„II. Fülöp burgundi herceg” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Reas (vitalap | szerkesztései) javítás, kékítés |
Reas (vitalap | szerkesztései) forrás hozzáadása, javítások |
||
20. sor:
| születési hely = [[Pontoise]]
| halálozási dátum = [[1404]]. [[április 27.]] {{életkor-holt|1342|1|15|1404|4|27}}
| halálozási hely = [[Halle (Belgium)|Halle]], [[Hainaut-i grófság]]
| nyughelye =
| temetés dátuma =
|}}
'''II. (Merész) Fülöp''' ([[1342]]. [[január
==Élete==
[[II. János francia király|II. (Jó) János francia király]] fiaként született 1342-ben. A [[Burgundi Hercegség]]et apja 1356-os [[Poitiers-i csata (1356)|poitiers-i csatában]] történő angol fogságba esését követően kapta meg, s rövid időn belül gyarapította is újdonsült birtokát a [[III. Margit flamand grófnő|Brabanti Margit hercegnővel]] kötött házassága révén (a Hercegséghez került Brabant, Holland és Flandria is, tehát a mai Hollandia jelentős része). Testvére, [[V. Károly francia király|V. Károly]] halálát követően a kiskorú utód mellett Fülöp kormányzott régensként, ebben segítségére volt másik két testvére: [[I. Lajos címzetes nápolyi király|Anjou]] és [[Jean de Berry|Berry]] hercege. A régensek óriási összegeket költöttek magáncélokra, emellett folyamatosan birtokokat adományoztak, ezzel gyarapították támogatóik táborát, ám az államadósság ennek következtében folyamatosan nőtt, ennek megoldására újabb, magasabb adókat vetettek ki. Az elviselhetetlen adóterhek miatt a parasztság lázadni kezdett, haragjuk az ún. kalapácsos felkelésben csúcsosodott ki, amit viszont rövid időn belül vérbe fojtottak a Fülöp herceg által pénzelt nemesek.<ref name=Klaniczay>{{CitLib |szerző=[[Klaniczay Gábor]] (szerkesztő) |cím=Európa ezer éve I–II. |hely=Budapest |kiadó=Osiris Kiadó |év=2004 |url=https://regi.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_520_europa_ezer_eve/ch10s02.html |fejezetszerző=Sághy Marianne |fejezetcím=Anglia, Franciaország, Németalföld a százéves háború korában |elér=2021-05-25 }}</ref> 1384-re V. Károly fia nagykorúvá vált, s – apja tanácsosai javaslatára magához vette a hatalmat, [[VI. Károly francia király|VI. Károly]] néven királlyá koronáztatta magát.
1392-ben VI. Károly méltán kiérdemelte az „Őrült” melléknevet, amikor az erdőben lovagolva egy rémalakot pillantott meg, s rémülten zuhant a földre, összefüggéstelenül kiabált, környezete nem bírta megnyugtatni. A végső lökést azonban a „Vadak bálja” adta meg, melynek során négy barátjával együtt vadembernek öltözve, egymáshoz láncolt lábbal táncolt, amikor egyikük lángra kapott, a tűz továbbterjedt. VI. Károlyt nagynénje, Joan de Berry oltotta el a rádobott lepellel, de a király így is súlyos sérüléseket szenvedett. Barátai közül egy szintén megmenekült, sikerült magát eloltania, de a többiek elevenen égtek el. Ez a szörnyű jelenet végleg az őrültségbe taszította a húszas éveiben járó királyt.
34. sor:
Ezt kihasználva a király testvére, [[I. Lajos orléans-i herceg]] és nagybátyja, maga Merész Fülöp kezdték meg a harcot a hatalom megszerzéséért. A burgundi herceg már ekkor az angolok oldalára állt, követve a németalföldi tartományok gazdasági érdekeit. (Flandria posztóipari központ volt, melyhez az alapanyag gyapjút az angolok szállították). Ezzel kezdetét vette a [[százéves háború]] második szakasza, melynek során a franciáknak nem csupán a külső ellenséggel, hanem a belső polgárháború szörnyűségeivel is meg kellett küzdeniük.
Merész Fülöp 1404-ben halt meg, fia, [[I. János burgundi herceg|Félelemnélküli János]] próbálta lefegyverezni az [[Orléans-i ház|Orléans-i pártot]],
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
{{csonk-tört}}
| |||