„1998 új világörökségi helyszínei” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Átalakítás, adatok bővítése, szöveg hozzáadás
Átalakítás, adatok bővítése, szöveg hozzáadás
275. sor:
|-
|A [[Marche]] tarományban két dombon épült [[Urbino]] látképét a hercegi palota ([[Palazzo Ducale (Urbino)|Palazzo Ducale]]) és a székesegyház uralja. 15. századi kulturális felemelkedése során a kor ismert művészei dolgoztak a városban. Urbinóban született a festészet történetének egyik legnagyobb alakja [[Raffaello Sanzio|Raffaello]] is. A hercegi palotát [[II. Frederico da Montefeltro]] megrendelésére 1444-ben kezdték építeni [[Luciano Laurana]] és [[Francesco di Giorgio Martini]] tervei alapján egy régebbi vár és más középkori épületek átalakításával. Később ez az épület lett a [[reneszánsz]] paloták egyik modellje. A városfalakat [[Leonardo da Vinci]] elképzelései után tervezték át. A palota mellett álló katedrális jellegzetessége nagyméretű kupolája. A templomot 1534-ben kezdték építeni, majd egy [[18. század]] végi földrengés után átalakították. A város jelentős műemléke ezen kívül a gótikus Szent Domonkos-kolostor és templom, a Szent Bernát-templom (a Montefeltro hercegek temetkezési helye), és a Keresztelő Szent János-templom. A város fejlődése a 16. században megakadt ennek köszönhetően maradtak fenn reneszánsz emlékei.
|-}
{| {{széptáblázat}}
|-
|rowspan="5"| [[Kép:2006-07 altaj belucha.jpg |250px]]
| '''[[Az Altaj Arany-hegyei]]'''
|-
| '''{{Oroszország}}'''
|-
|Természeti (X)
|-
| Védett terület: 1 611 457 ha, hivatkozás: [http://whc.unesco.org/en/list/768 768]
|-
|A [[Szibéria|dél-szibériai]] világörökségi helyszín 16 000 négyzetkilométeres területe három részből áll. Hozzá tartozik az Altaj természetvédelmi terület, a Katuny természetvédelmi terület és az Ukok Nyugalmi Övezet. A térség egy nagy kiterjedésű hegylánc része hozzá tartozik a [[Mongol-Altaj]] is. A védett övezet Közép-Szibéria legösszetettebb magashegyi [[növénytársulás]]ának ad helyet, körülbelül kétezer [[Nemzetség (rendszertan) |növénynemzetségnek]], amelyek közül 212 csak itt él. Megtalálható itt Közép-Szibéria vegetációs övezeteinek legteljesebb sorozata, füves és erdős sztyeppe, vegyes erdő és magashegyi élőhelyek. A területen hetvennél több [[Emlősök|emlősfajt]] (köztük a [[hópárduc]]ot), 300 madárfajt, 11 kétéltű és 20 halfajt, azonosítottak, köztük sok veszélyeztetett állatot. A térség több folyam forrásvidéke ([[Ob (folyó)|Ob]], [[Irtis]]), a gyéren lakott hegyvidék főleg pásztorkodással foglalkozó közösségei szoros kapcsolatban állnak természetes környezetükkel ami segít megőrizni az élőhelyeket.
