Wikipédia

„Senior Váci Kötöttárugyár” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
a Textilipar kategória hozzáadva (a HotCattel)
Az eredeti szócikk jelentős mértékű bővítése, javítása, pontosítása
1. sor:
x{{Cég infobox▼
{{nincs forrás}}
| név = Senior Váci Kötöttárugyár
▲{{Cég infobox
| név = Senior
| logó =
| képméret = 216px
| típus =
| alapítás = [[18891885]] (Első Magyar Szövő- és Kötőgyár Rt.)<br />[[2010]] (SeMe Original Kft.)
| székhely = Miskolc[[Vác]]
| vezetők =
| iparág = Textilipar
| termékek = Pólók, szabadidő- felsők,és szabadidősportruházati alsók, munkaruhakötöttáruk
| bevétel =
| operating_income =
| adózott_eredmény =
| alkalmazottak =
| anyavállalata =
| leányvállalatai = [[Vámosmikola]], [[Jászapáti]], [[Kazár (település)|Kazár]] és [[Pásztó]]
| leányvállalatai =
| honlap = seme.hu
| lábjegyzet =
}}
 
A '''Senior Váci Kötöttárugyár''' jogelődjét, az ''Első Magyar Szövő- és Kötőgyár Rt.''-t [[1885]]-ben ''Leichtner Benő'' [[Budapest]]en alapította meg. A részvénytársasában több nagyiparos is részt vállalt. A vállalkozás [[1889]]-ben költözött át [[Vác]]ra. Ez volt Magyarországon az első kötöttárugyár, amit [[1982]]-től használt elnevezésében (''Senior Váci Kötöttárugyár'') a „Senior” szóval fejeztek ki. A gyár a ''Váci Kötöttárugyár'' nevet az [[1948]]. március 26-án történt államosítása után vette fel. A Senior név utóbb a gyár sport- és szabadidő-ruházati termékeinek márkaneve lett.
{{lektor}}
Az Első Magyar Szövő- és Kötőgyár Rt.-t, amely 1893 óta működött, 1948-ban államosították Váci
Kötöttárugyár néven. A gyár 1982-ben vezette be és vette fel a '''„Senior”''' márkanevet. 1969 és 1972 között Vámosmikolán, Jászapátiban, Kazáron és Pásztón létesítettek üzemegységet, illetve telephelyet.
 
Az [[1960]]–[[1980]]-as években nagy sikerrel működő, a hazai [[textilipar]]ban jelentős szerepet játszó vállalat [[1998]]-ban csődközeli állapotba került és végül [[2000]]-ben a céget felszámolták.
== 1889–1960 évek ==
 
== 1889–1945 ==
Az [[1800-as évek]]ben [[Vác]] lakosságának jelentős része [[szőlő]]termesztésből fedezte megélhetését. Az évszázad végére azonban egy súlyos [[filoxéra]] járvány megtizedelte a termést és tömegek váltak [[munkanélküliség|munkanélkülivé]]. Ekkor keresett egy budapesti kötöttárugyár új telephelyet termelésének bővítésére és hamarosan meg is egyezett Vác városának vezetésével. 1889. október 28-án átadták a város első modern gyárát Első Magyar Szövő- és Kötőgyár Rt. néven. A részvénytársaság elnöke és igazgatója Leichtner Benő lett.
 
[[Fájl:Első Magyar Szövő és Kötőgyár hirdetése 1937.jpg|bélyegkép|Az Első Magyar Szövő és Kötőgyár Rt. hirdetése (1937)]]
Kezdetben főként körhurkolt [[kelme|kelmékből]] bolyhos alsóneműt, valamint harisnyát és kesztyűt készítettek. A gyár igazi fellendülése a [[második világháború]] után kezdődött.
 
