„Fényes László” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Infobox cseréje, nemzetközi katalógusok, források sablonba Címkék: HTML-sortörés Vizuális szerkesztés |
→Élete: magyarosan |
||
17. sor:
1919 végén, amikor a különítményesek járták a Dunántúlt, és sorra vonták felelősségre, illetve végezték ki statáriálisan azokat, akikről úgy értesültek, hogy részt vettek a Tanácsköztársaság fenntartásában, nyílt levélben tiltakozott az [[Fehérterror|embertelenségek]] ellen. Ezért Horthyék Fényest korábbi politikai ellenfele, [[Tisza István]] meggyilkolására való felbujtással vádolták meg, s 1919. november 24-én letartóztatták ([[Tisza-per]]).<ref>HU BFL - VII.102.a - forradalomutan - 1919 - 2293</ref> Ezzel a hamis váddal évekig tartották fogva. Végül [[1921]]-ben bizonyítékok hiányában mentették fel, s engedték szabadon október 5-én. Kiengedése után belépett az [[Magyarországi Szociáldemokrata Párt|MSZDP]]-be, s a [[Szociáldemokrácia|szociáldemokrata]] napilapnál, a [[Népszava|Népszavánál]] helyezkedett el. Itt folytatta korábbi munkáját, s pontosan megírta a fehérterroristák gyilkosságait, illetve azt, hogy ezeknek [[Horthy Miklós (kormányzó)|Horthy]] bűnpártolója, két esetben pedig - [[Somogyi Béla|Somogyi]] és [[Bacsó Béla (újságíró)|Bacsó Béla]] esetében - felbujtója is volt. Emiatt számos perbe keveredett. Ellenségei dühét legfőképp azzal vívta ki, hogy kézre kerítette [[Matthias Erzberger]] német politikus gyilkosait, akik [[Gömbös Gyula]] lakásán bujkáltak. Így nem maradhatott Magyarországon, s az [[1920-as évek]] közepén<ref group="m">Egyes források 1924-et, mások [[1926]]-ot írnak.</ref> emigrált [[Bécs]]be, hol az ''Arbeiter Zeitung'' munkatársa lett.
[[1934]] február közepén Bécsben részt vett a szocialisták oldalán a szocialisták és a konzervatív fasiszták közötti pár napig tartó polgárháborúban, s megsebesült. [[Pozsony]]ba menekült, később [[Prága|Prágába]] ment, majd [[Párizs]]ban telepedett le. A náci megszállás elől Dél-Franciaországba ment, [[Marseille]]-be. Időközben [[Vámbéry Rusztem]] és [[Jászi Oszkár]] csatlakozott ahhoz az amerikai bizottsághoz, amely a [[Franciaország]]ban és Észak-[[Afrika|Afrikában]] lévő politikai emigránsok, illetve emigráns magyar írók és művészek [[Amerikai Egyesült Államok|Amerikába]] juttatását tűzte ki célul. A listán, amelyen azok
{{cite book |author= |authorlink= |title=Jászi Oszkár válogatott levelezései
|publisher= Magvető Könyvkiadó | location = Budapest |year= 1991|edition= | pages = 462|id= }}</ref> [[New York]]ban halt meg 1944-ben.
| |||