Wikipédia

„Fischer József (építész, 1901–1995)” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
(Összes ellenőrzésre váró szerkesztés megjelenítése)
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Címkék: Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés Haladó mobilszerkesztés
Címkék: Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés Haladó mobilszerkesztés
32. sor:
[[1940]]-ben sorkatonai szolgálatra hívták be. [[1943]]-ban [[Behívóparancs#SAS-behívó|SAS-behívót]]<ref>Névre szóló katonai behívóparancs a [[második világháború]]ban Magyarországon a nem tényleges állomány számára. Expressz küldeményként kezelték, címzettje köteles volt 48 órán belül bevonulni. A nevét a „Sürgős azonnal siess”, vagy a „Segíts alakulatodon, segíts!” kezdőbetűinek összeolvasásából kapta</ref> kapott és a csepeli repülőtérre, majd egy dunántúli őrsre osztották be. [[1944]]-ben családi házában származási és politikai üldözöttek egyaránt menedéket találtak, többek között [[Schaár Erzsébet]], [[Vilt Tibor]] szobrászművészek, [[Major Tamás]] színművész és mások. 1944 novemberében dezertált és ettől fogva családjával együtt maga is bujkált.
 
[[1945]] után a [[Fővárosi Közmunkák Tanácsa]] elnöke lett, megszervezte Budapest háború utáni újjáépítését. A Tanács [[1948]]-as felszámolását követően passzív ellenállásba vonult. Az [[1945-ös választások]]on az [[Magyarországi Szociáldemokrata Párt|MSZDP]] színeiben pótképviselő lett. [[1946]]. [[július 23.|július 23-án]] hívták be [[Lányi Béla]] helyére. Az [[1947-es választások]]on már rendes képviselői helyet nyert. Az [[1949-es választások]]ig maradt képviselő. [[1953]]-tól a ''Budapesti Városépítési Tervező Irodánál'' tizenkét budapesti kerület helyreállítási munkáit irányította. (ekkor,Ebben az időben ([[1955]]-ben) készült el tervei szerint a IX. Erkel Ferenc u. 20. illetve a VIII. Baross u. 18. helyreállítása.
 
Az [[1956-os forradalom]] alatt a szociáldemokrata párt vezetőségi tagja volt (a párt [újjá]alakuló ülését az ő budapesti, Szent István parki lakásán tartották). [[november 2.|November 2-án]] államminiszter lett a [[harmadik Nagy Imre-kormány]]ban. [[November 4.|November 4-e]] után előbb bujkált, majd újra állásba került korábbi munkahelyén, de [[1958]] szeptemberében politikai okokból elbocsátották.
 
Egyik fia 1948-ban, felesége [[1957]]-ben disszidált, mindketten az [[Amerikai Egyesült Államok|Egyesült Államokban]] telepedtek le. Fischer tizenkilenc alkalommal nyújtott be kivándorlási kérelmet; hét és fél évig várt az útlevélre, míg végre [[1964]]-ben megkapta az engedélyt. Négy évvel később amerikai állampolgárságot is kapott. Itt különböző tervező cégeknél volt állása, és tagja volt a Modern Építészet Nemzetközi Kongresszusa (CIAM) magyar csoportjának. Felesége halála után három évvel, [[1978]]-ban tért haza. Itthon építészeti munkát már nem folytatott, csak kiállításokon szerepelt és visszaemlékezéseket írt. 1993-ban a [[Budapest díszpolgára|főváros díszpolgárává]] választották építészeti munkássága, valamint az újjáépítésben betöltött szerepe miatt. 1995. február 25-én halt meg Budapesten, hamvait a [[Farkasréti temető]]ben, felesége mellé<ref>[http://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/toth.html Tóth Vilmos: A Farkasréti temető története. In: Budapesti Negyed 2003/2-2003/4.]</ref> helyezték örök nyugalomra.
 
[[2010]]-ben [[posztumusz]] [[Ybl Miklós-díj]]at kapott.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Fischer_József_(építész,_1901–1995)”