Az [[1800-as évek]]ben [[Vác]] lakosságának jelentős része [[szőlő]]termesztésből fedezte megélhetését. Emellett számos kisiparos is működött a városban, bár gyár nem volt a településen. Az évszázad végére azonban egy súlyos [[filoxéra]] járvány megtizedelte a termést és tömegek váltak [[munkanélküliség|munkanélkülivé]]. A város vezetősége nagy erővel igyekezett megoldást találni a helyzetre.
Az [[1940-es évek]]ben kezdték meg a sportfelszerelések gyártását. 1959-ben megindult a [[szálasanyagok|szintetikus]] alapanyagú termékek gyártása. Az országban egyedülálló módon több olyan fejlesztést is bevezettek, amire korábban nem volt példa. Bölcsődét és napközit üzemeltettek, mert az alkalmazottak több mint 80%-a nő volt. De újdonságnak számított az üzemi konyha, a sportesemények szervezése is. Ezen kívül szívesen áldoztak [[kultúra|kulturális célokra]] és segélyezésre.
 
Ez idő tájt keresett Leichtner Benő Budapesten 1885-ben alapított gyárának új telephelyet termelésének bővítésére. Vác földrajzi, közlekedési adottságai, a kínálkozó olcsó munkaerő kedvezőknek látszottak számára. Hamarosan meg is egyezett a város vezetésével, amely ingyenesen bocsátotta rendelkezésére azt a területet, ahova gyárát felépíthette. 1889. október 28-án átadták a város első modern gyárát Első Magyar Szövő- és Kötőgyár Rt. néven, amely számos családnak kínált munkalehetőséget. Mellettük a Váci Fegyház által a gyár rendelkezésére bocsátott 100 fegyenc is dolgozott.{{refhely|Vigh 10. old.}}{{refhely|Vigh 13. old.}}
Az alkalmazottak száma és a termelés mennyisége folyamatosan nőtt:
 
A gyár jól prosperált, állandóan bővítették, korszerűsítették, többször tőkét emeltek. Kezdetben főként körhurkolt [[kelme|kelmékből]] bolyhos alsóneműt, trikókat, valamint [[harisnyakötőgép|körkötőgépeken]] [[harisnya|harisnyát]], [[síkkötőgép]]eken [[kötött kesztyű]]t készítettek. Termékeik kelendők voltak. Ezeket részben belföldön értékesítették, de emellett exportálták is: Angliába, Kis-Ázsiába, Ausztriába, Boszniába, Hercegovinába szállítottak. [[1896]]-tól a hadsereg részre is szállítottak alsóruházati cikkeket és kesztyűket. Az 1896. évi millenniumi kiállításon termékeik és tevékenységük elismeréséért aranyérmet kaptak. 1896-ban [[Selmecbánya|Selmecbányán]], [[1899]]-ben [[Kőszeg]]en és [[Igló]]n létesítettek fióktelepet. Ekkor a váci gyárban és fióktelepein összesen 500 munkást (többségükben nőket) foglalkoztattak, ezenkívül sok munkát otthon dolgozó munkásokkal végeztettek el. A nehéz munkakörülmények (napi 14 óra munkaidő!), az alacsony bérek és a késések és más „fegyelemsértések” miatt kiszabott magas pénzbüntetések okán az [[1900]]-as években több megmozdulásra került sor, [[1903]]-ban és [[1905]]-ben többhetes sztrájk is kitört.{{refhely|Vigh 14–28. old.}}
* 1920-ban 141, 1930-ban 348-an, 1940-ben 420-an, 1960-ban már 1163-an dolgoztak a gyárban.
* A termelési érték 149 millió forint volt, amiből mintegy 40 millió jutott [[export]]ra. 1969-re a termelési érték 351 millió forint, az export ebből elérte a 127,5 millió forintot.
 
Az [[első világháború]] idején nyersanyag- és szénhiány nehezítette a gyár munkáját, amelynek elsősorban katonai megrendeléseket kellett teljesítenie. [[1919]]-ben Vácott is győzött a proletárdiktatúra, a munkások lemondásra kényszerítették a gyárigazgatót és átvették a gyár igazgatását.{{refhely|Vigh 29–32. old.}}
Az export területei: [[Irak]], [[Ciprus]], [[Jordánia]], [[Szovjetunió]], [[Afrika]], [[Málta]], [[Gibraltár (brit tengerentúli terület)|Gibraltár]], [[Anglia]], [[Ausztrália (ország)|Ausztrália)]], [[Kisázsia]], [[Franciaország]], [[Hollandia]], [[Lengyelország]], [[Dánia]], [[Svédország]], [[Norvégia]] és [[Izland]]. Még az [[Adidas]] is itt gyártatta szabadidőruháinak bizonyos modelljeit.▼
 
