„1996 új világörökségi helyszínei” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Átalakítás, adatok, szöveg hozzáadás
Átalakítás, adatok, szöveg hozzáadás
29. sor:
|Salzburg, az azonos nevű szövetségi tartomány székhelye a [[Salzach]] partján fekszik a német-osztrák határnál. [[Wolfgang Amadeus Mozart]] 1756. január 27-én a 9-es szám alatti házban látta meg a napvilágot. A település rendkívüli értéket képvisel mint az európai egyházi városállamok fontos példája, óvárosa a barokk építészet egyik gyöngyszeme. Salzburg már a [[gótika]] idején gazdag volt épületekben, ekkor is számos kézművest és művészt vonzott. Spirituális központja a [[Salzburgi Szent Rupert|Szent Rupertnek]] és [[Szent Virgil]]nek szentelt [[Salzburgi dóm|székesegyház]] 1628-ban nyerte el mai formáját. A város egyetlen legalább részben [[Romanika|román]] kori emléke a [[7. század]] végén alapított Szent Péter [[Bencések|bencés]] apátság. Az érseki rezidenciát a [[12. század]]ban kezdték építeni, mai megjelenése egy 17. századi átépítésnek köszönhető. A Salzach folyó partján áll a város templomai és tornyai fölé magasodó [[Salzburg#Hohensalzburg vára|Hohensalzburg vára]] [[Európa]] egyik legnagyobb, legimpozánsabb erődje. A [[11. század]]ban kezdték építeni, majd az évszázadok során többször is kibővítették. A világi előkelők számára látványos paloták épültek, például a Mirabell-palota egy üvegházzal és a látványos falfestményeiről nevezetes Hellbrunn-palota. Az óváros jellegzetessége a belső udvarok és átjáróháza együttese.
|}
{| {{széptáblázat}}
|-
|rowspan="5"| [[Kép:Blue Hole coral.jpg |250px]]
|width="100px"|{{Belize}}|| ''' [[Belize Korallzátony Természetvédelmi Terület]]|| [[Kép:Blue Hole coral.jpg |150px]] ||''' ||természeti
|-
|'''{{Belize}}'''
|-
| Kulturális (VII)(IX)(X)
|-
| Védett terület: 96 300 ha, hivatkozás: [http://whc.unesco.org/en/list/764 764]
|-
|Belize tengerpartjánál található az [[Északi félgömb|északi félteke]] legnagyobb korallzátonya. Méreteit csak az [[Ausztrália (ország)|Ausztrália]] partjainál elterülő zátony múlja felül. A bonyolult, hét részből álló [[ökoszisztéma]] part menti atollokat, több száz homokzátonyt, mangroveerdőket, homokos partszakaszokat, tölcsértorkolatokat és tengerparti lagúnákat foglal magába. Az elszórt szigeteken és a parton mintegy százhetven [[Növények|növényfaj]] él. A zátonyok és a mangroveerdők között elterülő szigetek mérete az apró, rövid életű homokpadoktól az emberi településre alkalmas szigetekig terjed. A zátony hét különálló részén megfigyelhető a zátonyok keletkezésének folyamata. A világörökségi helyszínhez egy körülbelül ezer négyzetkilométer összterületű nemzeti park tartozik. A zátonyok 65 különböző korallváltozatból épülnek fel és számos, köztük olyan veszélyeztetett fajnak adnak otthont mint a tengeri teknős, a manátusz, és az amerikai krokodil. A területen eddig 178 szárazföldi, 247 tengeri növényfajt, valamint 500 [[Halak|halfélét]] és 350 [[Puhatestűek|puhatestű]] fajt írtak le.
|}
{| {{széptáblázat}}
|-
|rowspan="5"| [[Kép:Lednice (Eisgrub) - zámek.JPG |250px]]
| ''' [[Lednice–valticei kultúrtáj]] '''
|-
| '''{{Csehország}}'''
|-
| Kulturális (I)(II)(IV)
|-
| Védett terület: 14 320 ha, hivatkozás: [http://whc.unesco.org/en/list/763 763]
|-
|[[Liechtenstein]] hercegei a 17. és a 20. század között átalakíttatták [[Morvaország|dél-morvaországi]] birtokaikat. A 17. században Valticét sugárutakkal kötötték össze a birtok többi részével, középkori alapokra épült kastélyát az évszázadok során reneszánsz, [[Manierizmus (művészet)|manierista]] és főleg barokk stílusban alakították át. A lednicei kastély a 16. században épült reneszánsz villaként, ezután barokk és neogótikus stílusban fokozatosan átépítették. A két birtokot széles fasor köti össze, a kastélyokat és angol romantikus stílusú tájépítészeti elemeket felhasználva egy kétszáz négyzetkilométer kiterjedésű épített tájparkkal vették körbe. A tájkép fontos elemei a sokféle honos és egzotikus fafajta, a park emellett jelentős vízimadár-rezervátum is. A helyszínhez tartozik ezeken kívül a közeli [[Galgóc|Hlohovec]] község is és Lednice mocsaras részén még a középkorban kialakított halastavak.
|}
{| {{széptáblázat}}
|-
|rowspan="5"| [[Kép:Verla groundwood and board mill museum.jpg |250px]]
| ''' [[Verla ipartörténeti műemlékei]] '''
|-
| '''{{Finnország}}'''
|-
| Kulturális (IV)
|-
| Védett terület: 22,8 ha, puffer zóna: 88 ha, hivatkozás: [http://whc.unesco.org/en/list/751 751]
|-
|A Skandinávia kiterjedt erdőségeire alapult papírgyártás a 19. században élte első virágkorát. Ebből a korból maradt meg a verlai fafeldolgozó üzem amely a kiváló állapotban megőrződött deszkamalommal és a környező lakónegyeddel a 19. században és a 20. század elején virágzó farost-, papír-, és lemezgyártással foglalkozó vidéki ipari települések és a finn fafeldolgozó ipar egyik legfontosabb [[ipar]]i műemléke. Az 1882-ben létesített, Helsinkitől százötven kilométerre északra található papírmalom a hozzá tartozó kartonlemezgyár illetve a munkások lakónegyede a Kymi völgyében fekszik. A terület gazdasága a szervezett faúsztatásnak és a kiépülő vasúti közlekedésnek köszönhetően gyors fejlődésnek indult. A 20. század közepére a fafeldolgozó hozama fokozatosan csökkent míg végül az üzemet 1964-ben bezárták de ipartörténeti múzeumként továbbra is hasznosították. Ma is látható épületei az 1964-es állapotot tükrözik, gépei máig működőképesek. A gyárban napjainkban a finn fafeldolgozó ipar történetét bemutató múzeum működik.
|}
{|{{széptáblázat}}
|+ align="center" | '''1996 új világörökségi helyszínei'''
38 ⟶ 77 sor:
!Típus
|-
 
|width="100px"|{{Belize}}||[[Belize Korallzátony Természetvédelmi Terület]]|| [[Kép:Blue Hole coral.jpg |150px]] || ||természeti
|-
|width="100px"|{{Csehország}}||[[Lednice–valticei kultúrtáj]]|| [[Kép: LednickeRybniky.jpg |150px]] || ||kulturális
|-
|width="100px"|{{Finnország}}||[[Verla ipartörténeti műemlékei]]|| [[Kép: Verla groundwood and board mill museum.jpg |150px]] || ||kulturális
|-
|width="100px"|{{Franciaország}}||[[Canal du Midi]]|| [[Kép:Canal du midi a montech.JPG |150px]] || ||kulturális
|-