„Luzern kanton” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
jegyzetsablon |
a Helyesírási javítások kézi ellenőrzéssel – világörökség (AkH 12. szószedet) |
||
40. sor:
Az ember legkorábbi nyomai a kanton területén a Steigelfadbalm-barlangból kerültek elő, ahol a régészek 30 ezeréves kőeszközöket és a [[barlangi medve]] csontjait találták. Az eljegesedések közti időszakból [[mamut]]ok, [[rénszarvas]]ok és [[óriásszarvas]]ok csontjai is előkerültek.
Előbb Wauwilermoosban, majd más helyeken is (Egolzwil, Hitzkirch, Sursee) őskőkori és újkőkori [[Történelem előtti cölöpházak az Alpok közelében|cölöpházas települések]] nyomait fedezték fel, amelyek ma az [[Világörökség|UNESCO
A római korban a kanton sűrűn benépesült, számos tanyaházat találtak az észak-dél irányú völgyekben (Wigger, Suhre, Wyna és See völgyek). Vindonissában légiós tábor létesült. A birodalom összeomlása után a kanton területén [[alemannok]] települtek meg. 750 körül az elzászi [[Murbach|murbachi apátság]] alapított itt egy kolostort a [[Reuss]] folyó partján, melyet írásban először 840-ben említenek Luciaria néven (feltehetően a védőszentjük, Szent Leodegar nevéből). Luzern városa a kolostor köré épült településből származik, nevét először 1252-ben említik Lucerrun formában.
|