Wikipédia

„Pummerin” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
2. sor:
[[1951]]|pozíciós térkép=Bécs|szélesség=É|szélességi fok=48|szélességi ívperc=12|szélességi ívmásodperc=29|hosszúság=K|hosszúsági fok=16|hosszúsági ívperc=22|hosszúsági ívmásodperc=22}}
A '''Pummerin''' [ˈpʊmərɪn, bécsi kiejtéssel ˈb̥ʊmɐrɪn] az egyik legismertebb templomi [[harang]], amely 1957 óta a bécsi [[Szent István-székesegyház (Bécs)|Szent István-székesegyház]] északi tornyában található. Az 1711-ből származó eredeti Pummerin a déli toronyban lógott, de 1945. április 12-én megsemmisült.<ref>{{Cite web |title=ANNO, Neues Wiener Tagblatt (Tages-Ausgabe), 1941-04-01, Seite 5 |url=http://anno.onb.ac.at/cgi-content/anno?aid=nwg&datum=19410401&seite=5&zoom=33 |work=anno.onb.ac.at |accessdate=2020-12-01}}</ref> Az új Pummerint 1951-ben a Linz melletti [[Sankt Florian|Sankt Florianban]] öntették, 20 130 kg-os tömegével (a harangnyelv és a járom nélkül) és 314 cm-es átmérővel Ausztria legnagyobb harangja, emellett Nyugat- és Közép-Európa harmadik, a világ hatodik legnagyobb lengőharangja, és a harmadik a szabadon lengő templomi harangok közül, csak a [[Kölni dóm|kölni dómban]] elhelyezett [[Petersglocke]] és a bukaresti [[Nemzet megváltása székesegyház]] nagyharangja előzi meg. A nagy történelmi eseményekkel való kapcsolata és csodálatos hangzása miatt ''Ausztria hangjának'' (Stimme Österreichs) is nevezik.<ref name=":1">{{Cite web |title=Háromszáz éve szól a bécsi dóm híres nagyharangja |url=https://mult-kor.hu/20110110_haromszaz_eve_szol_a_becsi_dom_hires_nagyharangja |work=Múlt-kor történelmi magazin |date=2011-01-10 |accessdate=2020-12-12 |language=hu}}</ref>
[[Fájl:Pummerin, St. Stephan, Vienna - October 26, 2013.ogg|bélyegkép|A Pummerin a 2013. október 26-i osztrák nemzeti ünnepen]]
 
== Az eredeti Pummerin ==
8 ⟶ 9 sor:
A mai harang elődjét eredetileg József-harangnak (Josephinische Glocke) hívták, mivel [[I. József magyar király|I. József]] uralkodása alatt készítették el, és 1711 és 1945 között a magasabb déli toronyban volt felfüggesztve. Tömege 18 317 kg volt, amely a harangnyelvvel, a járommal és a sok barokk dísszel együtt elérte a 22 512 kg-ot, alsó átmérője 320 cm, hangja H–<sup>4</sup>/<sub>16</sub> (esetleg a vele egyenlő B+<sup>4</sup>/<sub>16</sub>) volt. A harangot [[Bécs ostroma (1683)|Bécs 1683-as ostromakor]] zsákmányolt 180 darab török ágyúból öntötte Johann Achamer mester.<ref>{{Cite web |title=Pummerin |url=https://www.geschichtewiki.wien.gv.at/Pummerin |work=www.geschichtewiki.wien.gv.at |accessdate=2020-12-03 |language=de-formal}}</ref> Gazdag barokk díszítésével magas művészi színvonalú volt, hangzásában azonban kevésbé volt tökéletes. A harangnak a díszítések mellett négy latin felirata volt:
 
