„Árkád (budapesti bevásárlóközpont)” változatai közötti eltérés

Az [[1960-as évek]] végéig az [[Örs vezér tere]] egy tipikus külvárosi tér volt, átmenő forgalommal. Ekkoriban még a [[H8-as és H9-es HÉV]] belső végállomása a [[Keleti pályaudvar]]nál volt. Az [[M2-es metróvonal]] [[1970]]-es átadása azonban sokat lendített a tér fejlődésén, s egyre fontosabb csomóponttá vált. Egyre több Kelet-Pest felé közlekedő busznak ittkerult lettide a végállomása, ezért a [[Budapesti Közlekedési Zrt.|BKV]] a maitér Árkáddélkeleti helyénsarkán is alakított ki villamos- és buszvégállomást.

Az egykori [[13-as villamos (Budapest)|13-as]] és [[63-as villamos (Budapest)|63-as]] villamosok összekötésével megnyílt a lehetőség a terület rendezésére,. éppenA ezért a buszvégállomást is átköltöztették a másik oldalra, az egykori BKV-székház tövébedéli olfalára (a jelenlegi helyére). A 13-as villamos hurokvágányát és a kis barkácsáruházat (parkolójában az [[2001MDF-piac]]cal egyutt) lebontották.<ref>[https://epiteszforum.hu/ors-vezer-tere--az-orias-nem-ter-ter-tortenete-i Bán Dávid - Örs vezér tere / Az óriás "nem-tér" története] (Építészfórum, 2020.12.26.)</ref> [2001]-ben megindult az építkezés a tér kőbányai oldalán, s 2002. március 20-án megnyílt a német ECE csoport első magyarországi bevásárlóközpontja, a 48&nbsp;000 {{Szám/Mértékegység|m²}} bérbe adható és 3400&nbsp;{{Szám/Mértékegység|m²}} irodai területtel rendelkező Árkád Budapest.

A közeli [[lakótelep]]eken (5 percre) körülbelül 81 300 ember él, így hamar nagy népszerűségre tett szert. A tömegközlekedésközösségi közlekedés jelenlegi helyzete is növeli a forgalmát: a [[M2-es metróvonal|2-es metró]]ról átszállni kényszerülők egy része rendszetesen betér a bevásárlóközpontba.