„Galambóci vár” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
40. sor:
Az Oszmán Birodalom a szerb állam megszállása során megőrizte Galambóc irányítását. Évek óta tartó harcok után, amelyek eredményeként a magyar hadsereg kiűzte az oszmánokat Szerbiából, a [[szegedi béke]] 1444 nyarának végén visszaállította a despotátust. Az újjászabott területhez került vissza sok vitát követően a fontos vár, a törökök azonban Brankovics 1456-os halála után ismét meghódították.<ref>{{CitLib |aut=Géza Perjés |tit=The fall of the medieval kingdom of Hungary : Mohács 1526-Buda 1541 |ann=1989 |isbn=0-88033-152-6 |url=https://www.worldcat.org/oclc/19962246 |accd=2021-05-31}}</ref> 1458-ban [[I. Mátyás magyar király|Mátyás király]] serege visszaszerezte az erődöt, de ugyanabban az évben elvesztette [[II. Mehmed oszmán szultán|II. Mehmeddel]] szemben.<ref>{{Cite web |title=Matthias Corvinus |url=https://www.nndb.com/people/385/000096097/ |work=www.nndb.com |accessdate=2021-05-31}}</ref>
Az 1481–82-es évek újabb harcokhoz vezettek a magyarok és a törökök között. 1481 őszén, míg az erődöt az Oszmán Birodalom birtokolta, a [[Temesvár|Temesvárra]] érkező [[Kinizsi Pál]] expedíciót indított a törökök ellen Temes térségében. 1481. november 2-án 32 000 fős seregét dél felé fordította a Dunához, [[Kruševac]] felé vonulva. Galambócnál ezer török lovast öltek meg vagy ejtettek foglyul, 24 hajót elsüllyesztettek, és
A várat a [[Habsburg Birodalom]] csak 1688 és 1690, valamint 1718 és 1739 között tudta visszaszerezi. A szerb lázadók [[Kočina Krajina]] idején 1788–91-ben, majd 1804–13 között, az [[első szerb felkelés]] idején szerezték meg. Ezután 1867-ig oszmán irányítás alá került, amikor is Belgráddal és más szerbiai városokkal együtt [[Mihály szerb fejedelem]] kapta meg, hadászati jelentőségét eddigre már elvesztette.
A 19. század végétől a 20. század elejéig a vérszívó legyek igencsak elszaporodtak, amelyek aztán golubácsi legyekként váltak ismertté.<ref>{{Cite web |title=Evangélikus Népiskola, 1938 {{!}} Library {{!}} Hungaricana |url=https://library.hungaricana.hu/en/view/Evangelikus_Nepiskola_1938/?pg=216&layout=s&query=golub%C3%A1csi |work=library.hungaricana.hu |accessdate=2021-06-01}}</ref> Különösen veszélyesek voltak az állatállományra nézve, néhány éven keresztül egész marhacsordákat pusztítottak el.<ref>{{CitLib |aut=Péter Esterházy |tit=The glance of Countess Hahn-Hahn (down the Danube) |ass=Richard Aczel |ann=1999 |isbn=0-8101-1760-6 |url=https://www.worldcat.org/oclc/77562589 |accd=2021-06-01}}</ref> Az [[első világháború]] után utat építettek, amelyet az erőd területén és a sziklán vezettek át különleges, kíméletes robbantások segítségével kialakított alagutakban. Ez az út volt akkoriban a legrövidebb összeköttetés Szerbia és a Balkán-félsziget keleti része között. 1964–1972 között felépült a [[Vaskapu I vízerőmű]] a [[Vaskapu-szoros]] alsóbb szakaszán, amely jelentősen megemelte a folyó vízszintjét. Ennek eredményeként a lejtő alsó széle és az erőd alacsonyabb részei most el vannak árasztva.
== Galéria ==
53 ⟶ 55 sor:
Fájl:Golubac grad 2019 08.jpg|A frissen felújított vár 2019-ben
Fájl:Голубачка тврђава - споменик витезу Завиши Црном.jpg|1428-ban Zsigmond királyért elesett [[Cserni Száva]] lengyel nemzeti hős emléktáblája
Fájl:Golubac Fortress 2006 3.JPG|A korábban az erődön keresztülvezetett országút
Fájl:Fortress Golubac 15.jpg|A várat elkerülő, 2016-ban átadott új alagút
</gallery>
| |||