1.# A felhőn álló [[József (Jézus nevelőapja)|Szent József]] domborműve alatt, amely mellé [[Magyarország címere|Magyarország]] és [[Csehország címere|Csehország címerét]] illesztették, ez állt: ''JOSEPHVS Rom. Imp. Semper Augustus AEream hanc molem Munificentiae suae magnitudine Haud indignam Ut Ob tot tantasque Victorias Ad gratias Numinis agendas Subjectos Populos Grandi Sonitu excitaret, Fieri Albertinaeque Turris Ad Singulare decus Isthuc attolli jussit.''
2.# A következő a [[szeplőtelen fogantatás]] képe alatt volt olvasható, amely mellé a császári sast [[Ausztria címere|Ausztria]] és Kasztília címere közé helyezték: ''DEIPARÆ Sine Originali labe conceptae Josephi Dei in terris LEOPOLDI Divi Marchionis, Triadis Austriae Tutelaris Sanctissimis, maximisque nominibus Sanctissimis, Victricem tempestatum, fulminumque Machinam Solenni ritu Insignivit, Sacravit Franciscus Ferdinandus ex Baron De Rumel S. R. J. Princeps Episcopus Viennensis.''▼
3.# [[III. Lipót osztrák őrgróf|Szent Lipót]] ábrázolása alatt a [[Babenberg-ház]] és Ausztria címere és az alábbi felirat volt látható: ''Aerae Xstianae M.DCC.XI. Anno Quo Austriae ubique Locum tenentem egit Ferdinandus Carolus Comes à Welz Consulis, Johannes Franciscus Benighoffer Aeris Civici Custodis Joannes Sebastianus Höpffner a Brent Aedilis munus egit Georgius Altschaffer.''▼
4.# A lombokkal díszített perem körül futó felirat különlegessége volt, hogy a „CCICC” betűknél az utolsó két C fordított állásban lett elhelyezve: ''Saevientis in Viennam Anno MDCLXXXIII Duosque post menses inde per Carolum Lotharingiae Ducem, et foederatos Principes Xstianos prostigatae Turciae Captivum fulminantium Machinarum aes in grande hoc Divini cultus instrumentum ter CCICC ac plurium libr. Fusoria arte feliciter mutavit Joannes Archamer Caesareae Rei tormentariae fusor.''<ref>{{CitLib |aut=Gerhard Robert Walter von Coeckelberghe-Dützele |tit=Curiositäten- und Memorabilien-Lexicon von Wien: ein belehrendes und unterhaltendes Nachschlag- und Lesebuch in anekdotischer, artistischer, biographischer, geschichtlicher, legendarischer, pittoresker, romantischer u. topographischer Beziehung |ann=1846 |url=https://books.google.de/books?id=1bsAAAAAcAAJ&pg=PA262#v=onepage&q&f=false |accd=2021-05-31}}</ref>▼
 
Általában évente tíz alkalommal szólalt meg. Az 1738-as [[Bécsi béke (egyértelműsítő lap)|bécsi békéért]] való hálaadó szentmise alkalmából 1739. június 28-án a harangozás közben eltörött a harangnyelv.<ref>{{Cite web |title=ANNO, Wiener Zeitung, 1739-07-01, Seite 6 |url=https://anno.onb.ac.at/cgi-content/anno?apm=0&aid=wrz&datum=17390701&seite=6&zoom=2 |work=anno.onb.ac.at |accessdate=2020-12-10}}</ref> Pótlását Sebastian Wiener (Wimer) kovácsműhelyében végezték Piestingben, a mai [[Bécsújhely|Bécsújhelyen]], ekkor egy új, a korabeli források szerint 15 bécsi [[mázsa]] 70 font<!-- 1 mázsa ekkoriban nem 100 kg, hanem 100 font tömeget jelentett. 1 bécsi mázsa = 56 kg --> súlyú harangnyelvet öntöttek, ami 879 kg-nak felelne meg, habár az 1952-es mérés alapján tömege mindössze 813 kg-nak adódott. Később egy ideig ezt a nyelvet használták az új Pummerinnél. A jozefiniánus harangot a hatalmas súlya miatt általában két tölgyfagerendával alátámasztva tárolták, amelyeket csak a harangozás kezdete előtt távolítottak el.<ref name=":0">{{Cite web |title=die Pummerin |url=https://web.archive.org/web/20090719143504/http://www.linzansichten.at/pummerin/pummerin6.htm |work=web.archive.org |date=2009-07-19 |accessdate=2020-12-01}}</ref>▼
▲2. A következő a [[szeplőtelen fogantatás]] képe alatt volt olvasható, amely mellé a császári sast [[Ausztria címere|Ausztria]] és Kasztília címere közé helyezték: ''DEIPARÆ Sine Originali labe conceptae Josephi Dei in terris LEOPOLDI Divi Marchionis, Triadis Austriae Tutelaris Sanctissimis, maximisque nominibus Sanctissimis, Victricem tempestatum, fulminumque Machinam Solenni ritu Insignivit, Sacravit Franciscus Ferdinandus ex Baron De Rumel S. R. J. Princeps Episcopus Viennensis.''
 
