„Fehéroroszország történelme” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként.) #IABot (v2.0.8 |
2 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként.) #IABot (v2.0.8 |
||
79. sor:
Az 1920-as években a fehérorosz, jiddis, lengyel és orosz nyelvek mind a köztársaság hivatalos nyelvei voltak. A 30-as években a lengyeleknek nemzetiségi járást is kialakítottak. 1933-ban jelentős módosításokat hajtottak végre a belorusz ábécében és az orosz cirillbetűs íráshoz tették hasonlóvá.<ref>http://mb.s5x.org/homoliber.org/rp030114.html{{Halott link|url=http://mb.s5x.org/homoliber.org/rp030114.html |date=2018-07}} Татьяна Амосова. Репрессивная политика Советской власти в Белоруссии</ref>
[[Joszif Visszarionovics Sztálin|Sztálin]] politikai tisztogatásainak a belorusz értelmiség, a kulturális elit és a vagyonos parasztság is áldozatául esett. Sokukat kivégezték, másokat Szibériába vagy Közép-Ázsiába telepítették át. A köztársaság 540-570 írójából-költőjéből 80%-ot (440-460) száműztek, bebörtönöztek vagy kivégeztek.<ref>[http://samlib.ru/m/rasskaztretijfarc/e0.shtml Леонид Моряков. Репрессированные литераторы, ученые, работники образования, общественные и культурные деятели Белоруссии. 1794—1991: Энциклопедический справочник в 3 томах.]</ref> Belaruszból becslések szerint 600-700 ezer ember került a [[gulág]]ra,<ref>[http://naviny.by/rubrics/society/2007/01/31/ic_articles_116_149542/ Белоруссия почтила память жертв сталинских репрессий]</ref> 300 ezret pedig agyonlőttek.<ref>
==Lengyel-Belarusz (1921-1939)==
119. sor:
A háború majdnem teljesen elpusztította a köztársaság iparát: teljesítménye csak 20%-a volt a korábbinak. A legtöbb keletre áttelepített gyár nem került vissza, de Moszkva erőteljes iparosításba fogott és a vegyipar, gépgyártás, illetve a nehézgépjármű-gyártás vált a belorusz ipar húzóágazatává ([[BelAZ]], [[MAZ]], [[Minszki Traktorgyár]]). A BSZSZK lett a szovjet gazdaság „összeszerelőüzeme”. Az iparosítás miatt nagy tömegben költöztettek be munkásokat más tagköztársaságokból (főleg oroszokat) és a közigazgatás hivatalos nyelve is az orosz lett. Igen sokan költöztek be a városokba és a hagyományosan a nemzet alapját képező belorusz paraszti osztály a teljesen kollektivizált országban megszűnt létezni.<ref name=Janowicz>Janowicz, Sokrat (1999). ''Forming of the Belarussian nation''. RYTM. pp. 247–248.</ref>
A Szovjet Hadsereg egyik legnagyobb és leggyorsabban hadrafogható körzete a Belorusz katonai körzet volt. Több mint 32 ezer belorusz harcolt az [[A Szovjetunió afganisztáni háborúja|afganisztáni háborúban]]; közülük kb. ezren estek el.<ref name="tut.by_132666">
Az 1986-os [[Csernobili atomkatasztrófa|csernobili atomerőmű-baleset]] súlyosan érintette Belaruszt; a radioaktív csapadék mintegy 60%-a a köztársaság területét érte. 50 ezer km² volt érintett és 135 ezer embert kellett véglegesen kitelepíteni a katasztrófa miatt.
| |||