„Arnulf bajor herceg” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Rendezés a gondolatjelek körül |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor:
'''I. Arnulf herceg''', (* kb. 890 - † 937. július 14., Regensburg) aki ''Gonosz Arnulfként'' is ismert a történetírásban, [[Bajorország]] első<ref name="európa uralkodói">Európa Uralkodói, Maecenas, 1999, ISBN 9636450536, 29. old.</ref>) hercege 907-937 között, Nordagau grófja 908 után. [[Luitpold bajor herceg]] és [[Sváb Kunigunda]] gyermeke.
== Élete, uralkodása ==
Arnulf - édesapja korai halála miatt a [[pozsonyi csata|pozsonyi csatában]] – már fiatalon elfogadta a hercegi címet. A 907-es bajor vereség a magyarok ellen oly megsemmisítő volt, hogy a hercegnek egy új sereg megszervezsével kellett kezdenie uralkodását. A bajor főerő ugyanis a csatában lényegében megsemmisült<ref name="európa uralkodói">Európa Uralkodói, Maecenas, 1999, ISBN 9636450536, 29. old.</ref>). Ehhez a nemesség segítségére volt szüksége, akiket a kolostoroktól és az egyháztól 907 és 914 között elvett földek adományozásával állított vazallusként a maga oldalára. 909-ben és 910-ben már sikeresen vette fel a harcot a [[magyarok]]kal, akik portyázó seregét 913-ban az [[Inn folyó]] mentén legyőzte. Győzelmét a herceg sikeresek használta ki, és egy olyan szerződést kötött a magyarokkal, melynek értelmében a bajor területek - [[Nyugat-Európa]] egyéb államaival ellentétben - a magyar portyázástól megkíméltettek.
Arnulf a német király ellenében követte saját, független politikáját. [[Gyermek Lajos]]t arra kényszerítette, hogy a bajor területeken állomásozó seregeit a [[Rajna]]-[[Majna]] vidékére helyezze át. Arnulf Lajos halála után, a rokoni kötelékek ellenére sem kívánt trónkövetőként fellépni, viszont segített [[I. Konrád német király|I. Konrádnak]] a királyi cím megszerzésében.
12. sor:
917-ben, Arnulf újbóli támadásakor Konrád király halálos sebet kapott a csatában, a király halála után Arnulf mindenféle korlátozás nélkül gyakorolta hatalmát.
[[I. Henrik német király|I. Henrik]] királlyá nevezésében Arnulf már nem vett részt, helyette saját királyságát próbálta megszervezni (''Regnum Bavariae''). Henrik királynak azonban sikerült hatalmát elfogadtatni a bajorokkal, noha Arnulf ellenkirályként lépett fel vele szemben<ref name="európa uralkodói">Európa Uralkodói, Maecenas, 1999, ISBN 9636450536, 29. old.</ref>).
A 919-921 között folyó változó sikerű csaták során került megkötésre a [[Regensburgi Szerződés]], melyben Arnulf elismerte I. Henrik hatalmát, és a Bajor Hercegség alárendeltségét a [[Kelet-Frankföld|Keleti-frank Birodalomnak]]. Bel- és külpolitikáját azonban a szerődés értelmében viszonylagos szabadsággal folytathatta. A hercegség [[püspök]]eit is maga nevezte ki.
48. sor:
== Forrás ==
<references />▼
* [http://www.genealogie-mittelalter.de/deutschland_koenige_2/arnulf_herzog_von_bayern_937_luitpoldinger/arnulf_der_boese_herzog_von_bayern_+_907.html Genealogie Mittelalter]
▲<references />
[[Kategória:Bajor uralkodók]]
| |||