▲3. [[III. Lipót osztrák őrgróf|Szent Lipót]] ábrázolása alatt a [[Babenberg-ház]] és Ausztria címere és az alábbi felirat volt látható: ''Aerae Xstianae M.DCC.XI. Anno Quo Austriae ubique Locum tenentem egit Ferdinandus Carolus Comes à Welz Consulis, Johannes Franciscus Benighoffer Aeris Civici Custodis Joannes Sebastianus Höpffner a Brent Aedilis munus egit Georgius Altschaffer.''
 
▲4. A lombokkal díszített perem körül futó felirat különlegessége volt, hogy a „CCICC” betűknél az utolsó két C fordított állásban lett elhelyezve: ''Saevientis in Viennam Anno MDCLXXXIII Duosque post menses inde per Carolum Lotharingiae Ducem, et foederatos Principes Xstianos prostigatae Turciae Captivum fulminantium Machinarum aes in grande hoc Divini cultus instrumentum ter CCICC ac plurium libr. Fusoria arte feliciter mutavit Joannes Archamer Caesareae Rei tormentariae fusor.''<ref>{{CitLib |aut=Gerhard Robert Walter von Coeckelberghe-Dützele |tit=Curiositäten- und Memorabilien-Lexicon von Wien: ein belehrendes und unterhaltendes Nachschlag- und Lesebuch in anekdotischer, artistischer, biographischer, geschichtlicher, legendarischer, pittoresker, romantischer u. topographischer Beziehung |ann=1846 |url=https://books.google.de/books?id=1bsAAAAAcAAJ&pg=PA262#v=onepage&q&f=false |accd=2021-05-31}}</ref>
 
▲Általában évente tíz alkalommal szólalt meg. Az 1738-as [[Bécsi béke (egyértelműsítő lap)|bécsi békéért]] való hálaadó szentmise alkalmából 1739. június 28-án a harangozás közben eltörött a harangnyelv.<ref>{{Cite web |title=ANNO, Wiener Zeitung, 1739-07-01, Seite 6 |url=https://anno.onb.ac.at/cgi-content/anno?apm=0&aid=wrz&datum=17390701&seite=6&zoom=2 |work=anno.onb.ac.at |accessdate=2020-12-10}}</ref> Pótlását Sebastian Wiener (Wimer) kovácsműhelyében végezték Piestingben, a mai [[Bécsújhely|Bécsújhelyen]], ekkor egy új, a korabeli források szerint 15 bécsi [[mázsa]] 70 font<!-- 1 mázsa ekkoriban nem 100 kg, hanem 100 font tömeget jelentett. 1 bécsi mázsa = 56 kg --> súlyú harangnyelvet öntöttek, ami 879 kg-nak felelne meg, habár az 1952-es mérés alapján tömege mindössze 813 kg-nak adódott. Később egy ideig ezt a nyelvet használták az új Pummerinnél. A jozefiniánus harangot a hatalmas súlya miatt általában két tölgyfagerendával alátámasztva tárolták, amelyeket csak a harangozás kezdete előtt távolítottak el.<ref name=":0" />
 
