„Karikó Katalin” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Visszavontam Dodi123 (vita) szerkesztését (oldid: 23890728) Pont azért kell, hogy benne legyen, hogy a cáfolat eljusson mindenkihez
Címke: Visszavonás
56. sor:
 
=== Munkahelyei ===
1978-ban az [[Magyar Tudományos Akadémia|MTA]] ösztöndíjasaként került a [[Szegedi Biológiai Kutatóközpont]]ba. Itt a [[Belügyminisztérium III/II. Csoportfőnökség]]e az [[1956-os forradalom]]ban szerepet vállaló apját felhasználva, kényszerítéssel beszervezte ügynökként, a beszervezését [[Salgó László (rendőrtiszt)|Salgó László]] végezte.<ref>{{cite book|title= A hálózati nyilvántartás szereplői - Az államvédelmi és állambiztonsági hálózat nyilvántartása Szegeden és Csongrád megyében |author= [[Bálint László (kémelhárító)|Bálint László]] |year=2017 |pages=333 |id=ISBN 9789631294972}}</ref> Karikó Katalin ennek tényét elismerte, ugyanakkor elmondása szerint jelentéseket nem írt.<ref>{{Cite web |url=https://telex.hu/belfold/2021/05/22/kariko-katalint-beszervezettkent-tartotta-nyilvan-a-szocialista-allambiztonsag |title=Karikó Katalint fenyegetéssel beszervezte a szocialista állambiztonság, de egyetlen jelentést sem adott |accessdate=2021-05-23 |date=2021-05-22}}</ref> Állításának helytállóságát szakmai források is – mint például [[Cseh Gergő Bendegúz]], az [[Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára|Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának]] főigazgatója, valamint a téma neves kutatója, [[Ungváry Krisztián]] – megerősítették.<ref>{{Cite web |url=https://www.valaszonline.hu/2021/05/23/kariko-katalin-ugynokiratok-beszervezes-leveltar-foigazgatoja-hatos-karton/ |title=K„Karikó állítása nem cáfolható” – az állambiztonsági levéltár főigazgatója az ügynökvádról |author=Élő Anita |accessdate=2021-05-23 |date=2021-05-23}}</ref><ref>{{tie web |url=https://hu.euronews.com/2021/05/24/ungvary-krisztian-karikot-nem-a-kemelharitas-kuldte-amerikaba |title=Ungváry Krisztián: Karikót nem a kémelhárítás küldte Amerikába |accessdate=2021-05-24 |date=2021-05-24}}</ref>
 
A munkahelyén kezdett el vírusokkal foglalkozni, és először használt módosított [[nukleozid]]ot – cordycepint<ref>{{Cite web |url=https://www.nature.com/articles/nrd4278 |title=mRNA-based therapeutics — developing a new class of drugs |accessdate=2021-01-04 |coauthors=Ugur Sahin, Katalin Karikó, Özlem Türeci |date=2014-09-19 |publisher=Nature Reviews Drug Discovery}}</ref>. 1985-ben létszámcsökkentés miatt elküldték a kutatóközpontból, ekkor döntött úgy, hogy férjével és kislányával külföldön folytatja kutatásait. Először a [[Philadelphia (Pennsylvania)|philadelphiai]] [[Temple Egyetem]]en sikerült állást szereznie, ahol módosított nukleozidokkal foglalkoztak. Három év után otthagyta a labort, és [[Washington (főváros)|Washingtonba]] került, ahol [[interferon]]okkal dolgozott. Elmondása szerint ott tanulta meg igazán a [[Molekuláris biológia|molekuláris biológiát]]. 1989-ben tért vissza Philadelphiába, ahol a [[Pennsylvaniai Egyetem]]en folytatta kutatásait, 2013-ig. A kardiológián kezdett mint molekuláris biológus. Itt kezdhette el az [[Hírvivő RNS|mRNS]]-kutatást. Első pályázatát 1990-ben azzal utasították vissza, hogy „az mRNS nem való terápiára, hiszen azonnal lebomlik”. A kardiológiáról átkerült az idegsebészetre, ahol az orvoskollégáknak megtetszett az mRNS-terápia ötlete.<ref name=epaoszk /> Kezdetben a szintetikus mRNS erős gyulladásos reakciókat váltott ki, mivel az immunrendszer betolakodónak tekintette. Azonban ezt a problémát is sikerült megoldani. Később, a sikeres [[MRNS vakcina|mRNS]] technológián alapuló Pfizer–BioNTech Covid19-ellenes védőoltások nagy-britanniai indulásakor így nyilatkozott erről a [[Magyar Nemzet (napilap, 2019–)|Magyar Nemzet]] című napilapnak: