„Karikó Katalin” változatai közötti eltérés

1 518 bájt hozzáadva ,  4 hónappal ezelőtt
Visszavontam Dodi123 (vita) szerkesztését (oldid: 23890728) Pont azért kell, hogy benne legyen, hogy a cáfolat eljusson mindenkihez
(Munkássága és életrajza szempontjából lényegtelen a 6-os karton léte, mivel igazolva lett, hogy nem írt egyetlen jelentést sem. Akkor meg minek ide?)
Címke: Visszaállítva
(Visszavontam Dodi123 (vita) szerkesztését (oldid: 23890728) Pont azért kell, hogy benne legyen, hogy a cáfolat eljusson mindenkihez)
Címke: Visszavonás
 
=== Munkahelyei ===
1978-ban az [[Magyar Tudományos Akadémia|MTA]] ösztöndíjasaként került a [[Szegedi Biológiai Kutatóközpont]]ba. Itt a [[Belügyminisztérium III/II. Csoportfőnökség]]e az [[1956-os forradalom]]ban szerepet vállaló apját felhasználva, kényszerítéssel beszervezte ügynökként, a beszervezését [[Salgó László (rendőrtiszt)|Salgó László]] végezte.<ref>{{cite book|title= A hálózati nyilvántartás szereplői - Az államvédelmi és állambiztonsági hálózat nyilvántartása Szegeden és Csongrád megyében |author= [[Bálint László (kémelhárító)|Bálint László]] |year=2017 |pages=333 |id=ISBN 9789631294972}}</ref> Karikó Katalin ennek tényét elismerte, ugyanakkor elmondása szerint jelentéseket nem írt.<ref>{{Cite web |url=https://telex.hu/belfold/2021/05/22/kariko-katalint-beszervezettkent-tartotta-nyilvan-a-szocialista-allambiztonsag |title=Karikó Katalint fenyegetéssel beszervezte a szocialista állambiztonság, de egyetlen jelentést sem adott |accessdate=2021-05-23 |date=2021-05-22}}</ref> Állításának helytállóságát szakmai források is – mint például [[Cseh Gergő Bendegúz]], az [[Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára|Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának]] főigazgatója – megerősítették.<ref>{{Cite web |url=https://www.valaszonline.hu/2021/05/23/kariko-katalin-ugynokiratok-beszervezes-leveltar-foigazgatoja-hatos-karton/ |title=K„Karikó állítása nem cáfolható” – az állambiztonsági levéltár főigazgatója az ügynökvádról |author=Élő Anita |accessdate=2021-05-23 |date=2021-05-23}}</ref>
1978-ban az [[Magyar Tudományos Akadémia|MTA]] ösztöndíjasaként került a [[Szegedi Biológiai Kutatóközpont]]ba. A munkahelyén kezdett el vírusokkal foglalkozni, és először használt módosított [[nukleozid]]ot – cordycepint<ref>{{Cite web |url=https://www.nature.com/articles/nrd4278 |title=mRNA-based therapeutics — developing a new class of drugs |accessdate=2021-01-04 |coauthors=Ugur Sahin, Katalin Karikó, Özlem Türeci |date=2014-09-19 |publisher=Nature Reviews Drug Discovery}}</ref>. 1985-ben létszámcsökkentés miatt elküldték a kutatóközpontból, ekkor döntött úgy, hogy férjével és kislányával külföldön folytatja kutatásait. Először a [[Philadelphia (Pennsylvania)|philadelphiai]] [[Temple Egyetem]]en sikerült állást szereznie, ahol módosított nukleozidokkal foglalkoztak. Három év után otthagyta a labort, és [[Washington (főváros)|Washingtonba]] került, ahol [[interferon]]okkal dolgozott. Elmondása szerint ott tanulta meg igazán a [[Molekuláris biológia|molekuláris biológiát]]. 1989-ben tért vissza Philadelphiába, ahol a [[Pennsylvaniai Egyetem]]en folytatta kutatásait, 2013-ig. A kardiológián kezdett mint molekuláris biológus. Itt kezdhette el az [[Hírvivő RNS|mRNS]]-kutatást. Első pályázatát 1990-ben azzal utasították vissza, hogy „az mRNS nem való terápiára, hiszen azonnal lebomlik”. A kardiológiáról átkerült az idegsebészetre, ahol az orvoskollégáknak megtetszett az mRNS-terápia ötlete.<ref name=epaoszk /> Kezdetben a szintetikus mRNS erős gyulladásos reakciókat váltott ki, mivel az immunrendszer betolakodónak tekintette. Azonban ezt a problémát is sikerült megoldani. Később, a sikeres [[MRNS vakcina|mRNS]] technológián alapuló Pfizer–BioNTech Covid19-ellenes védőoltások nagy-britanniai indulásakor így nyilatkozott erről a [[Magyar Nemzet (napilap, 2019–)|Magyar Nemzet]] című napilapnak:
 
