„Bullshit Jobs” változatai közötti eltérés

a
a (→‎Összegzés: ez a (gépi?) fordítás eléggé borzalmas, javítva innen: https://444.hu/2019/11/16/miert-van-ennyi-kamu-melo-es-miert-lehet-hogy-a-tied-is-az)
# hajcsárok, akik irányítják - vagy további munkát hoznak létre azok számára, akiknek nincs rá szükségük, pl. középvezető, vezetői szakemberek <ref name="Times rev">{{Cite news |last1=Duncan |first1=Emma |title=Review: Bullshit Jobs: A Theory by David Graeber quit now, your job is pointless |work=[[The Times]] |date=2018-05-05 |url=https://www.thetimes.co.uk/article/review-bullshit-jobs-a-theory-by-david-graeber-quit-now-your-job-is-pointless-9tk2l8jrq |issn=0140-0460 |access-date=May 5, 2018 |archive-url=https://web.archive.org/web/20180505223432/https://www.thetimes.co.uk/article/review-bullshit-jobs-a-theory-by-david-graeber-quit-now-your-job-is-pointless-9tk2l8jrq |archive-date=May 5, 2018 |url-status=live }}</ref>
 
Graeber azzal érvel, hogy ezek a munkahelyek nagyrészt a magánszektorban vannak, annak ellenére, hogy a piaci versenyversenynek gyökeretki vetnekellene azgyomlálnia ilyena hatástalanságokrahatékonytalanságot. A vállalatoknál azt a következtetést vonja le, hogy a szolgáltatói szektor munkahelyeinek növekedése kevésbé a gazdasági szükségleteknek köszönhető, mint a "vezetői feudalizmusnak", amelyben a munkáltatóknak alárendelt emberekre van szükségük ahhoz, hogy fontosnak érezzék magukat, és megőrizzék versenyképességüket és hatalmukat. {{R|NYer boom|Times rev}} A társadalomban a puritán-kapitalista munkamorálnak tulajdonítja, hogy a kapitalizmus munkáját vallási kötelességgé tette: a munkavállalók nem jutottak semmiféle előnyhöz a megnövekedett termelékenység által, mivel társadalmi normaként úgy vélik, hogy a munka meghatározza önértéküket, még akkor is, ha értelmetlennek találják ezt a munkát. Graeber ezt a ciklust "mély pszichológiai erőszaknak" {{R|Times rev}} és "hegként érzi kollektív lelkünkön". <ref name="Guardian rev">{{Cite news |last1=Glaser |first1=Eliane |authorlink=Eliane Glaser |title=Bullshit Jobs: A Theory by David Graeber review – the myth of capitalist efficiency |work=[[The Guardian]] |date=2018-05-25 |url=https://www.theguardian.com/books/2018/may/25/bullshit-jobs-a-theory-by-david-graeber-review |issn=0261-3077 }}<!-- in French https://www.courrierinternational.com/article/idees-ces-jobs-la-con-qui-nous-empechent-de-nous-revolter --></ref> Graeber azt javasolja, hogy az egyik kihívás, hogy szembenézzünk a baromságokkal kapcsolatos érzéseinkkel, a viselkedési szkript hiánya, ugyanúgy, ahogyan az emberek nem biztosak abban, hogyan érezhetik magukat, ha viszonzatlan szeretetnek vannak kitéve. Viszont ahelyett, hogy kijavítaná ezt a rendszert, írja Graeber, az egyének megtámadják azokat, akiknek munkája veleszületetten teljesül. {{R|Guardian rev}}
 
Graeber úgy véli, hogy a munka, mint az erény forrása, egy nemrégiben felmerült ötlet, hogy a munkát a klasszikus időkben az arisztokrácia megvetette, de a korai modernkorban a radikális filozófusok, mint [[John Locke]], erényessé fordították. A szenvedésen keresztüli erény puritán gondolata nemesnek igazolta a munkásosztály fáradságát. {{R|Times rev}} Úgy folytatja Graeber az eszmét, hogy a bullshit munkák igazolják a korabeli életviteleket: hogy az unalmas munka fájdalmai megfelelő igazolást jelentenek a fogyasztói vágyak teljesítésének képességére, és hogy e vágyak teljesítése valóban az értelmetlen munkával járó szenvedés jutalma. Ennek megfelelően az idő múlásával a technológiai fejlődésből származó jólét újból az ipar és a fogyasztók növekedésébe fektetett vissza saját érdekében, nem pedig a munkából származó szabadidő megvásárlásáért. {{R|NYer boom}} baromsági munkák politikai célokat is szolgálnak, amelyekben a politikai pártokat jobban érdekli a munkahelyük, mint az, hogy a munkák megfelelnek-e. Emellett állítása szerint az elfoglalt munkával foglalkozó lakosságnak kevesebb ideje van a lázadásra. {{R|Guardian rev}}