„Helené” változatai közötti eltérés

[[Thetisz]] és [[Péleusz]] esküvőjére minden istent meghívtak, kivéve [[Erisz]]t, a viszály istennőjét. Ezért Erisz megsértődött és egy aranyalmát dobott le közéjük, amin az állt: „a legszebbnek”. Az istennők összevesztek az almán. Zeusz úgy ítélt, csak hárman méltók a címre: [[Héra]] (akit nem mert megsérteni), [[Pallasz Athéné]] (a kedvenc leánya), valamint [[Aphrodité]] (aki valóban a legszebb istennő volt). Zeusz úgy döntött, a világ legszebb férfija, [[Parisz]] döntsön. Mindhárman megpróbálták megvesztegetni Pariszt: Héra az [[Ázsia]] feletti uralmat ígérte neki, Athéné bölcsességet, míg Aphrodité a világ legszebb asszonyának a szerelmét. Parisz nekiítélte az almát, ezért Héra bosszúból eltervezte [[Trója]] pusztulását.

Parisz [[Spárta|Spártába]] ment, ahol visszaélve menelaoszMenelaosz vendégszeretetével, megszöktette Helenét és Trójába vitte, közben kiderült ugyanis, hogy Parisz nem egyszerű pásztorfiú, hanem a trójai király fia, akit gyerekkorában kitettek, mert megjövendölték róla, hogy városa pusztulását fogja okozni. A lakhedaimóni egyezség szerint hamarosan összeállt a kor legnagyobb serege, Menelaosz bátyjának, Agamemnónnak a vezetése alatt, és hamarosan kitört a [[trójai háború]].

A mítosz egy másik változata szerint [[Zeusz]] parancsára [[Hermész]] elvitte Helenét [[Egyiptom]]ba, és Párisz egy Aphrodité által szőtt csalfa álomképet vitt magával. A háború után Helené Egyiptomban találkozott újra Menelaosszal. Majd utána mindenki bolcsen emlekezett vissssssza r a.{{jegyzetek}}