akkor kaptak elsődleges szerepet, amikor a [[tengeri népek]] vándorlása [[i. e. 12. század|i. e. 1180]] körül elsöpörte [[Ugarit]]ot, a korábbi egyeduralkodó kereskedővárost. Hozzájárult ehhez Egyiptom gyengélkedése, [[Hettita Birodalom|Hatti]] bukása és új kereskedelmi partnerek feltűnése. A föníciai városok függetlenedtek az egyiptomi befolyás alól, az égei ([[minósz]]i és [[mükéné]]i) tengeri hatalmat pedig ezzel egyidőben az őket legyőző [[dórok]] hatalma követte. A
A föníciai térség már a kánaánita kor előtt hasonló tevékenységet folytatott, mint a klasszikus korában. Ebben az időben már mind Egyiptomnál, mind Mezopotámiánál jobb minőségű szövetet állítottak elő. A minőséget fokozta a különleges szálak beszövése, színes sávok kialakítása (mint a mintaszövés legelső ismert termékei) és az ekkortól már alkalmazott különböző textilfestési eljárások. A kézműipar ez időben szintén megelőzte a [[mezopotámia]]i termékek minőségét. A föníciai szövetet csak az évezred vége felé megjelenő kínai nyüstös szövés szorítja ki, ami a korábbi nyüstös szövés ellenében már lehetővé tette a mintaszövést.
21. sor:
A föníciaiak az [[i. e. 1. évezred]] első felében bejárták az egész [[földközi-tenger]]i partvidéket, támaszpontokat, átrakodóhelyeket, kikötőket alapítva, amelyek később független államokká váltak. Kikötőikhez megszerezték a partközeli szigeteket és szirteket, melyek védték őket a szelekkel szemben, illetve ellenséges támadás esetén menedékül szolgáltak. Egymás közötti közlekedésüket a tengeren, [[kabotázs]]ok révén oldották meg, mivel a hegyes, sziklás szárazföldön ez nehézségekbe ütközött. Áruikat az akkor ismert világ minden részére szállították, miközben felfedezték a legfontosabb vízi utakat és a tengerek partvidékeit. Emellett a Mediterráneum partvidékén számos kereskedelmi telepet létesítettek. Az [[i. e. 10. század]]ban kereskedelmi telepet alapítottak [[Ciprus (sziget)|Cipruson]] és [[Kisázsia]] partvidékén ([[Pamphülia]] és [[Lükia]]), ahol összeütközésbe kerültek a görögökkel, akik elűzték őket [[Rodosz (sziget)|Rodoszról]], a [[Szporádok]]ról és a [[Dorádok]]ról, ahol nem sokkal azelőtt jelentek meg.
A Mediterráneum nyugati medencéjében is új kereskedelmi telepeket létesítettek. A [[Tirrén-tenger]] vidékét átengedték az [[etruszkok]]nak és a [[görögök]]nek, és az Afrikával való kereskedelem céljából [[Szicília]] nyugati részén, [[Málta|Máltán]], [[Gozo|Gozón]], és [[Panteleria|Pantelerián]] alapítottak telepeket az [[i. e. 9. század]]ban. [[Szardínia (sziget)|Szardínián]] és [[Ibiza|Ibizán]] keresztül eljutottak az [[Ibériai-félsziget]]en [[Tarzisz]] országáig ([[Gades]], a mai [[Cádiz]]). Itt [[ón]]t és [[ezüst]]öt vettek fel, melyet vagy helyben, vagy a [[Kasziteridész-szigetek]]en bányásztak. Visszatérésükkor, kihasználva az afrikai partok áramlatait és a már régebben meglévő telepeiket [[Hippo Dyarrhitus]]-t és [[Utica]]-t, melyeket [[Kr. e. 1100]] körül alapítottak, [[i. e. 814
Egyiptomi megbízásra Nyugat-[[Afrika|Afrikáig]] jutottak. [[II. Nékó]] expedíciója [[i. e. 595]]-ben [[Hérodotosz]] szerint megkerülték Afrikát. A famentes térségben fekvő Egyiptom számára elengedhetetlenül fontos volt a [[Libanon-hegység]] [[cédrus]]erdőinek kiaknázása. A türoszi bíborszövet, amelyet a [[tüskés bíborcsiga|tüskés bíborcsigából]] kivont festékkel színeztek, már ekkor keresett árucikk volt. Ez később [[Római Köztársaság|Rómában]] nélkülözhetetlen luxuscikké vált. Föníciaiak gyártották először ipari méretben az üveget. Büblosz az egyiptomi [[papirusz]]kereskedelemben játszott szerepe miatt vált a papirusztekercs névadójává. A [[biblia]] (mint „könyv”) és bibliotéka (mint „könyvtár”) szavak innen erednek.
| |||