„Braunau am Inn” változatai közötti eltérés

Braunau am Inn Felső-Ausztria Innviertel régiójában fekszik az [[Inn (folyó)|Inn]] folyó jobb partján, 15 km-re a [[Salzach]] torkolatától, közvetlenül a német határ mentén, kb. 60 km-re északra [[Salzburg]]tól és 120 km-re keletre [[München]]től. Keleti határát a Mattig folyó alkotja. Területének 16,2%-a erdő, 53% áll mezőgazdasági művelés alatt. A városi önkormányzat 22 városrészt egyesít: Aching (24 lakos 2018-ban), Au (11), Blankenbach (99), Braunau am Inn (4194), Braunau Neustadt (1823), Gasteig (27), Haiden (77), Haselbach (2862), Himmellindach (181), Höft (13), Laab (3150), Lach (92), Lindach (18), Maierhof (112), Neue Heimat (1037), Oberrothenbuch (26), Osternberg (513), Ranshofen (2319), Roith (25), Scheuhub (379), Tal (85) és Unterrothenbuch (28).<ref>{{Cite web |url=http://www.statistik.at/wcm/idc/idcplg?IdcService=GET_PDF_FILE&RevisionSelectionMethod=LatestReleased&dDocName=103419 |title=Statistik Austria: Bevölkerung am 1.1.2018 nach Ortschaften (Gebietsstand 1.1.2018) |accessdate=2019-03-29 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20160304194023/http://www.statistik.at/wcm/idc/idcplg?IdcService=GET_PDF_FILE&RevisionSelectionMethod=LatestReleased&dDocName=103419 |archivedate=2016-03-04 }}</ref>

A környező önkormányzatok: északkeletre [[Sankt Peter am Hart]], keletre [[Burgkirchen]], délre [[Neukirchen an der Enknach]], délnyugatra [[Schwand im Innkreis]], nyugatra [[Überackern]], északnyugatra [[Kirchdorf am Inn (Bajorország)|Kirchdorf am Inn]], északra [[Simbach am Inn]] (utóbbi kettő [[Németország]]ban).

A városrészek közül legkorábban Ranshofent említik 788-ban, míg maga Braunau (''(Prounaw)'') 1120-ban szerepel először az oklevelekben. 1260-ban városjogot kapott. 1380-ban a jórészt fából épült város szinte teljesen leégett, még az Inn hídja is elpusztult. A gótikus Szt. István-plébániatemplom a 15. század közepén épült, 87 m magas tornya valamivel később készült el, alapkövét 1492-ben fektették le. 1504-ben a [[landshuti örökösödési háború]] alatt a [[Rajnai Palotagrófság|pfalziak]] megostromolták és rövid időre megszállták a várost.

Braunau vezetését az 1980-as években kezdte el foglalkoztatni az, hogy városuk Hitler szülőhelyeként ismert világszerte. 1989-ben, a diktátor születésének 100. évfordulója előtt egy, a [[Mauthauseni koncentrációs tábor|mauthatuseni koncentrációs tábor]] kőbányájából származó kőből készült emléktáblát helyeztek el Hitler szülőháza előtt, amelyen a fasizmus áldozataira emlékeztek meg.<ref>[https://web.archive.org/web/20131224101500/http://intern.auslandsdienst.info/en/node/2843 Nicht totzuschweigen] ''Frankfurter Rundschau''</ref> 2006-ban a kórház melletti parkot a világháborús szolgálatmegtagadóról, Franz Jägerstätterről neveztk el, a belváros utcáin pedig a fasizmus áldozataira emlékező ún. botlóköveket[[Botlatókő|botlatóköveket]] helyeztek el. 2011-ben visszavonták Hitler díszpolgárságát, amelyet még Ranshofen tanácsa adományozott a Führernek a 30-as években.<ref>[http://www.spiegel.de/panorama/gesellschaft/geburtsort-braunau-entzieht-hitler-ehrenbuergerwuerde-a-773222.html Braunau entzieht Hitler Ehrenbürgerwürde] ''Spiegel''</ref> 2016-ban az osztrák kormány kisajátította a Hitler-házat és tervbe vették annak átlakításátátalakítását, hogy ne szolgálhasson a neonácik zarándokhelyéül.<ref>[http://www.spiegel.de/politik/ausland/adolf-hitler-geburtshaus-in-braunau-am-inn-wird-abgerissen-a-1117028.html Hitlers Geburtshaus wird abgerissen] ''Spiegel''</ref>

Három vasútvonal metszéspontja található a településen, elérhető innen közvetlenül [[Salzburg]], átszálássalátszállással [[München]], [[Landshut (Bajorország)|Landshut]], [[Rosenheim]], [[Wels]], [[Linz]] és [[Bécs]] is.