„Frontális osztálymunka” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
+forma |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor:
{{forma}}
=Frontális osztálymunka=▼
▲==Frontális osztálymunka==
A frontális osztálymunka olyan oktatási szervezési mód, amelynél az osztályban azonos időben, ugyanazon célok alapján, azonos tananyagtartalom feldolgozásával, azonos ütemben tanítói irányítással folyik párhuzamosan a tanulói munka. Ez a munkaszervezési mód eredetileg az osztályrendszeren alapult, de több más alkalmakon is hasznos lehet, mint például különböző előadásokon, tanórán kívüli tevékenységeknél, egyéb gyakorlatokon. Ez az irányítás tanárközpontú, a gyerekek figyelnek a magyarázatára, esetleg jegyzetelik azt, és együttesen keresik a választ a felvetett kérdésekre. Ez az a munkaszervezési mód, amely a legkevesebb energia-ráfodítást kíván meg a pedagógustól, ezért előszeretettel alkalmazzák a pályakezdő tanítók, tanárok. Itt kell megjegyeznünk azonban azt is, hogy nem elég csak ezzel a szervezési móddal dolgoznunk. Ez lényeges helyet foglal el a didaktikában, de ehhez sok más segítő, kiegészítő munkaformát kell kapcsolnunk ahhoz, hogy sikeresnek könyvelhessük el az órán történő tanítás-tanulási folyamatot.
Ez a tanulásszervezési mód akkor jöhet létre, ha a hasonló korú gyermekek tanulási képességeik közel azonosak, hasonló a gondolkodási módjuk, ismereteik és munkatempójuk, mert ez a munkaforma az átlagos képességű diákhoz igazodik (a gyenge képességűnek gyors lehet a tempó, míg a jó képességűnek lassú, unalmas), nem tudjuk figyelembe venni a tanulók egyéni képességeit. Tehát tanulási lehetőséget biztosít valamennyi tanuló számára, de a feltételeket már nem biztosítja. Nem minden tanuló kapcsolódik be feltétlenül ebbe a közös munkába, csak az, aki szeretne egyidejűleg dolgozni a tanítóval a megadott témában. Ez a munkaforma összességében előadó jellegű, tehát egyes gyerekek számára unalmas, fárasztó lehet, ezen kívül a legkevésbé interaktív tanulási forma.
20 ⟶ 16 sor:
Ez a munkaforma nemcsak egyféleképpen, közlés-befogadásként jelenhet meg az oktatásban, hanem többféle módon is.
▲'''A frontális osztálymunka legismertebb variációi:'''
▲# probléma kiindulású ismeretfeldolgozás
▲# cselekvésből kiinduló ismeretfeldolgozás
▲''' 1. Induktív ismeretfeldolgozás:'''
Az új ismeret feldolgozása motiválással kezdődik, majd megfogalmazzuk az óra céljait, amit a tényanyag nyújtása követ –részekre bontva, elemenként megbeszélve, fogalomalkotás, majd az általánosítás és az induktív folyamatok rögzítése, ellenőrzése.
Ez a modell sok esetben szükséges, például, a tanulóknak nincs annyi előzetes ismeretük, hogy önállóan meglássák az anyag összefüggéseit, kiemelhessék annak lényeges jegyeit.
▲'''2. Probléma kiindulású ismeretfeldolgozás:'''
Olyan pedagógiai értelemben vett probléma felvetése, amelyet a tanulóknak kell megoldaniuk, megválaszolniuk. A válaszokat közösen, együtt gondolkodva találják meg, a tanító irányító segítségével. A probléma megoldásában nagyban kell támaszkodniuk a tanulóknak az előzetesen már megtanult ismereteikre. Ezt a problémaszituációt kérdések, feladatok segítségével teremthetjük meg legkönnyebben. Olyan feladatok lehetnek a segítségünkre a legjobban, amelyek kiegészítő ismereteket nyújtanak a tanulók számára, hogy így segítse őket az adott probléma megoldásában. A probléma kihathat az egész órára, de annak csak egy részére is.
=='''3. Cselekvésből kiinduló ismeretfeldolgozás'''==
▲'''3. Cselekvésből kiinduló ismeretfeldolgozás:'''
A frontális osztálymunka ezen csoportja tulajdonképpen a tevékenykedtetést jelenti. Ez a legkorszerűbb, és a legjelentősebb módszerek közé tartozik. Ezt a tevékenykedtetést a pedagógus vezeti, segítve a gyerekek munkáját. Ez a legfontosabb ismeretfeldolgozási forma. A lényege, hogy minél több ismerethez jussanak a tanulók, közben fejlesztve az önállóságukat.
=='''4.
A már meglévő ismeretekre, fogalmakra épít. Ezt főként akkor alkalmazzuk, mikor egy anyagrészt induktív módon megtanítottunk, és egy hasonló anyagrésznél ezt a sémát átültetjük.
Például: Alkalmazói ismeretek megtanítása különböző, de hasonló felépítésű szoftverek esetében. Ilyen a Paint és a Word használatának, lehetőségeinek, alkalmazásának összehasonlítása.
Az induktív és a deduktív feldolgozás nem választható el egymástól, hiszen mindkettőnél ugyanazok a műveletek jelennek meg (analízis, szintézis, absztrahálás).
Láthatjuk, mennyi formája van a frontális osztálymunkának, s ezen kívül még számtalan munkaforma áll rendelkezésünkre, hogy színesebbé, fejlesztővé tegyük velük a tanítási órákat.
=='''Irodalom:'''==▼
▲'''Irodalom:'''
▲ Csirmaz Mátyás, Alternativitás vagy az oktatási rendszer hiányosságai?: A szervezési módok, munkaformák iskolai – osztályrendszerű – használatának tükrében, Új Pedagógiai Szemle (2003)
▲[[[http://www.epa.oszk.hu/00000/00035/00075/2003-10-mu-Csirmaz-Alternativitas.html]]]
▲ Fűzi Beatrix, Felkészülés a tanításra II., A tanítási-tanulási folyamat szervezése
▲[[[http://www.banki.hu/~tkt/segedanyagok/altalanos-pedagogia/szervezes_ea.pdf]]]
▲ [[http://zeus.nyf.hu/~modszertan/uj_lap_21.htm]] (Anonym...)
|