„Podstrana” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
64. sor:
*A Gyógyító boldogasszony tiszteletére szentelt új plébániatemploma a Šćadin nevű részen, a tengerparton található. A templomot Eugenije Hamzić tervei szerint 1967-ben kezdték építeni és 1991-ben fejezték be. Felszentelését [[1991]]. [[október 13.|október 13-án]] Ante Jurić érsek végezte. A templom modern betonépület, melyet kőlapokkal borítottak. Az egész épületkomplexum területe a templommal, a plébániával és hittanteremmel együtt négyszáz négyzetmétert tesz ki. Az órás harangtornyot 1993-ban építették a templom elé. A torony szintén kőlapokkal burkolt, 21 méter magas és három harang található benne. A templomon belül csak egy szembemiséző oltár és egy nagyméretű galéria található, amely kórusként szolgál.
*A [[Szeplőtelen fogantatás]] tiszteletére szentelt régi plébániatemploma a régi település központjában áll. A templomot [[1777]]-ben építették, amikor a település régebbi templomát lebontották. (Elődjét 1625-ben említik először, de valószínűleg még a török idők előtt épült.) Mai formáját 1896-ban nyerte el, amikor a kicsinek bizonyult épületet jelentősen bővítették. Öt oltára van, melyek kőből és márványból készültek. A mellékoltárok Szent György, a Szentlélek, a Rózsafüzér királynője és a Szeplőtelen fogantatás tiszteletére vannak szentelve. Homlokzatán a bejárat felett nyolcágú rozetta látható legfelül a pengefalú harangtoronnyal, benne három haranggal.
*A [[Tours-i Szent Márton|Szent Márton]]-templom<ref>[https://registar.kulturnadobra.hr/#/details/Z-7152 Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-7152.]</ref> mai formájában [[1882]]-ben épült, miután a elődjét lebontották. A korábbi templom valamivel keletebbre állt a maitól és [[839]]-ben Mislav fejedelem idejében említik először, tehát nem sokkal korábban épült. Később a 11. és 15. század között több dokumentumban is szerepel. 1495-ben Podstrana plébániatemplomaként említik. A mai templom egyhajós épület félköríves ablakokkal. Homlokzata felett kis harangdúc áll egy haranggal. Szent Márton lovas szobra 1899-ben került a templomba, a Gyógyító boldogasszony szobrát (1934) később annak felépülte után átvitték az új plébániatemplomba. A templom nyugati oldalán helyezték el Petar Car és Mate Luket korábbi plébánosok bronz mellszobrait. A környéken ókori síremlékek töredékei találhatók. A közeli teraszfalba egykori villa rustica oszlopait és olajprésmalom kőtömbjeit építették be. A temetőben másodlagosan felhasznált római sírsztélék találhatók.
*A falu feletti Vršinán álló [[Szent György]]-templom<ref>[https://registar.kulturnadobra.hr/#/details/Z-6851 Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-6851.]</ref> a 9. vagy a 10. században épült a közeli illír halomsír köveiből. Kőlapokkal burkolták, harangtornya az idők folyamán leomlott. A belső világítást a déli oldalon levő két kis szűk ablakocska biztosítja. Első említése 1106-ban történt.
*A [[Páduai Szent Antal]]-templom<ref>[https://registar.kulturnadobra.hr/#/details/Z-6856 Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-6856.]</ref> amint azt a déli kapu fölé is bevésték 1666-ban épült. Alaprajza szabálytalan négyszög. A mai templomnak két hajója van, de a második hajót valószínűleg csak később, 1748-ban építették hozzá. Néhány szerző a templomot eredetileg is kettős templomnak tartja, melynek egyik része Szent Rókus, a másik része pedig Szent Antal tiszteletére volt szentelve. Ennek megfelelően északi oltára Szent Antal, déli oltára pedig Szent Rókus tiszteletére van szentelve. 1767-ben Garagni érsek vizitációja során már a maihoz hasonlóan Szent Antal-templomnak nevezi. A homlokzat feletti pengefalú harangtorony három harang számára épült, ma azonban üres, mivel 1886-ban a templom déli oldala mellé új harangtornyot építettek.
76. sor:
*Sveti Martin nevű településrészén római ciszterna kőépítménye található. Ugyanitt római istenség torzóját és Marcus Atius római veterán, valamint Atius Iucundus és lánya Octavia Valentina 2. századi sírkövét is megtalálták.
*A Szent Antal-templomnál Silvanus római istent és nimfákat ábrázoló dombormű került elő.
*A Cindro-ház falában római sírkő található befalazva.<ref>[https://registar.kulturnadobra.hr/#/details/RST-1011 Örökségvédelmi jegyzékszáma: RST-1011.]</ref>
*Ausonius Dalmácia tartomány egykori kormányzójának felirata az 5. – 6. századból.
*A település nevezetes épülete a Ružić-palota.
*A Perun-hegy lábánál, az 6142-es út két oldalán, a Žrnovnica folyó bal partján, a Žminjača nevű területen található a „Zmijin kamen” (kígyókő) nevű kulturális és történelmi emlékhely. A Kígyókő egy nagy, természetes szikla, amely a Perun-hegyhez tartozik. Történelmi forrásokban egy 1178-ból származó dokumentumban említik először, mint a Žunovnica folyónál, a Perun alatt található követ (kígyó vagy sárkánykő). A szláv mitológiában ez a név azt a helyet jelöli, ahol a kígyók élnek, mivel Perun, aki a mennydörgés istene az, akinek ellenfele, a kígyó vagy a sárkány is mindig jelen van. Hagyományaik szerint a pogány szlávok úgy képzelték, hogy Perun összetörte a követ, amelyen a kígyó egy fekete gyapjún feküdt, és megölte. A kígyókő az autentikus protoszláv mitikus elbeszélések egyik eleme, amely Žrnovnica idősebb lakóinak emlékezetében ma is él.<ref>[https://registar.kulturnadobra.hr/#/details/Z-6817 Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-6817.]</ref>
== Gazdaság ==
| |||