„Ágner Lajos” változatai közötti eltérés

128 bájt hozzáadva ,  4 hónappal ezelőtt
 
== Élete és munkássága ==
A [[Eötvös Loránd Tudományegyetem|Budapesti Tudományegyetemen]] szerzett bölcsészdoktori diplomát magyar irodalomból és nyelvészetből, majd tanári oklevelet magyar és latin filológiából.
A [[Eötvös Loránd Tudományegyetem|Budapesti Tudományegyetemen]] szerzett bölcsészdoktori diplomát magyar irodalomból és nyelvészetből, majd tanári oklevelet magyar és latin filológiából.[[1902]]–[[1903]]-ban az állami ösztöndíjjal a [[Humboldt Egyetem|Berlini Egyetemen]] foglalkozott a japán és kínai nyelvekkel. [[1902]]-től négy éven keresztül a [[jászberény]]i főgimnázium tanára volt. Itt kötött barátságot kollégájával, [[Pintér Jenő]]vel, akivel majd 1911-ben közösen részt vesz a [[Magyar Irodalomtörténeti Társaság]] megalapításában. A Jászberényben töltött évei alatt alapította meg a ''Jászkürt'' című helyi újságot. [[1907]]-ben [[Budapest]]re helyezik át, ahol az [[Óbudai Árpád Gimnázium]] tanára volt egészen 1938-ig, a nyugdíjba vonulásáig.{{refhely|Lévay 2002.|119. o.}} A gimnáziumi katedrát csak fél évre hagyta el: 1918 őszén az Országos Tanári Kongresszus kívánságára a vallás- és közoktatásügyi minisztériumba rendelik, ahol a középiskolai ügyosztály személyi ügyeit intézi. 1919 tavaszától pedig tanári szolgálatra beosztott igazgatóként tevékenykedik tovább az Árpád Gimnáziumban.{{refhely|Lévay 2002.|120. o.}}
 
[[1901]] és [[1902]] között a szintén szécsényi születésű [[Velics Antal]]nál kezd japánul és kínaiul tanulni. [[1902]]–[[1903]]-ban az állami ösztöndíjjal a [[Humboldt Egyetem|Berlini Egyetemen]] foglalkozott a japán és kínai nyelvekkel.
 
[[1902]]-től négy éven keresztül a [[jászberény]]i főgimnázium tanára volt. Itt kötött barátságot kollégájával, [[Pintér Jenő]]vel, akivel majd 1911-ben közösen részt vesz a [[Magyar Irodalomtörténeti Társaság]] megalapításában. A Jászberényben töltött évei alatt alapította meg a ''Jászkürt'' című helyi újságot.
 
A [[Eötvös Loránd Tudományegyetem|Budapesti Tudományegyetemen]] szerzett bölcsészdoktori diplomát magyar irodalomból és nyelvészetből, majd tanári oklevelet magyar és latin filológiából.[[1902]]–[[1903]]-ban az állami ösztöndíjjal a [[Humboldt Egyetem|Berlini Egyetemen]] foglalkozott a japán és kínai nyelvekkel. [[1902]]-től négy éven keresztül a [[jászberény]]i főgimnázium tanára volt. Itt kötött barátságot kollégájával, [[Pintér Jenő]]vel, akivel majd 1911-ben közösen részt vesz a [[Magyar Irodalomtörténeti Társaság]] megalapításában. A Jászberényben töltött évei alatt alapította meg a ''Jászkürt'' című helyi újságot. [[1907]]-ben [[Budapest]]re helyezik át, ahol az [[Óbudai Árpád Gimnázium]] tanára volt egészen 1938-ig, a nyugdíjba vonulásáig.{{refhely|Lévay 2002.|119. o.}} A gimnáziumi katedrát csak fél évre hagyta el: 1918 őszén az Országos Tanári Kongresszus kívánságára a vallás- és közoktatásügyi minisztériumba rendelik, ahol a középiskolai ügyosztály személyi ügyeit intézi. 1919 tavaszától pedig tanári szolgálatra beosztott igazgatóként tevékenykedik tovább az Árpád Gimnáziumban.{{refhely|Lévay 2002.|120. o.}}
 
Pályájának fontos részét képezte tudományos munkássága. Pedagógiai munkássága mellett kiemelkedő az orientalisztikai, kínai és japán tárgyú publikációi, fordításai. Részt vett a Magyar Irodalom Történeti Társaság megalapításában, amelynek évtizedeken át választmányi tagja volt. Tagja volt a ''[[Révai nagy lexikona]]'' szerkesztőségi bizottságának is.