„Heinrich Leberecht Fleischer” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →Élete Címke: 2017-es forrásszöveg-szerkesztő |
|||
41. sor:
1814 és 1818 között a [[bautzen]]i gimnáziumba járt. 1818-ban beiratkozott a lipcsei egyetemre, ahol [[klasszika-filológia|klasszika-filológiát]] tanult [[Gottfried Hermann]]ál és evangélikus teológiát [[Georg Benedikt Winer]]nél. Utóbb egyre inkább a keleti filológia felé hajlott, amelynek tanára [[Ernst Karl Rosenmüller]] volt. 1824-ben [[Armand de Caulaincourt]] házitanítójaként Franciaországba utazott. Párizsban [[Silvestre de Sacy]]nál arab és perzsa nyelvet tanult, további tanárai [[Caussin de Perceval]] (arab köznyelv), [[Antoine-Léonard de Chézy]] (perzsa) és [[Pierre Amédée Jaubert]] (török) voltak. 1828-ban visszatért Szászországba.
1831 és 1835 között [[Drezda|Drezdában]] tanított, majd a szentpétervári egyetemre készült a perzsa nyelv tanárának, mégis 1836 tavaszán Rosenmüller utódjaként a keleti nyelvek tanszékét foglalta el a filozófiai karon. Elsősorban az arab nyelvet tanította [[
Fleischer a lipcsei arabisztikának azt a hagyományos vonalát folytatta, amelyet a 18. század elején [[Johann Christian Clodius]] és [[Johann Jacob Reiske]] kezdett el. Fleischer a lipcsei arabisztikát világszínvonalra emelte, és a munkássága következtében Lipcse a muszlim kultúra kutatásának európai központjává vált.
1853-tól kezdve a lipcsei egyetemi könyvtár Fleischer iránymutató támogatásával megvásárolta a több száz éves szíriai tudományos kéziratgyűjtemény, a [[
1843 szeptemberében Fleischer lakásán fogalmazták meg a határozatot egy orientalista egyesület megalapítására. 1845. október 2-án [[Darmstadt]]ban a párizsi [[Société asiatique]] mintájára megalakult a lipcsei székhelyű [[Deutsche Morgenländische Gesellschaft]], melynek alapító tagjai közt voltak Heinrich Leberecht Fleischer és [[Hermann Brockhaus]] indológus is.
|