„Betelgeuze” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
A csillag nevének magyar helyesírásának forrása |
angol nevek magyarítása |
||
57. sor:
|megjegyzés =
}}
[[Fájl:Light curve of Betelgeuse.png|bélyegkép|300px|A
A '''Betelgeuze'''<ref>{{cite journal|title=Meteor|publisher=MCSE|location=Budapest |volume=L.|issue=10|pages=31|issn=0133-249X}}</ref> (kiejtve: ''betelgeuze ''<ref name=":0">Válas Péter: [http://www.csillagaszat.hu/csilltort/egyetemes-csillagaszattortenet/egyetemes-csillagkepek-es-csillagnevek/betelgeuse-hogyan-ejtsuk/ Betelgeuse - hogyan ejtsük? Csillagászat.hu] 2004. április 22. (Hozzáférés: 2016. január 18.)</ref>) vagy '''(α Orionis)''' 548 [[fényév]] távolságban lévő [[változócsillag|félszabályos változócsillag]].<ref>[https://iopscience.iop.org/article/10.3847/1538-4357/abb8db Standing on the Shoulders of Giants: New Mass and Distance Estimates for Betelgeuse through Combined Evolutionary, Asteroseismic, and Hydrodynamic Simulations with MESA, Published 2020 October 13]</ref> Az [[Orion csillagkép]] főcsillaga, egyben a második legfényesebb csillag a csillagképben, és az égbolt kilencedik [[A legfényesebb csillagok listája|legfényesebb csillaga]]. Az Orion téglalapjának északkeleti sarokpontja. Bár a [[Bayer-féle jelölés]] szerint az Orion csillagkép alfája, nincs olyan fényes, mint a [[Rigel]] ''(β Orionis)''. A nagy Téli Háromszög egyik jellegzetes csillaga. Neve arab eredetű, a ''Yad al-Jauzā ''(Orion keze)'' ''elírásából keletkezett (ezért lett B betűs).
A
| author=Mohamed, S.; Mackey, J.; Langer, N.
| title=3D Simulations of Betelgeuse's Bow Shock
74. sor:
{{cite web|url=http://www.origo.hu/tudomany/vilagur/20090729-betelgeuse-gigantikus-anyagkiaramlast-es-oriasbuborekot-azonositottak-a-legreszletesebb-felveteleken.html|title=Naprendszernyi anyagot veszít az Univerzum legnagyobb csillaga - kép|last=Kereszturi |first=Ákos|date=2009-07-30|publisher=[http://origo.hu/tudomany/vilagur/index.html [Origo] Világűr]|accessdate=2009-07-30}}</ref> Mindez életkorához képest (amely mindössze kb. 8-9 millió év) rendkívül gyors csillagfejlődést mutat.
A
== Megfigyelésének története ==
Már az ókori görögök is ismerték a csillagot, akik jellegzetes vöröses fénye alapján könnyen beazonosították. Kínai csillagászok néhány ezer évvel ezelőtt még sárgás-vöröses színben figyelték meg, amely a csillagfejlődés egy akkori állapotát mutathatja. Az újkorban először Sir [[John Herschel]] volt az, aki kimutatta, hogy a
== Tulajdonságai ==
[[Deklináció (csillagászat)|Deklinációja]] alapján körülbelül 7,5 fok távolságban van északra az [[égi Egyenlítő]]től, így a [[Déli-sark]] környéke (déli szélesség 82,5 foktól délre eső területek) kivételével az egész [[Föld]]ről megfigyelhető. Közepes északi szélességekről nézve a csillagkép bal felső, déli szélességekről megfigyelve a jobb alsó csillaga. A csillag könnyűszerrel felismerhető vöröses fényéről. Januártól a keleti égbolton kel fel, közvetlenül naplemente után, az esti [[szürkület]]ben már megjelenik, szeptember közepétől március közepéig gyakorlatilag a Föld minden lakott területén látható. Május első napjaiban még felkereshető a nyugati égbolton, közvetlenül napnyugta után. Május és július közepe között nem látható, mert ilyenkor halad a Nap a szomszédos [[ekliptika]]i csillagképekben ([[Bika csillagkép|Bika]], [[Ikrek csillagkép|Ikrek]]), de július második felében már kereshető a hajnali szürkületben a keleti horizont fölött. Fényessége alapján a nyolcadik legfényesebb csillag, viszont mivel változócsillag, néha a Procyon fényerejénél is erősebb, ilyenkor tehát ez a hetedik legfényesebb látható csillag, olykor még a csillagkép legfényesebb csillagánál, a Rigelnél is fényesebb, tehát ilyenkor ez a csillagkép legfényesebb csillaga. Hatalmas méretű csillag, képzeletben a Nap helyére helyezve egészen a [[Jupiter]] pályájáig érne.<ref>[https://vimeo.com/205561626 A National Radio Astronomy Observatory animációja]</ref> Vörös színe alacsony felszíni hőmérsékletének is köszönhető. Mivel nincs ismert kísérője, ezért tömegét csak megbecsülni tudjuk, de annyi bizonyosnak látszik, hogy sűrűsége, különösen a külső rétegekben, meglehetősen alacsony. Anyagának egy részét elvesztette, és ez kitörések formájában a mai napig, visszatérően jelentkezik.
[[File:Betelgeuse captured by ALMA.jpg|bélyegkép|A
Hogy mi lesz a
{{cite book
| author=J. Craig Wheeler
101. sor:
2019 novembere és 2020 februárja között a csillag fénye elhalványult, ebből egyes megfigyelők arra következtettek, hogy a fényerő csökkenése egy közelgő robbanás előjele lehet. Azonban az elhalványulás hirtelen megszűnt. Egy új tanulmányban, ami a ''The Astrophysical Journal''-ben jelent meg, ismertetik a csillag [[ultraviola]] fényben való vizsgálatának eredményeit. A felvételek a [[Hubble űrtávcső]]vel készültek.
A '' Harvard-Smithsonian Center for Astrophysics'' kutatói megállapították, hogy a csillag déli felének irányából egy nagy tömegű, forró és fényes anyagcsomó lökődött ki, nagyjából {{szám|300000|km/h}} sebességgel. Az anyagcsomó legalább 2x fényesebb volt, mint a csillag normál fényessége. A kitörés után nagyjából egy hónappal a
== További információk ==
|