A háborút követő évtizedekben a textilipar Magyarország egyik legfontosabb iparága lett, a textilipar részesedése az ipar termelési értékében az [[1921]]. évi 5,6%-ról [[1939]]-re 16%-ra emelkedett! Ebben az időszakban a gyár vezetését külföldről bevándorolt vagy külföldről meghívott (cseh, német) szakemberek látták el, a fontosabb szakmunkákat is idegenek végezték. [[1920]]-ban 141-en, [[1930]]-ban már 348-an dolgoztak a gyárban. Jelentős beruházásokat, fejlesztéseket hajtottak végre. Mivel a gyár termékeihez jelentős mennyiségű vigonyfonalat {{Jegyzet*|A ''vigony'' - eredeti francia írásmóddal: ''vigogne'' - viszonylag durva, laza sodratú [[fonal]], amelyet pamut-, gyapjú- és más nyersanyagú szálakból és azok hulladékaiból, kártolt fonással állítottak elő, elsősorban a hulladékok hasznosítása céljából.}} használt fel, ezért vigonyfonodát rendeztek be. Új gépeket állítottak üzembe, bővítették a gyárépületet. [[1927]]-ben üzembe helyeztek egy új kesztyűgyártó részleget, [[1928]]-ban újabb harisnyakötőgépet vásároltak, annak ellenére, hogy ekkor már a [[William Cotton|síkhurkolt harisnyák]] sokkal keresettebbek voltak.{{refhely|Vigh 32–39. old.}}
== 1970–2000 évek ==
 
Az [[1929]]–[[1933]] években lezajlott gazdasági világválság idején a piac megcsappanása miatt a gyár tevékenységének szűkítésére, munkáselbocsátásokra kényszerült. (A munkáslétszám a válság első évében 516 volt.) A válság ellenére bővíteni tudták exporttevékenységüket: különböző nyugat-európai országokban értek el üzleti sikereket. Tovább bővítették a kesztyűgyártást. [[1931]]-re a gyár vezetőségének be kellett látnia, hogy a körkötött pamutharisnyák már nem versenyképesek a síkhurkológépeken gyártott [[selyem]]- és [[műselyem]]harisnyákkal szemben, harisnya-körkötőgépeik jelentős részét le kellett állítaniuk. Az 1930-as években a különböző, addigra elavulttá vált kötőgépek jelentős részét kiselejtezték. A vállalat nehéz helyzete [[1935]]-ig tartott, jóformán minden évet veszteséggel zártak.{{refhely|Vigh 40–45. old.}}
Az [[1970-es évek]]re a vállalat fő profilját a tréning- és szabadidő-ruházati termékek alkották. A tréningruhák nyersanyag-összetétele 50% [[pamut]]/50% [[poliamid]] volt: a testtel érintkező részen a pamut kellemes közérzetet nyújt, kívül pedig a poliamid határozza meg az áru karakterét. A mindenkori [[Divat a 20. században|divatigényeknek]] megfelelően sokféle fazonban készültek, a [[Színtartóság|színtartó]] kelmeösszetétel lehetővé tette a több színkombinációból álló modelleket is.
 
A világgazdasági válság és az azt követő depressziós időszak, de különösen a [[második világháború]] konjunkturális időszaka ([[1941]]–[[1943]]) a váci kötöttárugyárban is előtérbe helyezte a korszerű technológia és üzemvezetés kérdéseit. Újfajta, bár használt gépeket (lánchurkológépeket, síkhurkológépeket) szereztek be, de újakat is vásároltak, új technológiai eljárásokat vezettek be. Korszerűsítették a kazánüzemet. Bővítették a gyártmányszerkezetet: sportfelszerelési cikkeket (labdarúgómezeket, sportszárakat) kezdtek gyártani, bár meglehetősen kezdetleges konfekcionálási technológiával. 1943-ban korszerűsítették és bővítették a fonodát, további kötőgépeket vásároltak (azonban ezek felállítására a háborús események miatt már nem került sor). Elterjesztették az üzemben a gépek egyedi villamos hajtását. (Korábban gőzgéppel hajtott transzmissziós hajtást alkalmaztak, a transzmissziós tengelyről több, egymás mellé állított gépet hajtottak.){{refhely|Vigh 46–56. old.}}
Az [[1980-as évek]]re már 2700 embernek adott munkát a gyár és évente mintegy 6-7 millió konfekcionált terméket állított elő. A szabadidő-ruhákon kívül jelentős volt a női blúzok, [[póló]]k, fürdőruhák valamint a jaquard-mintás körkötött kelmékből készült szoknyák és pantallók gyártása is.
 