Amikor a székesegyház 1945. április 12-én a második világháború legvégén leégett, a fa harangláb is lángra kapott és összeomlott. A toronycsarnok fölötti boltozatot átszakította a leszakadó nagyharang, amely 14:30-kor több társát magával rántva a torony középső nyílásán keresztül az alsó toronycsarnokba zuhant, és teljesen összetört.<ref>{{Cite web |url=https://www.erzdioezese-wien.at/site/nachrichtenmagazin/schwerpunkt/kirchekunst/derstephansdom/article/42380.html |title=„Es war, als ob der Dom weinte“ - "Der Sonntag" berichtet |accessdate=2020-12-02}}</ref> Maradványait és a többi megsemmisült harangdarabjait újra felhasználták az új Pummerin öntésekor.<ref>{{Cite web |title=Vor 74 Jahren brannte mit dem Stephansdom das Herz von Wien |url=https://www.erzdioezese-wien.at/site/nachrichtenmagazin/schwerpunkt/kirchekunst/derstephansdom/article/73593.html |work=www.erzdioezese-wien.at |accessdate=2020-12-02 |language=deutsch |first=Erzdiözese |last=Wien}}</ref>
35 ⟶ 33 sor:
 
== Az új Pummerin ==
=== Jellemzői ===▼
Az új Pummerin [[Felső-Ausztria]] tartomány ajándékaként készült el, 1951-ben a Linz melletti [[Sankt Florian|Sankt Florianban]] öntették az eredeti harangok maradványaiból.<ref name=":0" /> Tömege 20 130 kg, teljes magassága 294 cm, ebből a palást a koronáig 246 cm, alsó átmérője 314 cm, legnagyobb falvastagsága 23 cm és c<sup>0</sup> +<sup>4</sup>/<sub>16</sub> (a<sup>1</sup> = 435 Hz) hangszínen szól. Az „Ausztria hangjának” becézett harang percenként 34-szer kondul meg, és kb. 200 másodperces lecsengési idővel rendelkezik. Ötvözetének [[Réz|réztartalma]] 80,6%, [[Ón|óntartalma]] 18,4% és 1% egyéb fémet is tartalmaz. Két tizenegy [[Lóerő|LE]] (2 × 8,1 kW) teljesítményű elektromotor hajtja, amelyek két nagyméretű keréken át lengetik be az enyhén kiemelt acéljármot.
 
A [[Franz Forster]] (1896–1993) által készínett domborművek motívumai megjelenítik az 1683-as török ​​ostromot, a Szent István-székesegyház 1945-ös leégését és a szeplőtelen Fogantatást, amely a régi Pummerin hű reprodukcióján alapszik. A harangkorona fülein hat török ​​fej látható. A domborműveken latin nyelvű feliratok szerepelnek, amelyben az éveket túlméretezett betűkkel ellátott [[kronogramma]] formájában kódollták:<ref>{{Cite web |title=Pummerin hat Geburtstag - im April 1952 wurde die Glocke neu gegossen - Symbol des Wiederaufbaus |url=https://www.wienerzeitung.at/nachrichten/chronik/oesterreich/334920-Symbol-des-Wiederaufbaus.html |work=Chronik - Nachrichten - Wiener Zeitung online |accessdate=2021-06-17 |language=de}}</ref>
 
# A török ostrom emlékfelirata: ''„F<big>V</big>SA E<big>X</big> PRAE<big>D</big>A T<big>V</big>R<big>C</big>OR<big>VM</big> <big>V</big>RBE E<big>X</big>SANG<big>VI</big> HOST<big>I</big>S POTENT<big>I</big>A FORT<big>I</big>TER S<big>V</big>PERATA <big>IV</big>B<big>IL</big>ANTE”'' („A törökök zsákmányából öntöttek engem, amikor a kivérzett város ünnepelt, miután bátran legyőzte az ellenséges hatalmat.” 1711.)
# A második világháboú emlékfelirata: ''„<big>C</big>ONFRA<big>C</big>TA <big>I</big>N<big>C</big>EN<big>DII</big> AEST<big>V</big> R<big>VI</big> E<big>X</big> T<big>V</big>RR<big>I</big> <big>V</big>ASTATA <big>V</big>RBE BE<big>LL</big>O ANGOREQ<big>V</big>E GE<big>M</big>ENTE”'' (Összetörtem a tűz parázsában. Lezuhantam az elpusztított toronyból, amikor a város háborúban és félelemben sóhajtott. 1945.)
 
