„Szlovákia történelme” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként.) #IABot (v2.0.8
390. sor:
 
[[Fájl:Vyhlášení Slovenské republiky rad.gif|balra|bélyegkép|150px|A Szlovák Tanácsköztársaság kikiáltása Eperjesen]]
1918. november 1-jén a [[Csehszlovák Légió]] olasz tisztek vezetésével megkezdte a [[Csehszlovák államfordulat|Felvidék megszállását]]. 1918. december 6-án Budapesten megegyeztek az ún. Bartha-Hodža demarkációs vonalban, melyet azonban később nem vettek figyelembe.<ref>[http://adatbank.sk/kronologia/1918-december-6-2/ adatbank.sk]</ref> 1918. december 29-én Kassát, majd másnap Pozsonyt foglalták el és 1919. január közepén fejezték be a mai Dél-Szlovákia elfoglalását. Szervezettebb ellenállásra csak [[Rapp]]on, illetve [[Érsekújvár]]ban került sor.<ref>[http://adatbank.sk/lexikon/allamfordulat/ A (cseh)szlovákiai magyarok lexikona 1918-tól - államfordulat 1918–1919-ben]; Galgócon az Érsekújvárról átvezényelt 4/37-es tüzérezred egy ágyús ütege semmisült meg a harcokban (Felvidékünk - honvédségünk Trianontól-Kassáig. Budapest, 212).</ref> Az akkor még ideiglenesnek vélt hatalomváltás elszórtan további incidenseket eredményezett (pl. 1919. február 12-én a [[pozsonyi sortűz]],<ref>2007 Légionáriusattak Pozsonyban 1919. február 12-én. In: [[Filep Tamás Gusztáv]]: A humanista voksa. Írások a csehszlovákiai magyar kisebbség köréből 1918-1945. Pozsony, 19-25.</ref> március 16-án Kassán, március 23-án a [[zselízi sortűz]], június 2-án [[Buzita|Buzitán]], június 10-11-i [[udvard]]i kivégzések<ref>[[Angyel Miklós]] 1993: Udvard múltja és jelene. 59.</ref>), melyekre a csehországi németek esetében is sor került (pl. 1919. március 4-én [[Kadaň]] városában). 1919 januárjának végére kis ellenállással szembesülve lényegében elfoglalta az általa követelt területeket. A magyar és a közös múltra utaló szobrokat és emlékműveket nagyrészt eltávolították (például Dobsinán,<ref>[http://emlekhelyek.csemadok.sk/emlekhelyek/kossuth-lajos-mellszobra/ emlekhelyek.csemadok.sk]</ref> Rozsnyón,<ref>[http://www.felvidek.ma/felvidek/regio/34144-a-rozsnyoi-kossuth-szobor-tortenete Rozsnyói Kossuth-szobor]</ref> 1934-ben a honvéd szobrot [[Selmecbánya|Selmecbányán]],<ref>{{Cite web |url=https://www.kozterkep.hu/~/7248/ |title=kozterkep.hu |accessdate=2017-11-15 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20171115083439/https://www.kozterkep.hu/~/7248/ |archivedate=2017-11-15 }}</ref> de például Erzsébet királyné domborművét,<ref>{{Cite web |url=https://ma7.sk/tajaink/erzsebet-kiralyne-csodas-dombormuve-egy-pozsonyi-plebanian-rejtozik |title=ma7.sk |accessdate=2020-04-10 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20200410235442/https://ma7.sk/tajaink/erzsebet-kiralyne-csodas-dombormuve-egy-pozsonyi-plebanian-rejtozik |archivedate=2020-04-10 }}</ref> vagy [[Batka János (levéltáros)|Batka János]] levéltáros mellszobrát is Pozsonyban 1919-ben), elpusztították (lásd a millenniumi emlékműveket Dévény várában, a [[Zobor (hegy)|Zobor]] hegyen, Kossuth szobrát Érsekújvárott<ref>{{Cite web |url=http://csemadok.sk/emlekhelyek/kossuth-lajos-szobra-eltunt/# |title=Csemadok - Művelődési Intézet |accessdate=2015-05-21 