[[1944]] novemberében a magyar kormány elhatározta, hogy a sok más üzemmel együtt a váci kötöttárugyárat is Nyugatra telepítik. November 17-én kapott a gyár cégvezetője, Körössényi Ferenc ilyen irányú utasítást, de a gyár munkásainak sikerült elérniük, hogy kiürítésnél javarészt a régi gépeket szállítsák el. A gépeket uszályra rakták, amely [[1945]]. január 4-én megérkezett Kremsbe, innen továbbszállították Linzbe, majd Passauba. A német vereség után a szállítmány itt amerikai parancsnonkság alá került. Az amerikai megszálló hatóság az uszály tartalmát mint igazolt magánvagyont (részvénytársasági vagyont) kezelte, így megmenekült a lefoglalástól és a fosztogatástól. A gépekkel Linzben „Wirkwarenfabrik, Franz Körössényi, Linz-Donau” néven üzemet alapítottak, amely 1946 márciusától már mint Erste Ungarische Strick- und Wirkwaren-Fabrik AG működött tovább kb. egy évig, felszámolásáig. Az illetékes hatóságok hosszú tárgyalásainak eredményeként az amerikai hatóság 1946 decemberében ígéretet tett a javak visszaadására és a rakomány [[1947]] június 3-án végül visszakerült Vácra.{{refhely|Vigh 60–61. old.}}
1982-ben vezették be sportruházati termékeiken a ''Senior'' márkanevet, amelynek népszerűsítését nagyban elősegítette a televízióban sugárzott napi TV-torna műsora.
 
==1945–1948==
Az [[1990-es évek]] közepére a gyár termelése erősen visszaesett. A nyugati termékek elérhetőek lettek a magyar vásárlók számára, jelentős távol-keleti importáru áramlott be az országba – mindez azzal járt, hogy csökkent a magyar termékek iránti igény. A gyár korábbi nyugat-európai megrendelői távol-keletre helyezték át a gyártást, ami szintén jelentős bevételkiesést okozott nem csak a váci gyárnak, hanem az egész magyarországi [[textilipar]]nak. A [[tömegtermelés]]re berendezett gyár nem tudott kis szériákat gyártani így 2000-ben felszámolás alá került.▼
 
A hadi cselekmények elcsitultával a gyár Vácon maradt része 436 fővel azonnal megkezdte a működését. A termelés hónapról hónapra fokozatosan emelkedett. 1945 júliusáig bezárólag az üzem a szovjet hadsereg számára szállította termékeit. 1945 nyarán a szovjet katonai parancsnokság átadta a gyárat korábbi tulajdonosának, Gönczi Ferencnek, aki ügyesen, hozzáértően vezette az üzemet az [[1948]]. március 26-án végrehajtott [[államosítás#Államosítás Magyarországon|államosításig]].{{refhely|Vigh 62–63. old.}}
A Senior Váci Kötöttárugyár eredményes 100 évet tudhatott magáénak.
 
