„Szerb Antal” változatai közötti eltérés

* Romániában a [[második világháború]] után, a [[fasizmus]] áldozatává lett Szerb Antalt idézték a kortársak: [[Zolnai Béla]] és [[Méliusz József]] az [[Utunk]]ban (1947/1, ill. 1947/5). Majd a marxista kritika elutasító minősítései nyomán az elhallgatás évtizedei következnek, s csak az [[1960-as évek]] második felében fedezték fel a szépírót: Kovács Győző ''A királyné nyakláncáról'' ([[Igaz Szó]], 1966. 360–362), [[Ficzay Dénes]] és [[Bálint Tibor]] ''A varázsló eltöri pálcáját'' c. kötetéről (Utunk, 1969/40, ill. 48), [[Jánosházy György]] ''A világirodalom történetéről'' (Igaz Szó, 1968. II. 584) írt. 1970-ben, az Igaz Szó januári számában [[Szemlér Ferenc (költő, 1906–1978)|Szemlér Ferenc]] idézte emlékét, [[Kovács György (író)|Kovács György]] a ''Magyar irodalomtörténet'' körül 1943-ban kirobbant vitákat, támadásokat elevenítette fel, amikor széles körű jobboldali sajtókampány, majd egy parlamenti interpelláció nyomán a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium elrendelte a könyv kivonását az iskolai könyvtárakból. Ugyanebben a számban [[Marosi Ildikó (újságíró)|Marosi Ildikó]] a Helikon magyar irodalomtörténeti pályázatára vonatkozó kiadatlan dokumentumokat tett közzé. Az évtized végén került a hazai olvasók kezébe újrakiadásban ''A Pendragon-legenda'' ([[Bukarest]], 1979. [[Lektúra]]), majd Marosi Ildikó gondozásában A Helikon és az ''Erdélyi Szépmíves Céh levelesládája'' kétkötetes dokumentum-kiadásban jelentek meg újra a pályázattal kapcsolatos dokumentumok, valamint Szerb Antal Kovács Lászlóval, Molter Károllyal, Makkai Sándorral és Kovács Györggyel váltott, addig kiadatlan levelei. A Szerb Antal – Molter-levele­zés a marosvásárhelyi író levelezésének az [[1990-es évek]]ben indult kiadása harmadik kötetében látott napvilágot teljes egészében, szintén Marosi Ildikó gondozásában.

* ''„Örökre a Kék Virág lovagja és talán bohóca maradok.” Kiállítás a 100 éve született Szerb Antal emlékére'';<ref>https://pim.hu/hu/kiallitas/kiallitas-100-eve-szuletett-szerb-antal-emlekere#</ref> Petőfi Irodalmi Múzeum, 2001, rendező: Petrányi Ilona

 

== Származása ==