„1996 új világörökségi helyszínei” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Rita (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló Címke: tataroz vagy építés alatt sablon kihelyezve |
Rita (vitalap | szerkesztései) Átalakítás, adatok, szöveg hozzáadás |
||
2. sor:
{{Tataroz}}
{{Fő|Világörökség}}
Az [[UNESCO]] Világörökség Bizottsága az 1996. december 2-7. között [[
{| {{széptáblázat}}
|-▼
▲Az UNESCO Világörökség Bizottsága [[1996]]-ban a következő helyszíneket nyilvánította a világörökség részévé:
|rowspan="5"| [[Kép: Palacio de Schönbrunn, Viena, Austria, 2020-02-02, DD 28.jpg|250px]]
| ''' [[Schönbrunn|Schönbrunni kastély]] '''
|-▼
| '''{{Ausztria}}'''
|-
| Kulturális (I)(IV)
|-
| Védett terület: 186,28 ha, puffer zóna: 260,64 ha, hivatkozás: [http://whc.unesco.org/en/list/786 786]
|-
| A [[Schönbrunn|schönbrunni kastély]] [[barokk]] stílusú császári rezidencia [[Bécs]] [[Hietzing]] nevű kerületében. Ez Ausztria egyik legismertebb műemléke és turisztikai látványossága: magát a kastélyt évente másfél millió látogató keresi fel, a parkot további 5,2 milliónyian tekintik meg. Az egymást követő [[Habsburg-család|Habsburg uralkodók]] ízlését szemléltető [[barokk]] királyi palota legnagyobb része a [[18. század]]ban épült. [[III. Károly magyar király|III. Károly]] Johann Bernhard Fischer von Erlach építészt bízta meg a feladattal. [[Mária Terézia magyar királynő|Mária Terézia]] a félkész épületet átalakíttatta, az eredeti épületből viszonylag kevés maradt meg. A palota leglátványosabb részei a stukkódíszítésű Nagy Galéria, mennyezetén a [[Habsburg Birodalom|Habsburg Birodalmat]] szimbolizáló freskókkal és a Ceremóniaterem Mária Terézia uralkodását ábrázoló festményekkel. A kápolnát és a színházat az udvaron keresztül lehetett megközelíteni. A kastély körüli parkot már a [[17. század]] utolsó éveiben elkezdték kialakítani, a későbbi hatalmas barokk kertek a birodalom méretét is szimbolizálják. A pálmaházban Mária Terézia neveltetett egzotikus növényeket. A parkot a korai neoklasszicista kolonnád, a Gloriette uralja. Az 1752-ben alapított állatkert a világ legrégebbi állatkertje.
|}
{| {{széptáblázat}}
|-
|rowspan="5"| [[Kép: Old Town Salzburg across the Salzach river.jpg|250px]]
| ''' [[Salzburg városának történelmi központja]] '''
|-
|'''{{Ausztria}}'''
|-
| Kulturális (II)(IV)(VI)
|-
| Védett terület: 236 ha, puffer zóna: 467 ha, hivatkozás: [http://whc.unesco.org/en/list/784 784]
|-
|Salzburg, az azonos nevű szövetségi tartomány székhelye a [[Salzach]] partján fekszik a német-osztrák határnál. [[Wolfgang Amadeus Mozart]] 1756. január 27-én a 9-es szám alatti házban látta meg a napvilágot. A település rendkívüli értéket képvisel mint az európai egyházi városállamok fontos példája, óvárosa a barokk építészet egyik gyöngyszeme. Salzburg már a [[gótika]] idején gazdag volt épületekben, ekkor is számos kézművest és művészt vonzott. Spirituális központja a [[Salzburgi Szent Rupert|Szent Rupertnek]] és [[Szent Virgil]]nek szentelt [[Salzburgi dóm|székesegyház]] 1628-ban nyerte el mai formáját. A város egyetlen legalább részben [[Romanika|román]] kori emléke a [[7. század]] végén alapított Szent Péter [[Bencések|bencés]] apátság. Az érseki rezidenciát a [[12. század]]ban kezdték építeni, mai megjelenése egy 17. századi átépítésnek köszönhető. A Salzach folyó partján áll a város templomai és tornyai fölé magasodó [[Salzburg#Hohensalzburg vára|Hohensalzburg vára]] [[Európa]] egyik legnagyobb, legimpozánsabb erődje. A [[11. század]]ban kezdték építeni, majd az évszázadok során többször is kibővítették. A világi előkelők számára látványos paloták épültek, például a Mirabell-palota egy üvegházzal és a látványos falfestményeiről nevezetes Hellbrunn-palota. Az óváros jellegzetessége a belső udvarok és átjáróháza együttese.
|}
{|{{széptáblázat}}
|+ align="center" | '''1996 új világörökségi helyszínei'''
14 ⟶ 38 sor:
!Típus
|-
▲|-
▲|-
|width="100px"|{{Belize}}||[[Belize Korallzátony Természetvédelmi Terület]]|| [[Kép:Blue Hole coral.jpg |150px]] || ||természeti
|-
| |||