==1948–1970==
== 2010-től napjainkig ==
 
1948 tavaszától az első [[ötéves terv (Magyarország)|ötéves terv]] (1950–1954) indulásáig országosan és a kötőipari ágazatban is áttértek az ún. szocialista termelésre. A kötőipar jelentős részét az államosítás előtt kisüzemek alkották. A nagyobb üzemek – egy-két harisnyagyár kivételével – teljesen vegyes profilúak voltak. Az államosítás után a kis- és középüzemeket felszámolták, gépeiket a nagyobb vállalatokhoz telepítették, amelyeknél egységes gép- és gyártási profilt igyekeztek létrehozni. Ez a folyamat 1954 végéig zajlott le. A kötőiparban az 1938-ban működő vállalatok számának aránya 1950-ben 23%-ra, 1954-ben 13-%-ra csökkent. Ugyanekkor a kötőipari vállalatoknál dolgozó átlagos munkáslétszám az 1938. évi 98-ról 1954-ben 658-ra emelkedett.{{refhely|Vigh 63–67. old.}}
Ahogyan a tömegek kezdték levetkőzni a hajdani tréningruhákat, úgy kezdték újra felfedezni az "underground" fiatalok szüleik és nagyszüleik ruháit. A Senior melegítő beleolvad a hazai streetwear (utcai viselet) stílusba. Az ezredfordulóra már kuriózummá vált sportmárka ritkának és keresetnek bizonyult a fiatalok körében.
 
A váci üzemben – amelyet ekkor már ''Váci Kötöttárugyár''nak neveztek – a munkát az akkori gazdasági nehézségek, a nyersanyaghiány, a szervezetlenség nehezítette. A gyárban 1952-ben megszüntették a harisnyagyártást, egységes körhurkológépi profilt és ennek megfelelő gyártmányösszetételt hoztak létre. Gyermek és felnőtt melegítőruhák alkották a fő termékcsoportot, amelyek kelméjét körhurkológépeken állították elő. (Ez a gyártmányprofil maradt jellemző később is a vállalatra, egészen fennállásáig, ha utóbb korszerűbb gyártási eljárások alkalmazásával is.) Ebben az időszakban a vállalat több, szociális célú beruházást is végrehajtott (öltözők, mosdók létesítése, szellőzőberendezések felszerelése). [[1955]]-ben is tovább folytatódtak az előző években megkezdett felújítások, beruházások (födémcsere a konfekcióüzemben, új, korszerű, szigetelt vasbeton tetőszerkezet építése a festödében), de gépcseréket is végrehajtottak a termelőüzemekben.{{refhely|Vigh 70–78 old.}}
A '90-es évek tinédzserei felnőttek és 2010-ben újra kezdték hordani a tréningruhákat. Eredeti és új fazonokban, de már kifejezetten utcai viseletre, a régi formákat követve, de a mai kor követelményeinek megfelelve tették újra elérhetővé a korábban oly népszerű "mackóruhákat". Az új igényeknek megfelelően teljesen új koncepció alapján történik a ruhadarabok tervezése. A Senior szabadidőruhák készítői a komplett melegítők helyett csak a tréning felsőkre összpontosítanak, ezzel is hangsúlyozva streetwear (utcai viselet) stílusukat. Eredeti alapanyagokból, de modernizálva a Méta szabadidőruhákkal karöltve tértek vissza a magyar vásárlókhoz.
 
Az [[1956]]-os forradalom okozott ugyan zavarokat a vállalat működésében, sztrájkok is előfordultak, az anyag- és energiaellátási nehézségek károkat okoztak, de végülis a termelés csak kis mértékben maradt el az előző évihez képest. A termelést bővítő beruházásokat [[1957]]-ben is folytatták. Főleg korszerű csévélőgépekkel és varrógépekkel gazdagodott a vállalati géppark, amelyek részben hazai gyártásúak, de főleg szovjet és német berendezések voltak. Korszerűsítették a festöde-kikészítő üzem gőzellátását is. A kedvező műszaki és gazdasági feltételek egyenletes fejlődést biztosítottak és nemcsak a termelés mennyiségére, hanem a termékek minőségére is jó hatást gyakoroltak.{{refhely|Vigh 79–81. old.}}
== Egyéb kapcsolódó anyag, jegyzet ==▼
* [https://www.youtube.com/watch?v=-c5X5QtkeHs/ Tv torna retro]▼
 