1978-ban az [[Magyar Tudományos Akadémia|MTA]] ösztöndíjasaként került a [[Szegedi Biológiai Kutatóközpont]]ba. A munkahelyén kezdett el vírusokkal foglalkozni, és először használt módosított [[nukleozid]]ot – cordycepint<ref>{{Cite web |url=https://www.nature.com/articles/nrd4278 |title=mRNA-based therapeutics — developing a new class of drugs |accessdate=2021-01-04 |coauthors=Ugur Sahin, Katalin Karikó, Özlem Türeci |date=2014-09-19 |publisher=Nature Reviews Drug Discovery}}</ref>. 1985-ben létszámcsökkentés miatt elküldték a kutatóközpontból, ekkor döntött úgy, hogy férjével és kislányával külföldön folytatja kutatásait. Először a [[Philadelphia (Pennsylvania)|philadelphiai]] [[Temple Egyetem]]en sikerült állást szereznie, ahol módosított nukleozidokkal foglalkoztak. Három év után otthagyta a labort, és [[Washington (főváros)|Washingtonba]] került, ahol [[interferon]]okkal dolgozott. Elmondása szerint ott tanulta meg igazán a [[Molekuláris biológia|molekuláris biológiát]]. 1989-ben tért vissza Philadelphiába, ahol a [[Pennsylvaniai Egyetem]]en folytatta kutatásait, 2013-ig. A kardiológián kezdett mint molekuláris biológus. Itt kezdhette el az [[Hírvivő RNS|mRNS]]-kutatást. Első pályázatát 1990-ben azzal utasították vissza, hogy „az mRNS nem való terápiára, hiszen azonnal lebomlik”. A kardiológiáról átkerült az idegsebészetre, ahol az orvoskollégáknak megtetszett az mRNS-terápia ötlete.<ref name=epaoszk /> Kezdetben a szintetikus mRNS erős gyulladásos reakciókat váltott ki, mivel az immunrendszer betolakodónak tekintette. Azonban ezt a problémát is sikerült megoldani. Később, a sikeres [[MRNS vakcina|mRNS]] technológián alapuló Pfizer–BioNTech Covid19-ellenes védőoltások nagy-britanniai indulásakor így nyilatkozott erről a [[Magyar Nemzet (napilap, 2019–)|Magyar Nemzet]] című napilapnak:
{{idézet2|''Végül az mRNS négyféle építőeleméből egyet, az uridint annak módosított változatára, a sejtjeink RNS-ében gyakran előforduló pszeudouridinra<ref>{{Cite web |url=https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/16111635/ |title=uppression of RNA recognition by Toll-like receptors: the impact of nucleoside modification and the evolutionary origin of RNA |accessdate=2021-01-10 |coauthors=Katalin Karikó, Michael Buckstein, Houping Ni, Drew Weissman}}</ref> cseréltem, és Drew kimutatta, hogy az ilyen mRNS „csendes”, azaz nem aktiválja az immunsejteket. Meglepetésünkre vakcinának is jobb volt az ilyen „csendes” mRNS. Az egyetem szabadalmaztatta a módszert, amit Karikó–Weissman-technikának neveznek, s ami ma számos Covid-vakcina fejlesztésének alapja.''|Karikó Katalin felfedezése is kellett a vakcinához, Magyar Nemzet, 2020. december 11.<ref name=MN>{{Cite web |url=https://magyarnemzet.hu/belfold/a-koronavirus-elleni-vakcina-kariko-katalin-felfedezesen-is-alapul-9085463/ |title=Karikó Katalin felfedezése is kellett a vakcinához |accessdate=2021-01-10 |date=2020-12-11}}</ref>}}
Az úttörőnek számító tervezete, azaz hogy a hírvivő RNS felhasználható bármely fertőzés szimulációjaként, több más tanulmánnyal [[Derrick Rossi]] kezébe került, aki 2010-ben Cambridge-ben (Massachusetts) megalapította a ''„ModeRNA”'' nevű céget. Noha a cég Karikó Katalinnak is állásajánlatot tett, ő több más biokémikussal 2013-ban úgy döntött, hogy belép a németországi Mainzban működő Uğur Şahin és Özlem Türeci<ref>{{Cite web |url=https://www.nytimes.com/2020/11/10/business/biontech-covid-vaccine.html |title=The Husband-and-Wife Team Behind the Leading Vaccine to Solve Covid-19 |accessdate=2021-01-11}}</ref> által alapított ''BioNTech RNA Pharmaceuticals GmbH'' gyógyszergyártó versenytárs cégébe. A cég piaci értéke 2019-ben meghaladta a 21 milliárd dollárt. A „[[BioNTech]]” vezető alelnöke lett.<ref>{{Cite web |url=https://www.20min.ch/story/dieser-frau-verdanken-wir-den-corona-impfstoff-890886789440 |title=Dieser Frau verdanken wir den Corona-Impfstoff |accessdate=2021-01-11}}</ref> 2014-ben Karikó Katalin, Ugion Sahin és Özlem Türeci közös tanulmányt írt az in vitro módosított (IVT) mRNS témájáról, mint potenciális új gyógyszerosztályról, amely új alkalmazások széles körének alapját jelenthetik majd a jövőben.<ref>{{Cite web |url=https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/25233993/ |title=mRNA-based therapeutics--developing a new class of drugs |accessdate=2021-01-11}}</ref> Egyedüli szerzőként, 2019 áprilisában a Molecular Therapy<ref>{{Cite web |url=https://www.cell.com/molecular-therapy-family/molecular-therapy/issue?pii=S1525-0016(18)X0005-7 |title=Molecular Therapy Apr 10, 2019 Volume 27 Issue 4p691-890 |accessdate=2021-01-28}}</ref> című kiadványban átfogó cikket jelentetett meg „''In vitro módosított mRNS terápiák: Az árnyékból a reflektorfénybe''” címmel, amelyben áttekintette az mRNS technológia különféle terápiás alkalmazásainak fejlődését.<ref>{{Cite web |url=https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC6453554/ |title=In vitro-Transcribed mRNA Therapeutics: Out of the Shadows and Into the Spotlight |accessdate=2021-01-11 |author=Karikó Katalin |date=2019-04-10 |publisher=Molecular Therapy}}</ref>