„Klevei Szibilla szász választófejedelemné” változatai közötti eltérés

a
nincs szerkesztési összefoglaló
[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
(javítás, kiegészítés, szöveg tagolása)
aNincs szerkesztési összefoglaló
 
Szibillát 1526 szeptemberében eljegyezték a 23 éves János Frigyes leendő szász választófejedelemmel, a [[Wettin-ház|Wettin-dinasztia]] tagjával, akihez 1527. február 7-én hozzá is ment, s házasságuk 27 éve alatt négy gyermekük jött világra. Férje 1532. augusztus 16-án örökölte meg apja rangját, s lett szász választófejedelem.
 
Szibilla, akárcsak férje a [[kálvinizmus|református vallás]] hű követői közé tartoztak. Komoly próbatétel elé állította őket az élet, amikor a [[schmalkaldeni háború]]ban fogságba esett Szibilla hitvese, azonban olyan erős kötelék volt köztük, hogy az asszony még ekkor is szilárdan kitartott férje mellett. Amikor [[Wittenberg]] várát ostromolni kezdték, Szibilla nem volt hajlandó megadni magát, bátran védte fiait és otthonát az ellenség csapataitól. Ennek ellenére János Frigyes nem látott más választást, hogy megvédje családját tőlük, minthogy feladta a várat, a tartomány kormányzását pedig 1547. június 4-én átengedte unokatestvérének, [[Móric szász választófejedelem]]nek. 1554-ben a választófejedelmi címtől megfosztott János Frigyes felosztotta a hercegséget három felnőttkort megélt fia között, akik így kisebb államokban, az [[Ernesztida szász hercegségek uralkodóinak listája|ErnsztidaErnesztida hercegségekben]] uralkodtak tovább.
 
Végül 1552. szeptember 1-jén, ötévnyi ostrom és távollét után a család ismét egyesülhetett, ám boldogságuk mindössze másfél évig tartott. Szibilla 1554. február 21-én, 42 éves korában hunyt el, férje pedig 10 nappal később, március 3-án, 50 esztendős korában, [[Weimar]]ban. Mindkettőjüket a weimari Szent Péter és Pál-templomban helyezték végső nyugalomra.