„Chobe Nemzeti Park” változatai közötti eltérés

A terület első lakói a [[szanok|busmanok]] voltak (Botswanában basarwaként is ismerik őket). A busmanok vadászó és gyűjtögető életmódot folytató emberek, akik élelemszerzés céljából állandóan vándoroltak. Ma is megtalálhatók sziklarajzaik a park sziklás hegyeiben.

A 20. század elején a jelenlegi Botswana területén különböző birtokrendszerek léteztek. Akkoriban a park területének jó részét koronabirtokként tartották nyilván. Már [[1931]]-ben felmerült a gondolat, hogy a vadvilág védelmére és a turizmus előmozdítására nemzeti parkot hozzanak létre. A rákövetkező évben a Chobe-kerület 24 000 km²-nyi részén megtiltották a vadászatot, majd két évvel később ezt a területet 31 600 km²-re növelték.

[[1943]]-ban [[cecelégy|cecelegyek]] által terjesztett súlyos járvány tört ki a környéken, emiatt a nemzeti parkra vonatkozó terveket ideiglenesen félretették. A terv csak [[1953]]-ban kapott ismét kormányzati figyelmet: ekkor 21 000 km²-nyi területet kívántak vadrezervátummá alakítani. Az erőfeszítések eredményeképpen [[1960]]-ban az eredetileg tervezettnél kisebb területen létrejött a Chobe Vadrezervátum. Végezetül [[1967]]-ben a rezervátumot nemzeti parkká nyilvánították.

Akkoriban még többféle ipari tevékenység is folyt a park területén, ezek közül a legjelentősebb a Serondala környéki [[fakitermelés|fafeldolgozás]] volt. Ezeket a településeket fokozatosan kitelepítették a park területéről, de egészen [[1975]]-ig kellett várni arra, hogy a védett terület teljesen mentes legyen az emberi tevékenységtől. Serondela környékén még mindig láthatók az egykori fafeldolgozás nyomai. [[1980]]-ban és [[1987]]-ben a park területe kis mértékben bővült.