„Pummerin” változatai közötti eltérés

Mivel a harang akkora volt, hogy csak a város egyetlen kapuján fért át, az öntödétől a székesegyházig nem lehetett közvetlen és sík útvonalat választani. A város körüli glacison keresztül kitérőt kellett tennie a Vörös-torony kapuig (később Fischerthor, ma a Morzinplatz környéke).<ref>{{Cite web |title=WAIS - Wiener Archivinformationsystem |url=https://www.wien.gv.at/actaproweb2/benutzung/print.xhtml;jsessionid=F2116A8FB2CCCF223767E4269DC0B765?id=Akt+++++00000393ma8KartoSlg |work=www.wien.gv.at |accessdate=2021-05-31}}</ref> Az új erődítményekben csak ez a kapu volt elég nagy, ehhez viszont fel kellett jutni a Schottentor-lejtőn és a városfaltól a katedrálisig a viszonylag meredeken felfelé húzódó úton. Ezek a körülmények vezettek oda, hogy nem ritkán a kapuhoz legközelebb eső külvárost, a Duna felőli [[Leopoldstadt|Leopoldstadtot]] adják meg helytelenül öntési helyszínként. Hónapokkal korábban egy építőmester feladatot kapott, hogy ellenőrizze az összes földalatti boltozat szilárdságát a Vörös-toronytól a Stephansfriedhofig (ma Rotenturmstrasse) vezető útvonalon, és ha szükséges, oszlopokkal erősítse meg őket, hogy ne szakadjanak be a súlyos szállítmány alatt.<ref>{{Cite web |title=Memo - Ideen, Mythen, Feste {{!}} FR {{!}} 01 01 2016 {{!}} 19:05 |url=https://oe1.orf.at/programm/20160101/413488/Memo-Ideen-Mythen-Feste |work=oe1.orf.at |accessdate=2021-05-31 |language=de |last=oe1.orf.at}}</ref> Október 29-én megkezdődött a szállítás egy speciálisan épített kocsin, amelyet két hatalmas kötéllel húzott 200 önkéntes - az arisztokratáktól a kézművesekig a legkülönfélébb társadalmi rétegekből. Az eredeti lóvontatást használó tervet elvetették, mert félő volt, hogy nem húznák elég egyenletesen. A menet november 4-én elérte a kaput, november 6-án pedig a [[Szent István-székesegyház (Bécs)|Szent István-székesegyházat]]. Mivel a szekér valamivel szélesebb volt, mint a harang, a székesegyház kapujának belső szélessége pedig mindössze 2,4 méter volt, a legbelső oszlopok közötti magasság pedig csak 3,2 méter volt, így legalább az alsó területen lévő oszlopokat el kellett távolítani. A [[timpanon]] alsó részéből egy darabot kivágtak és kicseréltek, amelynek alsó széle most már 4,4 méterrel a talajszint felett volt.<ref>{{CitLib |tit=Das Riesentor : Archäologie, Bau- und Kunstgeschichte, Naturwissenschaften, Restaurierung |ass=Friedrich Dahm |ann=2008 |isbn=978-3-7001-3690-3 |url=https://www.worldcat.org/oclc/300481917 |accd=2021-05-31}}</ref> A teljes mukálat során két kőműves sérült meg súlyosan, akiknek a város fizette a kezelési költségeiket. 1711. december 15-én Franz Ferdinand Freiherr von Rummel püspök felszentelte a harangot, majd Reifenstuhl atya elmondta a felszentelési prédikációt. Másnaptól kezdve megezdték a felhúzását a magas déli, ún. Albertine-toronyba. 1712. január 27-én szólaltatták meg először [[III. Károly magyar király|VI. Károly római-német császár]] koronázása utáni visszatérésének tiszteletére. Ekkor 16 embernek kellett húznia a harangköteleket, és negyed óra belengetés kellett, mire először megkondult.