|}
{| {{széptáblázat}}
|-
|rowspan="6"| [[Kép: Rock Art Foz Coa 01.jpg|250px]]
| ''' [[A Côa völgye és Siega Verde történelem előtti sziklarajzai]] '''
|-
| '''{{Portugália}} és {{Spanyolország}} közös világörökségi helyszíne'''
|-
| Kulturális (I)(III)
|-
| Hivatkozás: [http://whc.unesco.org/en/list/866 866]
|-
| A Ribeira de Piscos közelében a [[Côa]] folyó partjánál lévő [[kanyon]]okban és [[Szurdok (felszínforma)|szurdokokban]] az itt élők már a történelem előtti koroktól megörökítették magukat. A világörökségi helyszínhez tartozó sziklarajzok egy része i. e. 22 000 és i. e. 10 0000 közé, a felső [[Őskőkorszak|paleolitikum]] idejére datálható, a többi a [[Újkőkorszak|neolitikum]] idejéből, vagy még későbbről származik. A [[Portugália|portugál]] területen felfedezett sziklarajzok három csoportot alkotnak, az első a faiai gránitbarlangoknál, a második Quinta de Barcánál található, a harmadik Ribeira de Piscosnál kezdődik és a Côa és [[Duero]] összefolyásáig tart. A helyszínt 2010-ben kiterjesztették, azóta a spanyolországi Siega Verde 645 sziklavésete is hozzá tartozik. Az ábrázolásokat az 1990-es években fedezték fel amikor egy duzzasztógátat akartak létesíteni a területen de ezek után a portugál kormány a Côa-völgyet régészeti parkká nyilvánította. A gyakran bizarr formájú sziklákba vésett ábrákon felismerhető az ősbölény, a vadló, a [[gímszarvas]], a [[kőszáli kecske]] valamint sematikus emberalakok, hiányoznak viszont a háziállatok. A terület az őskori művészet jelentős szabadtéri tárlatának számít.
|}
{| {{széptáblázat}}
|-
|rowspan="6"| [[Kép:Laketeganorennellhouse.jpg |250px]]
| ''' [[Keleti-Rennell-korallzátony]] '''
|-
| '''{{Salamon-szigetek}}'''
|-
| A veszélyeztetett világörökségi helyszínek listájára került: 2013
|-
| Természeti (IX)
|-
| Védett terület: 37 000 ha, hivatkozás: [http://whc.unesco.org/en/list/854 854]
|-
|Az [[Európa|Európában]] 1568 óta ismert Rennell-sziget a Salamon-szigetek láncolatának legdélebbi tagja, 200 méteres átlagos magasságával a világ legmagasabbra kiemelkedő [[Virágállatok|korallzátonya]]. Egy felszín alatti hegyvonulatra lerakódott korallzátonyból alakult ki, ami a [[Földrengés|földmozgások]] során a tengerszint fölé került. A sziget 86 kilométer hosszú és 15 kilométer széles, ebből a világörökségi helyszínhez egy 370 négyzetkilométeres szárazföldi terület tartozik, valamint a parttól egy 5,6 kilométer széles tengersáv. Ez a szárazföldi rész a sziget déli harmada, beleértve a Tengano-tavat is ami a [[csendes-óceán]]i szigetek legnagyobb tava. A terület földrajzilag elszigetelt, ennek köszönhetően egyedülálló [[Flóra (biológia)|flóra]] és [[Fauna (biológia)|fauna]] fejlődött ki rajta, valamint a környező vizekben és rendkívül magas az itt előforduló [[Endemikus élőlény|őshonos]] fajok koncentrációja. A sziget nagy részét sűrű erdő borítja, a fák átlagos magassága eléri a 20 métert. Az erdőben ritka növények, köztük [[Kosborfélék|orchideafélék]] és [[csavarpálmafélék]] is élnek. A szigeten azonosított 11 [[Denevérek|denevérfaj]] közül a Rennell-szigeti repülőkutya csak itt él, a 40 madárfaj közül négy őshonos. Tengeri élővilága is változatos, a sziget körül többek között szirti cápák, tűzhalak, tengeri kígyók, rákok élnek. A térségben folytatott túlzott fakitermelés miatt a helyszín 2013-ban felkerült a [[Veszélyeztetett világörökségi helyszínek listája|Veszélyeztetett világörökségi helyszínek listájára]].
|}
{|{{széptáblázat}}
286 ⟶ 327 sor:
|-
 
|width="100px"|{{Oroszország}}||Az [[Altaj hegység]] Arany-hegyei|| || ||természeti
|-
|width="100px"|{{Portugália}}||A [[Côa-völgy]] őskori sziklarajzai|| || ||kulturális
|-
|width="100px"|{{Salamon-szigetek}}||A [[Kelet-Rennell]] korallzátony|| || ||természeti
|-
|width="100px"|{{Spanyolország}}||A [[Földközi-tenger]] térségének barlangrajzai az [[Ibériai-félszigeten]]|| || ||kulturális
|-