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20160306200741/http://csemadok.sk/emlekhelyek/kossuth-lajos-szobra-eltunt/# |archivedate=2016-03-06 }}; Diana Dikáczová 2005: Boje o Nové Zámky v rokoch 1918-1919. Historické rozhľady II, 117; [https://www.watson.sk/index.php?option=com_content&view=article&id=648:105-eve-avattak-fel-a-kossuth-szobrot-ersekujvar-foeteren-pred-105-rokmi-odhalilikossuthovu-sochu-na-hlavnom-namesti-v-novych-zamkoch&catid=47:regionalna-histora--helytoertenet&Itemid=65 watson.sk]; [https://www.kozterkep.hu/15596/Kossuth_Lajos_szobra_Ersekujvar_1906.html kozterkep.hu]</ref> vagy Losoncon,<ref>{{Cite web |url=http://ujszo.com/cimkek/kultura/2002/03/12/kossuth-lajos-losonci-szobra |title=Kossuth Lajos losonci szobra |accessdate=2014-11-21 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20141129042706/http://ujszo.com/cimkek/kultura/2002/03/12/kossuth-lajos-losonci-szobra |archivedate=2014-11-29 }}</ref> Rákóczi szobrát [[Breznóbánya|Breznóbányán]],<ref>[http://felvidek.ma/2016/08/szazhusz-eve-avattak-fel-a-millenniumi-emlekmuvet-a-zobor-hegyen/ felvidek.ma]</ref> illetve [[Mária Terézia-emlékmű (Pozsony)|Mária Terézia szobrát]] és a Honvéd szobrot Kassán<ref>[http://www.kozterkep.hu/~/13525/Honved_szobor_Kassa_1906.html kozterkep.hu] {{Wayback|url=http://www.kozterkep.hu/~/13525/Honved_szobor_Kassa_1906.html |date=20140222050113 }}; Szűcs Dániel 2014: [http://www.felvidek.ma/felvidek/kozelet/37834-felvideki-magyarok-elektronikus-folyoirat Szoborsorsok Felvidéken. Felvidéki Magyarok 2014/ 3, 10-13.]</ref>) vagy megrongálták (például Érsekújvárott, Pozsonyban,<ref>[http://mno.hu/migr_1834/jobb-helyre-kerult-a-pozsonyi-petofiszobor-735568 A Petőfi szobrot, Radnai Béla alkotását 1911. szeptember 11-én leplezték le] {{Wayback|url=http://mno.hu/migr_1834/jobb-helyre-kerult-a-pozsonyi-petofiszobor-735568 |date=20140223130258 }} a [http://www.pozsonyikifli.sk/hu/Friss-kifli/Kepeslapmania/Petofi-szobra-a-Setateren-21-nagy-kep-.html Városi Színház előtt a Séta téren (Hviezdoslavovo nám.), 1919-ben letörték a szobor fejét és bedeszkázták]</ref> vagy Komáromban). A városok megszállása során a rend fenntartására a legionáriusok túszokat szedtek a városi és közéleti (politikai illetve szakszervezeti) vezetők közül, főként magyarokat, németeket és zsidókat. Hasonló sorsra jutottak az 1919-es nagy sztrájk szervezői és a résztvevő munkásság. A foglyokat két nagyobb hullámban [[Illava]] és [[Terezín]] várbörtöneibe szállították és tárgyalás nélkül több hónapig tartották fogva.
 
A csehszlovákok által megszállt területen februárban lezárták a határokat és március 3-9. között végrehajtották a korona lebélyegzését. Az összeg felét azonban lefoglalták és névre szóló kötvényt állítottak ki. Ezzel a saját forgalomban lévő pénz inflációját megállították, de a lakosság bizalmatlansága nőtt az új kormányzattal szemben. 1919. április 10-én pénzreformot vezettek be, létrehozva a csehszlovák koronát, melyet 1920. júliusáig lehetett becserélni a lebélyegzett koronáért. Az első bankjegyek még 1919-ben forgalomba jöttek, az érméket azonban csak 1922-ben vették használatba. 1919. április 16-án fogadták el a földreformot, ami 150 hektár mezőgazdasági és 250 hektár egyéb földterület felett kisajátította a nagybirtokokat.
