„Nyírbátor” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→‎Története: Nyelvtani javítás
Címkék: Mobilról szerkesztett Mobilalkalmazás-szerkesztés Android-alkalmazás-szerkesztés
→‎Története: Nyelvtani javítás
Címkék: Mobilról szerkesztett Mobilalkalmazás-szerkesztés Android-alkalmazás-szerkesztés
39. sor:
== Története ==
 
A települést először [[1279]]-ben említik a források, neve az ótörök batir (jó hős) szóból származik. Már ekkor a nemet eredetű [[Gutkeled nemzetség]]beliek (a [[Báthori-család|Báthori]]ak elődei) már ekkorbirtoka birtokoltákvolt. A város a család birtokigazgatási központja és temetkezési helye lett. A helységet egészen [[1613]]-ig, [[Báthory Gábor erdélyi fejedelem|Báthory Gábor]] [[erdély]]i fejedelem haláláig a család birtokolta. A 15. század második felében [[Báthori István (erdélyi vajda, 1430–1493)|Báthory István]] – az [[1479]]-es [[kenyérmezei csata]] hőse – emeltette Nyírbátor két középkori templomát. A mai református templomot – Johannes olasz mester remekét- családi kápolnának és temetkezési helynek szánták. Késő [[gótika|gótikus]] stílusban épített református templom a legszebb hazai hálóboltozatos templomunk, amelyet hatalmas csúcsíves ablakok világítanak meg. A nagy értékű berendezési tárgyak felét a budapesti [[Magyar Nemzeti Múzeum|Nemzeti Múzeum]], másik felét pedig a helybéli múzeum őrzi. A templom mellett álló harangtorony négy fiatornyos faépítmény. A maga nemében hazánkban a legrégebbi.
 
A 16. században Nyírbátor kiemelkedő szerepet játszott a [[magyar történelem]]ben. [[1549]]-ben [[I. Ferdinánd magyar király|I. Ferdinánd]] és [[Jagelló Izabella magyar királyné|Izabella]] megbízottai itt kötöttek [[Nyírbátori szerződés|egyezményt]] [[Erdély]]nek a magyar királysághoz való visszacsatolásáról.