A növekvő fogyasztói igények kielégítésére jelentős gyártmánybővítést hajtottak végre, ami különösen a vállalat termelésének zömét alkotó tréningruhagyártást érintette. Új modelleket terveztek és a tréningruhák tartósságának növelése érdekében [[1959]]-ben megkezdték a szintetikus szálasanyagok bekeverésével készült változatok gyártását. Megháromszorozták a nejlonból készült női divatkesztyűk termelését.{{refhely|Vigh 81–82. old.}}
{{jegyzetek}}▼
 
▲Az 1948–1960 közötti időszakban a vállalat hatalmas fejlődésen ment keresztül, az iparág legnagyobb kötöttárugyárai közé küzdötte fel magát. Országos szinten a bolyhozott, meleg pamut alsóruházati cikkek és tréningruhák, szabott téli és szintetikus fonalból készült divatkesztyűk úgyszólván egyedüli előállítója volt. Termékei belföldön és számos külföldi piacon is nagy népszerűségnek örvendtek. Az export területei: [[Irak]], [[Ciprus]], [[Jordánia]], [[Szovjetunió]], [[Afrika]], [[Málta]], [[Gibraltár (brit tengerentúli terület)|Gibraltár]], [[Anglia]], [[Ausztrália (ország)|Ausztrália)]], [[Anatólia|Kisázsia]], [[Franciaország]], [[Hollandia]], [[Lengyelország]], [[Dánia]], [[Svédország]], [[Norvégia]] és [[Izland]]. Még az [[Adidas]] is itt gyártattagyárttatta szabadidőruháinak bizonyos modelljeit.{{refhely|Vigh 79., 82. old.}}
== Külső hivatkozások ==
 
* [http://www.seme.hu/ Hivatalos honlap] {{Wayback|url=http://www.seme.hu/ |date=20150316201852 }}
Ezekben az években a vállalat dolgozóinak helyzete is nagymértékben javult. Nőtt a keresetük, javultak a munkakörülményeik, szociális ellátottságuk. A gyár bölcsödét, napköziotthont működtetett. Nagy gondot fordítottak a munkavállalók szakmai képzésére, berendezkedtek szakmunkás- és iparitanuló-képzésre. Szívesen áldoztak [[kultúra|kulturális célokra]] és segélyezésre.{{refhely|Vigh 82–86. old.}}
 
A magyar textiliparban az [[1970-es évek]]re a textilipari rekonstrukció nyomta rá a bélyegét. Ebben a többéves folyamatban valamennyi textilgyárban jelentős korszerűsítések, gépcserés beruházások zajlottak. Ez természetesen a Váci Kötöttárugyárra is vonatkozott, aminek eredményeként a vállalat a hazai kötőipar egyik legnagyobb vertikális vállalata lett. A gépi beruházások keretében a [[Német Demokratikus Köztársaság]]ból (NDK), a [[Nyugat-Németország|Német Szövetségi Köztársaság]]ból (NSZK) és [[Csehszlovákia|Csehszlovákiából]], [[Japán]]ból, [[Olaszország]]ból vásároltak korszerű kötő-, kikészítő- és konfekciógépeket és ezek segítségével a gyártástechnológiát tökéletesítették, javították a termékminőséget. A vállalat fő profilját a pamut/poliamid keverékű anyagból készült tréning- és szabadidő-ruházati termékek alkották. A mindenkori [[Divat a 20. században|divatigényeknek]] megfelelően sokféle fazonban készültek, a [[Színtartóság|színtartó]] kelmeösszetétel lehetővé tette a több színkombinációból álló modelleket is.{{refhely|Szabó 166. old.}}
 
Ebben az időszakban a vállalat több vidéki telephelyet is létesített konfekció kapacitásának bővítésére ([[Vámosmikola]], [[Jászapáti]], [[Kazár (település)|Kazár]] és [[Pásztó]]).{{refhely|Regős}}
 
