„Asztrahányi Kánság” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
50. sor:
Rettegett Iván uralkodása alatt már egyre határozottabb expanziós politika folyt keleti és déli irányba a tatár fejedelemségek rovására. [[1552]]-ben a cár [[Kazany elfoglalása|le is igázta Kazanyt]]. Az orosz sikerek miatt Jamgurcsi asztrahányi kán megpróbált [[Moszkva]] felé orientálódni. Végül meggondolta magát és szakított ezzel a politikával. Ehelyett a Krími Kánsággal illetve a Nogaji Hordával törekedett szorosabb szövetségre, előbbiek esetében az [[Oszmán Birodalom]]mal is próbált érintkezésbe lépni, mivel a [[Krími kánok listája|krími kán]] a [[Oszmán uralkodók listája|török szultán]] hűbérese volt.
Rettegett Iván ekkor 30 ezer fős sereggel hadjáratot intézett Asztrahány ellen és Jamgurcsi helyébe Dervis Alit ültették. Ali ellenben a krímiekkel (és a [[törökök|törökökkel]]) próbált szövetkezni (vagy csak ilyen gyanúba keverték ellenfelei), mire a cári csapatok visszatértek és elkergették a trónról. A várost lerombolták, a kánság megsemmisült és a rabszolgakereskedelmet is felszámolták.
Asztrahán elfoglalása már sérteni kezdte az [[Oszmán Birodalom]] érdekeit, főleg mert Oroszország egyre közelebb került a [[Fekete-tenger]]hez. [[II. Szelim oszmán szultán]] épp ezért [[1569]]-ben sereget küldött a régi kánság területére, hogy kiűzze az oroszokat és egy csatornát építsen ki, amely a [[Don]] folyót kötötte volna össze a Volgával, így az Oszmán Birodalom kiterjeszthette volna uralmát a Kaszpi-tengerig. Az [[Orosz–török háború (1568–70)|orosz–török háború]] viszont katasztrofális vereséggel végződött Szelim számára.
| |||