„Remete-barlang (Remeteszőlős)” változatai közötti eltérés

 

Az 1979. évi ''Turista Magazin''ban szó van arról, hogy a Remete-hegy D-i végénél, a ''Szurdok''nál több barlang képződött a Remete-hegyben. A ''Remete-barlang'' Budapest határának közelében van és kb. 10 m-re nyílik az Ördög-árokban folyó patak felett. Egy nagyobb és egy kisebb teremből áll. Régészeti kutatásokat többen végeztek benne. Az 1980. évi ''[[Karszt és Barlang]]'' 1. félévi számában publikálva lett, hogy a kiemelt jelentőségű ''Remete-barlang''nak 4772/1. a barlangkataszteri száma.

 

Az 1980-ban kiadott ''Az ősember Magyarországon'' című könyv szerint a Remete-völgy alsó szintjén (10 m-re a völgy talpa felett) egyetlen nagyobb barlang van, a Remete-barlang, amelynek eredeti bejárata (ki gondolna erre) eltömődött, és ma már mélyen a patak szintje alatt van. Ahol ma be lehet sétálni, az nem bejárat, hanem beszakadt kürtő. Ebben az elég nagy üregben már régebben ásatást végeztek, és ennek az eredménye a magasabban nyíló, kis lyukak vizsgálatára biztatta Gáboriné Csánk Veronikát. Ugyanis páratlanul vastag rétegkitöltés volt a Remete-barlangban. A jelenkortól, a Máriaremetei Emlék feliratú bögre töredékétől kezdve minden korszak emléke fellelhető benne.

 

A humusz alatt középkori cserepek, alatta római kori tárgyak, még mélyebben a kelták hagyatéka, 5–6 m körül a bronzkor háromféle periódusa, majd lejjebb a rézkor kerámiája, a fiatalabb kőkor. Ezen a helyen 13 korszak embere fordult meg. Csak az volt a feltűnő, hogy még 11 m mélységben sem találták meg a jégkori rétegeket. Érthető, ha az eredeti, az ősember által használt bejárata még mélyebben volt. A patak alá pedig, kívülről, mégsem lehet bújni. A kiadványban látható egy színes fénykép (32. kép), amelynek bal oldalán alul a barlang távolról, felülről fényképezett bejárata figyelhető meg. A 64. oldalon és a 257. oldalon lévő képaláírások szerint ez a fénykép a 33. kép. A 257. oldalon található képaláírás szerint a Remete-barlangban az átmeneti kőkortól a középkorig majdnem minden nép megfordult.

 

[[Fájl:Remete-barlang 20210618g.jpg|bélyegkép|262px|<center>A Remete-barlang bejárata után, bal oldalon látható kőzetrétegződés</center>]]

 

A Remete-hegy oldalában nyíló barlangok nagy tudományos értéket képviselnek. A Remete-szurdokban, de főleg annak É-i oldalában, a Remete-hegy dachsteini mészkövének tektonikus hasadékai mentén sok barlangot hozott létre a hegy fokozatos kiemelkedésével együtt egyre mélyebbre leszálló karsztvíz. Ezek a jelenleg már kivétel nélkül pusztuló, szenilis és eltömődő barlangok a hegyoldalban különböző szintmagasságokban találhatók. A völgytalphoz közel lévők a fiatalabbak, a magasabban húzódók az idősebbek. Ezek a barlangok ugyanis a hegy kiemelkedésével egyre alacsonyabbra szálló karsztvíz akkori szintjét jelzik, amikor keletkeztek az egyes barlangok. 20-nál több barlang van a Remete-szurdokban. Ezek közül csak a nevezetesebbek ([[Hét-lyuk]], Remete-barlang, [[Remete-völgyi Felső-barlang]], [[Remete-hegyi-kőfülke]], [[Remete-hegyi 14. sz. barlang]]) vannak a könyvben ismertetve.

 

A Remete-barlang a szurdok legismertebb barlangja. A völgy nagykovácsi útra nyíló kijáratához közel, a patak szintjétől kb. 12 m-rel magasabban, kb. 290 m tszf. magasságban van a barlangbejárat. Meredek ösvényen felkapaszkodva lehet elérni egy sziklák által körülzárt keskeny pitvart, amelynek jobb oldalán alacsony és széles kőfülke van. É-i részéből lehet a barlang főüregébe jutni széles és alacsony nyíláson keresztül. A főüreg egy D-ről É-ra húzódó, majdnem 20 m hosszú, 7 m széles és 8 m magas tág terem, amelynek hátsó részéből alacsony és szűk lyukon keresztül 14 m hosszú, 5 m széles és 2 m magas belső terembe lehet átmenni. A barlangot valószínűleg már a középkorban is használták remeték, de az biztos, hogy remete élt benne a 18. században. Emiatt kapta nevét a barlang, majd a barlang miatt a felette emelkedő hegy.

Nagy jelentőségű régészeti és őslénytani lelőhely a barlang. A vízparton elhelyezkedő tág barlangban ugyanis nemcsak a környező erdők állatvilága keresett búvóhelyet, de az emberek is ismerték minden korban, és saját céljaikra felhasználták. A barlang elülső részében Kadić Ottokár végzett próbaásatást 1914-ben. A 2 m mély próbagödör feltárt több egymás fölé települt őskori tűzhelyet, melyek mellől a történelem előtti korok sok edénytöredéke és néhány neolit kőpenge is előkerült. Vértes László 1949-ben végzett ásatása a külső terem kitöltésében 10,5 m mélységig hatolt le, de a sziklafeneket nem érte el. Az ásatások kimutattak 13 egymás fölé települt réteget. Ebben a barlangban tárták fel a régészek Magyarországon a legteljesebb rétegsort, amelynek leletanyaga a kőkorszaktól a bronzkoron, vaskoron, római koron és középkoron keresztül máig majdnem minden, ezen a tájon élt embercsoport kultúrájának megőrizte emlékét. A barlangban végzett ásatásokkal a régészeti leleteken kívül előkerült majdnem 30 állatfaj, köztük barlangi medve, ősbivaly, tarándszarvas és ősorrszarvú csontmaradványa is. A barlang talpa és eredeti bejárata régen nem sokkal lehetett magasabban a patak szintjénél a 10 m-nél vastagabb kitöltés alapján.

 

 

1982. július 1-től az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal elnökének 1/1982. (III. 15.) OKTH számú rendelkezése értelmében a Budai-hegységben lévő ''Remete-barlang'' fokozottan védett barlang. Az 1982. évi ''[[Karszt és Barlang]]''ban publikált és [[Bogsch László]] által írt ''Visszaemlékezésem Kadić Ottokárra'' című tanulmányban látható egy fekete-fehér fénykép, amelyen a Remete-barlang bejáratánál lévő Kadić Ottokár figyelhető meg. Az 1984-ben megjelent ''Magyarország barlangjai'' könyv országos barlanglistájában szerepel a barlang ''Remete-barlang'' néven ''Remetehegyi 5. sz. barlang'' és ''Nagy-Remete-barlang'' névváltozatokkal együtt, valamint térképen van földrajzi elhelyezkedése bemutatva. Ott van a biológiai szempontból feldolgozás alatt álló magyarországi barlangok között. A régészeti szempontból kutatott jelentősebb magyarországi barlangok földrajzi elhelyezkedését mutató térképen jelölve van a helye. Az őslénytani leletekről legismertebb magyarországi barlangok földrajzi elhelyezkedését mutató térképen látható földrajzi elhelyezkedése.