„Felsőszalók” változatai közötti eltérés

Szalók neve [[1312]]-ben ''Zalouk'' néven szerepel először. A mai Felsőszalókot a német jog alapján alapították, [[1347]]-ben ''Owzalouk'' néven említik először. Neve a szláv ''Slavek'' személynévből származik. A [[14. század]]ban a tarcai vár uradalmához tartozott. [[1471]]-ben ''"Felsewzalok"'' néven említik. A Polyankai család birtoka, később több nemesi családé volt. [[1787]]-ben 69 házában 563 lakosa volt. [[1828]]-ban 89 háza és 644 lakosa volt.▼

Lakói mezőgazdasággal és erdei munkákkal foglalkoztak.▼

Vályi András szerint ''"Kis Szalók, Nagy Szalók. Ez Mezőváros, amaz pedig falu Szepes Várm. Kis Szalóknak földes Ura Kézsmárk Városa, fekszik hozzá nem meszsze, és filiája, lakosai katolikusok, és evangelikusok; Nagy Szalóknak pedig földes Ura Gr. Csáky Uraság, ez fekszik Felkához 1/4 mértföldnyire. Az előtt bányái is valának; savanyú vize elég tsípős, és jó ízű; határbéli földgyeik középszerűek, legelőjik, réttyeik hasznosak, fájok elég van."''<ref>{{Vályi}}</ref>▼

Fényes Elek szerint ''"Felső-Szalók, tót falu, Szepes vmegyében, Sáros vmegye szélén, egy terméketlen völgyben, 602 kath., 7 evang., 35 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Sok és jó mész. Négy vizimalom. F. u. Vitkóczy, Teőke, Kolacskovszky, Szerdahelyi, Reviczky. Ut. p. Lőcse 5 óra."''<ref>{{Fényes}}</ref>▼

A [[trianoni békeszerződés]] előtt [[Szepes vármegye]] [[Szepesváraljai járás]]ához tartozott. A [[szlovák nemzeti felkelés]] idején határáan élénk partizán tevékenység folyt.▼