„George Washington” változatai közötti eltérés

Virginiai ültetvényesként Washington számos rabszolgát birtokolt. Fiatalon a földbirtokkal örökölte őket, később pedig maga is vásárolt legalább hetvenegyet. {{sfn|Morgan|2000|1pp=279–280|Morgan|2005|2pp=405, 407 n7|Hirschfeld|1997|3p=12}} Nézetei ekkoriban nem különböztek a többi ültetvényesétől, később azonban fokozatosan [[Abolicionizmus|abolicionista]] irányba mozdult el. Eleinte gazdasági gondjai, a háború során pedig Lafayette és Hamilton hatására erkölcsi szempontból is megkérdőjelezte az intézmény létjogosultságát.{{sfn|Furstenberg|2011|p=260}} Kételyeit azonban mindig csak magánemberként hangoztatta, elnökként óvakodott egy ilyen társadalmat megosztó kérdésben megnyilvánulni.{{sfnmsfn|Ellis|2004|1p=202|Twohig|2001}} Halálának évében 317 rabszolgát számláltak össze Mount Vernon-ban, közülük 143 gyerek volt{{sfn|Morgan|2000|pp=281–282}} Ebből 124 volt Washington tulajdona, 40-et bérelt, 153 pedig felesége örökségéhez tartozott.{{sfn|Morgan|2000|1p=298|"Ten Facts About Washington & Slavery"}} Végrendeletében előírta, hogy felesége halála után valamennyi saját rabszolgáját szabadítsák fel (azért nem azonnal, mert többük házasságban élt Martha szolgáival), addig is pedig megtiltotta eladásukat, vagy az államból való kivitelüket.{{sfn|Morgan|2005|p=404}} Martha egy évvel férje halála után felszabadította a rabszolgákat.