=== Története ===
A háború után valamennyi osztrák tartomány részt vett a háborúban súlyosan megrongálódott Szent István-székesegyház rekonstrukciójában. Felső-Ausztria képviselőjeként a kormányzó dr. Heinrich Gleißner 1950-ben elérte, hogy az új Pummerint a tartomány készíthesse el.
 
41 ⟶ 48 sor:
Az öntéshez külön egy új, nagyobb, 27 000 kg bronzot befogadni képes olvasztókemencét építettek, és új harangformát terveztek, amelynek készítése már 1949-ben megkezdődött. Az első öntés 1950. október 26-án a mintegy 600 fős nagyközönség előtt kudarcot vallott, mert 10 perccel az öntés után az öntőforma egyik tartógerendája megadta magát, az 1300 °C-os olvadt bronz pedig kiömlött, és felgyújtotta a nézőteret, a készenlétben lévő tűzoltók azonban hamar eloltották a tüzet. A második öntés 1951. szeptember 5-én 10:21-től 10:31-ig tartott, és ezúttal tökéletesen sikerült. Szeptember 26-án kiszedték az öntőformából, végül december 3-án a kész harangot kiemelték. A nagyharangot ezután 1952. április 25-ig kiállították a linzi Landhaus előtt, mielőtt Felső-Ausztria állam ajándékaként ünnepélyesen Bécsbe vihették volna.
 
Felszentelése után a Pummerin kezdetben ideiglenesen a székesegyház melletti állványon függött, 1957 óta az északi toronyban van elhelyezve, eleinte az eredeti harangnyelvvel szólalt meg. Egy 2007-ben kezdődő vizsgálatsorozat, a Pro Bell keretében felmérték Európa legnagyobb harangjait, ennek során derült ki, hogy a bécsi harangnak a legrosszabbak a paraméterei, és nála a legnagyobb a repedésveszély. Első lépésként kicserélték az elektronikus vezérlést, így a mozgatást már mikrochip által irányított vezérlőrendszer látja el.<ref>{{Cite web |url=https://www.youtube.com/watch?v=_2rPKEzoYLE |title=Pummerin Wien Stephansdom |accessdate=2021-05-12 |author=Kirchturmtechnik |language=német}}</ref> 2011 márciusában az előd 300. évfordulója alkalmából az osztrák Grassmayr-harangöntöde közreműködésével az élettartam-növelési program keretében kicserélték a régi és túl nehéz harangnyelvet egy könnyebb, modernebb darabra, hogy ezzel is elkerüljék az olyan baleseteket, mint ami ezzel egyidőben a kölni Petersglockéval történt. Az új alkatrész tömege 613 kg, hossza 296 cm, viszont az ütőfelületét megnövelték, így a harang néhány év csökkentett üzemmód után ismét az eredeti és a hangzás szempontjából optimális 55°-os kilengési szögben üzemelhetett.<ref>{{Cite web |url=https://www.youtube.com/watch?v=9AGka-nfRN8 |title=Pummerin neuer Klöppel |accessdate=2021-05-12 |author=Grassmayr bellfoundry |language=német}}</ref>
 
▲== Jellemzői ==
Az új Pummerin [[Felső-Ausztria]] tartomány ajándékaként készült el, 1951-ben a Linz melletti [[Sankt Florian|Sankt Florianban]] öntették az eredeti harangok maradványaiból.<ref name=":0">{{Cite web |title=die Pummerin |url=https://web.archive.org/web/20090719143504/http://www.linzansichten.at/pummerin/pummerin6.htm |work=web.archive.org |date=2009-07-19 |accessdate=2020-12-01}}</ref> Tömege 20 130 kg, alsó átmérője 314 cm, legnagyobb falvastagsága 23 cm és c<sup>0</sup> +<sup>4</sup>/<sub>16</sub> (a<sup>1</sup> = 435 Hz) hangszínen szól. A harang csak különleges események idején kondul meg. Ausztriában a rádiókban és televíziókban minden [[Újév|újévet]] a Pummerin harangozásának közvetítésével kezdenek, amelyet aztán a [[Kék Duna keringő]] követ.
 
== Harangozási rend ==
 
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Pummerin”