Wikipédia

„Ukránok” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Ukrajna neve nagy valószínűséggel a “kraj” szóból ered. A “kraj” földet, területet, országot (“krajina”), adott vidéket jelent illetve valaminek a szélét, határát. A két jelentés egymástól nem elkülöníthető, mivel adott területnek van határa, ahhoz hogy pedig valaminek határa legyen, kell egy adott terület. 15. században megjelent Ipatyijivszki krónikában található Kijevi krónika a 1118-1200 tartó időszakot mutatja be s ad választ az Ukrajna szó eredetére.
Címkék: Visszaállítva Vizuális szerkesztés Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés
Ne hozzuk ide az aktuális orosz-ukrán vitákat. Magyarul a középkorban is oroszoknak nevezték az összes keleti szlávot. Egyébként is ilyen súlyos állításokhoz források kellenek. Visszavontam az utolsó 2 változtatást (84.2.48.197), visszaállítva MarWiki szerkesztésére
Címke: Kézi visszaállítás
121. sor:
== Származásuk ==
 
A [[850]]-[[1110]] közötti ruszok/ruszicsokoroszokról és keleti szlávokról általában a [[Régmúlt idők elbeszélése]] őrzött meg adatokat, amit [[1113]]-ban írtak [[Kijev]]ben. A 9-13. század között fennállt [[Kijevi Rusz]] államában együtt éltek a mára szétvált keleti szlávok. A Kijevi Rusz Belaruszvitathatatlanul és UkrajnaOroszország elődje, fővárosa és hatalmi centruma Kijev volt. A Kijevi Rusz szétesése nyomán [[lengyel nyelv|lengyel]], [[litván nyelv|litván]], [[török nyelv|török]], [[német nyelv|német]] és egyéb befolyások érték a régiót, a nyelvészek nagy többsége szerint ekkoriban vált külön az [[orosz nyelv|orosz]] és az [[ukrán nyelv|ukrán]] (és a [[belarusz nyelv|belarusz]]) nyelv.
 
==Nemzetté válás==
 
Az ukránok az oroszoktól és belaruszoktól a [[14. század|14]]–[[15. század]]ban különültek el, nemzetté alakulásuk a [[17. század|17]]–[[19. század]]ban ment végbe. Ukrajna neve az oroszban határmenti területet jelent. A középkorban és az újkor elején az ukránokat kis-oroszoknak nevezték, megkülönböztetendő a nagy-oroszoktól (illetve a fehér-oroszoktól). Fokozatosan az ukránokhoz csatlakoztak különböző kisebb keleti szláv népcsoportok, a [[ruszinok|ruszin]] népcsoportok ([[huculok]], [[lemkók]], [[bojkók]], [[dolisnyánok]]). Az ukránság gazdag népi kultúrájából különösen népzenéjük és népviseletük ismert. A hívő ukránok többnyire [[ortodox kereszténység|ortodoxok]], egyes nyugat-ukrajnai vidékeken viszont sokan közülük görögkatolikus vallásúak.▼
Az ukránok az oroszoktól és belaruszoktól a [[14. század|14]]–[[15. század]]ban különültek el, nemzetté alakulásuk a [[17. század|17]]–[[19. század]]ban ment végbe. Ukrajna neve az ukrán, lengyel illetve belarusz nyelvekben két értelmű. Ukrajna neve nagy valószínűséggel a “kraj” szóból ered. A “kraj” földet, területet, országot (“krajina”), adott vidéket jelent illetve valaminek a szélét, határát. A két jelentés egymástól nem elkülöníthető, mivel adott területnek van határa, ahhoz hogy pedig valaminek határa legyen, kell egy adott terület. 15. században megjelent Ipatyijivszki krónikában található Kijevi krónika a 1118-1200 tartó időszakot mutatja be. Ebben a krónikában az Ukrajna szó többször is feltűnik már nagy betűvel írva, helyenként Vkraina alakban, mivel az “U“ illetva a “V” felcserélhető az ukrán nyelveb a harmonikusabb hangzás érdekében és mindkettő -ban, -ben-t jelent. Tehát feltételezhető lehetne, hogy az Ukrajna vagyis “u kraj” = “a területben, az országban, a földön“ jelentést is hordozhatta, mint akkori központ. Ez az tézis nem lett népszerű, többnyire a többévszázados orosz propaganda miatt. Mai nyelvészek vizsgálatai alapján, akik tanulmányozták az 1420-as Kijevi krónikákat, megállapították, hogy a szövegben előforduló Ukrajna ”Oukraina vagy Vkraina” alakban egyértelműen országot, területet vagy földet kelent, hisz ha helyére a szél vagy határ szavakat helyettesítették be, akkor értelmét vesztette volna a krónika szövege.
 
▲A középkorban és az újkor elején az ukránokat kis-oroszoknak nevezték, megkülönböztetendő a nagy-oroszoktól (illetve a fehér-oroszoktól). Fokozatosan az ukránokhoz csatlakoztak különböző kisebb keleti szláv népcsoportok, a [[ruszinok|ruszin]] népcsoportok ([[huculok]], [[lemkók]], [[bojkók]], [[dolisnyánok]]). Az ukránság gazdag népi kultúrájából különösen népzenéjük és népviseletük ismert. A hívő ukránok többnyire [[ortodox kereszténység|ortodoxok]], egyes nyugat-ukrajnai vidékeken viszont sokan közülük görögkatolikus vallásúak.
 
Az első ukrán nyelvű irodalmi alkotást [[Ivan Petrovics Kotljarevszkij]] írta 1798-ban. A 19. század közepén [[Tarasz Hrihorovics Sevcsenko|Tarasz Sevcsenko]] és [[Pantelejmon Kulis]] írásai már magas irodalmi színvonalat értek el.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Ukránok”