 
Eközben Magyarországon 1919. március 21-én kikiáltották a [[Magyarországi Tanácsköztársaság|Tanácsköztársaságot]]. 1919. április 27-én a csehszlovák csapatok is átlépték a demarkációs vonalat, és május 2-án, [[Angione]] olasz ezredes vezetésével elfoglalták [[Miskolc]]ot. A Vörös Hadsereg május 9-én indította meg ellentámadását, és május 20-án foglalták vissza Miskolcot, majd [[Kassa|Kassát]] és [[Csap (település)|Csap]]-[[Munkács]] térségét is. A csehszlovákok a kudarc miatt az olasz vezetést okolták, ezért [[Luigi Giuseppe Piccione]] tábornok és az olasz misszió küldetése május 30-án véget ért. A csehszlovák katonai misszió vezetését a franciák vették át.<ref>Egyben Csehszlovákia is végleg francia befolyás alá került, és ez okozta az olasz diplomácia hűvös magatartását Csehszlovákia irányában a [[Trianoni békediktátum]] során. ([[Marián Hronský]]: [http://www.historiarevue.sk/hr03-02/nato/hronsky.htm Talianska vojenská misia. História - Revue o dejinách spoločnosti.] {{Wayback|url=http://www.historiarevue.sk/hr03-02/nato/hronsky.htm# |date=20090421024430 }})</ref> Az 1919 májusában indított offenzíva és az [[északi hadjárat (Magyarország)|északi hadjárat]] eredménye jelentős területek „visszafoglalása” volt. Ennek során is több véres összeütközésre került sor (lásd pl. [[Aranyosmarót]]on, a [[Komárom története|komáromi véres május 1.]], [[Udvard]]on). A hadjárathoz sok önkéntes és volt katona csatlakozott, nyugaton tevékenykedett az ún. [[Pálmay Ernő|Pálmay-csoport]]. [[Eperjes (Szlovákia)|Eperjesen]] június 16-án kikiáltották a [[Szlovák Tanácsköztársaság]]ot, amely teljesen a [[Vörös Hadsereg (magyar)|Magyar Vörös Hadseregtől]] függött, saját bázisa nem volt. Annak ellenére hogy a szlovák függetlenedési törekvések egyik útja lehetett volna, elnöke a cseh [[Antonín Janoušek]], hadügyi népbiztosa pedig a [[Cipszerek|szepesi szász]] gyökerekkel rendelkező [[Münnich Ferenc]] lett. Az antant üres ígéreteinek engedve azonban ezen területeket a magyar kommunisták feladták, így a Szlovák Tanácsköztársaság (is) elbukott. 1919. július 22-én este felrobbantották a [[Mária Valéria híd]] párkányi oldalát. A hidat 1927-re állították helyre.<ref>Másodszor 1944 karácsonyán a német hadsereg ([http://felvidek.ma/2013/11/a-maria-valeria-hid-tortenete/ felvidek.ma]; [http://ujszo.com/online/regio/2012/12/28/szomoru-evfordulo-a-parkanyi-hid-torteneteben ujszo.com]{{Halott link|url=http://ujszo.com/online/regio/2012/12/28/szomoru-evfordulo-a-parkanyi-hid-torteneteben |date=2019-04 }})</ref> A csehszlovák hatalom számos magyart internált [[Illava|Illavára]] vagy [[Terezín (Litoměřicei járás)|Terezín]]be.<ref>[https://ujszo.com/panorama/trianon-fele-felvideki-sorsfordulok-az-allamfordulat-elso-eveben ujszo.com]</ref>