Az [[1980-as évek]]re már 2700 embernek adott munkát a gyár és évente mintegy 6–7 millió konfekcionált terméket állított elő. A szabadidő-ruhákon kívül jelentős volt a pamut/poliészter anyagú, kellemes viselési tulajdonságú, könnyen kezelhető, formatartó női blúzok, [[póló]]k, továbbá a nagyrugalmasságú kelméből készült fürdőruhák, valamint a jacquard-mintás körkötött kelmékből készült szoknyák és pantallók gyártása is. [[1982]]-ben vezették be sportruházati termékeiken a ''Senior'' márkanevet, amelynek népszerűsítését nagyban elősegítette a televízióban sugárzott napi TV-torna műsora is. A vállalat másik márkaneve a ''Méta'' volt, amelyet exkluzív termékeken alkalmaztak és ezeket csak a SkálaCoop forgalmazta. A termékek mintegy 23%-át exportálták; a legjelentősebb célországok: [[Egyesült Királyság]], Német Szövetségi Köztársaság, [[Franciaország]], [[Hollandia]].{{refhely|Szabó 167–198. old.}}
 
▲Az [[1990-es évek]] közepére a gyár termelése erősen visszaesett. A nyugati országokból származó termékek elérhetőek lettek a magyar vásárlók számára, jelentős távol-keleti importáru áramlott be az országba – mindez azzal járt, hogy csökkent a magyar termékek iránti igény. A gyár korábbi nyugat-európai megrendelői távol[[Távol-keletreKelet]]re helyezték át a gyártást, ami szintén jelentős bevételkiesést okozott nem csak a váci gyárnak, hanem az egész magyarországi [[textilipar]]nak. A [[tömegtermelés]]re berendezett gyár nem tudott kis szériákat gyártani. így 2000[[1998]]-benban felszámoláscsődközeli aláállapotba került és végül [[2000]]-ben felszámolták.{{refhely|Regős}}
 
== A gyár utóélete ==
 
A Senior Váci Kötöttárugyár Senior és Méta márkaneveit Belicza Bea újságíró vásárolta meg és az ezzel a márkával ellátott szabadidő-ruházati termékeket a SeMe Original Kft. forgalmazta, azonban ez a cég [[2017]]-ben végelszámolással megszűnt.{{refhely|Beicza}}{{refhely|SeMe}}
 
A vállalat volt kazári telephelyén [[2002]] óta az AXAMO Ruházati Kft. működik, amely a váci gyár számára korábban végzett tevékenységét folytatja. Női felsőruházati cikkeket gyárt külföldi megrendelők számára, ill. ''axamo'' márkanevű sport- és szabadidő-ruhákat készít.{{refhely|Axamo}}
 
==Jegyzet==
 
{{megjegyzések}}
 
==Hivatkozások==
 
▲{{jegyzetek|oszlopok=3}}
 
==Források==
 
* {{hely|Vigh}} {{cite book|author=Dr. Vigh Károly|title=A Váci Kötöttárugyár története|publisher=Tudományos Ismeretterjesztő Társaság, Budapest|year=1960}}
* {{hely|Regős}} {{cite web|url=https://www.napi.hu/belfold-vallalatok/nem-kelt-el-a-vaci-kotottarugyar.70637.html|author=Regős Zsuzsa|title=Nem kelt el a Váci Kötöttárugyár|accessdate=2021-6-12}}
* {{hely|Szabó}} {{cite book|author=Szabó Imre (szerk.)|title=A könnyűipar Magyarországon|publisher=Könnyűipari Minisztérium, Budapest|year=1981|isbn=963 02 1787 2}}
* {{hely|Belicza}} {{cite web|url=https://www.mmonline.hu/cikk/osszefogtak_a_retro_markak/|title= Vissza a jövőbe: Újra kapható a Senior és a Méta|accessdate=2021-6-14}}
* {{hely|SeMe}} {{cite web|url=https://www.ceginformacio.hu/cr9317717445 |title=SeMe ORIGINAL Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság "végelszámolás alatt"|accessdate=2021-6-14}}
* {{hely|Axamo}} {{cite web|url=http://www.axamo.hu/cegbemutato|title=Axamo Ruházati Kft. – Céginformáció|accessdate=2021-6-14}}
 
▲== Egyéb kapcsolódó anyag, jegyzet ==
 
▲* [https://www.youtube.com/watch?v=-c5X5QtkeHs/ Tv torna retro]
 
[[Kategória:Magyarországi cégek]]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Senior_Váci_Kötöttárugyár”